A magyar gazdaság problémáinak kezelésének egyik eszköze a forintgyengítés. A Portfolio részletezte, milyen problémákat lehet ezzel pillanatnyilag orvosolni.
Noha a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérének akár a 80 százaléka is megszerezhető vele, a magyarok mégsem kapkodnak a részmunkaidős állások iránt. Pedig az ilyen formában elérhető állások szinte végeláthatatlan számban állnak rendelkezésre, a munkaerőhiány pedig jelentős adut jelenthet a dolgozók számára.
Vélhetően rengetegen gondolják úgy, hogy egy félállás betöltése szinte felér egy nyaralással. Hiszen nem kell miden nap 8 órát ücsörögni egy irodában, nincs akkora kötöttség és a dolgozóra nehezedő stressz mértéke is alacsonyabb. Ám a részmunkaidős foglalkoztatás ennél sokkal többről szól.
A hatályos jogszabályok alapján akkor beszélhetünk részmunkaidőről, ha a munkáltató és a munkavállaló a teljesnél (tehát a napi 8 óránál) rövidebb munkaidőről állapodik meg egymással. A részmunkaidőnek nincsen egy jogszabályban meghatározott minimum óraszáma, annak mértékét szintén a munkaadó és munkavállaló által lefektetett keretek határozzák meg. Mint ahogyan a feladatvégzés konkrét időtartamáról is nekik kell megegyezniük. A jogszabályok ennél sokkal konkrétabbak a szabadságot illetően. Eszerint a részmunkaidős munkavállalókat ugyanannyi szabadnap illeti meg, mint a teljes munkaidős dolgozókat, ám a távolléti díjuk kevesebb lesz a heti 40 órában foglalkoztatottakénál.
De vajon melyek ma a legkedveltebb részmunkaidős munkakörök, mennyit lehet keresni ezekkel, kik érdeklődnek a legjobban irántuk, és a hazai foglalkoztatási tortából mekkora szeletet harap ki magának ez a foglalkoztatási forma? A Pénzcentrum ennek járt utána.
Ha félállást keresel, ezekben a munkakörökben teljesedhetsz ki
A legnagyobb kereslet a részmunkaidős foglalkoztatás terén érdekes módon külföldre irányul, leginkább az ottani HORECA (Hotel, étterem, kávézó) szektor az, amely igyekszik elszívni a munkaerőt
– mondta el lapunknak Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. Szerinte a részmunkaidős álláslehetőségek legalább 40 százaléka irányul külföldre, melyek közül említésre méltók az IT vagy a különböző értékesítői és ügyfélszolgálati területek hirdetései is.
A hazai piacon a létszámot tekintve leginkább a raktári dolgozókra, konyhai kisegítőkre van most a legnagyobb igény, de a kereskedelem is számos részmunkaidős munkalehetőséget tartogat. Ezen felül keresettek az értékesítők, az értékesítési asszisztensek, a bolti eladók és az árufeltöltők, míg a szellemi munkakörökben az asszisztensek, a recepciósok, a titkárnők találhatják meg a számításaikat, ám sok pénzügyi asszisztensre, és a könyveléshez, számlázáshoz értőkre is szükség van.
Szélesebb volt a merítése az MP Solutions Kft. ügyvezetőjének. Pelle Dávid szerint a részfoglalkoztatásban leginkább érintett pozíciókhoz lehet sorolni az optometrista, ingatlanközvetítő, biztosítási tanácsadó, ügyfélszolgálatos és irodai adminisztrátor munkaköröket, ám nyelvtanárokat, pénztárosokat, futárokat és takarítókat, valutapénztárosokat, árufeltöltőket és diákmunkásokat is keresnek a munkaadók a félállások betöltésére.
Az első negyedév eredményeihez képest nem történt jelentős változás, továbbra is folyamatos nő a feladott részmunkaidős álláshirdetések száma a Profession.hu oldalán
– tudta meg a Pénzcentrum a munkaerőközvetítőtől. A vállalat közölte, amíg 2020-ban éves átlagot nézve a hirdetések mintegy 4,07 százaléka vonatkozott részmunkaidős munkakörökre az oldalon, addig egy évvel később már 4,97 százalék, tavaly pedig 7,34 százalék. A félállásokra toborzó hirdetések leggyakrabban a vendéglátás, hotel és idegenforgalom területén bukkantak fel, ezek aránya közel 14 százalék volt a Profession adatbázisában, amit a fizikai, segéd és betanított munka (9,81 százalék), valamint a szakmunka (9,79 százalék) követett. Utóbbi két területen ráadásul számottevő volt az osztrák cégek toborzási tevékenysége is.
Inkább a nők körében hasít a részfoglalkoztatás
A munkaerőközvetítő cégeket képviselő szakemberektől megtudtuk, Magyarországon főként a nők keresnek részmunkaidős állásokat. „A heti 20 órás pozíciókat zömmel a kisgyermeküket nevelő anyukák keresik, területtől függetlenül ők egy nagy célcsoportját jelentik a részmunkaidős foglalkoztatásnak” – fogalmazott Pelle Dávid. Hozzátette: mellettük erős azoknak a jelenléte is a piacon, akik a meglévő projektjeik vagy a 40 órás munkaidejük mellé vállalnak részmunkaidős lehetőségeket.
Nógrádi József ezt kiegészítette az aránylag kevés figyelemhez jutó, ám a részfoglalkoztatás területéhez sorolható szabadúszókkal, akik általában magasan képzett vagy nyelveket beszélő szakemberek, és óradíj ellenében árulják a tudásukat. Őket a szakember szerint általában azok a cégek bízzák meg, melyek nem képesek megfizetni egy mérnököt vagy magas tudású szakembert. „Így heti néhány órában igénybe veszik ezeket a munkavállalókat, akik ellátják azokat a projektfeladatokat vagy ellenőrzéseket, amelyekre az adott cégnek szüksége van” – magyarázta a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.
A kérdésre, hogy az anyukák körében miért népszerűbb opció a részmunkaidős foglalkoztatás, a szakemberek egyaránt elmondták: az ő élethelyzetük kívánja meg leginkább azt a fajta rugalmas lehetőséget, amit a részfoglalkoztatás kínál.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
„A férfiak korábban inkább keresetkiegészítési jelleggel vagy átképzési szándékkal érdeklődtek a félállások iránt, ám e a tendencia az elmúlt években jelentősen megváltozott. Ennek vélhetően az az oka, hogy a munkáltatók munkaerőhiánnyal küzdenek, így aki szeretne plusz munkát vagy túlórát vállalni, az meg tudja tenni a saját munkahelyén is, nem szükséges más helyen félállást, mellékállást vállalnia” – közölte a Pénzcentrummal Bodor Fruzsina. A Prohuman közvetítési üzletágának igazgatója szerint nem véletlen, hogy összességében a férfiak esetében csökken a félállások iránti igény, míg a nőknek egyre nagyobb az érdeklődésük a rövidített munkaidőben történő alkalmazás iránt. Egyre többen vannak közöttük ugyanis azok, akik nagyobb hangsúlyt fektetnének a munka-magánélet egyensúlyára.
Esik a részfoglalkoztatottak aránya, ám ez nem magyar betegség
Ennek ellenére a hazai részmunkaidős foglalkoztatás az uniós szinthez képest lassan a teljes érdektelenség homályába vész: a legfrissebb statisztika szerint ugyanis amíg 2021-ben a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a 15–64 éves korcsoporton belül még 4,6 százalékot tett ki, addig ez a szám tavalyra 4,2 százalékra zsugorodott. Azaz a részfoglalkoztatottak létszáma egyetlen év leforgása alatt 8600-zal lett kevesebb. (Amíg 2021-ben még 245 700-an dolgoztak így, addig tavaly már csak 237 100-an.)
A részmunkaidős foglalkoztatás alacsony szintje ugyanakkor nem kifejezetten magyar sajátosság, a helyzet ugyanis az Európai Unió egészét tekintve sem a legjobb. A tagországok ezirányú tendenciáit összesítve ugyanis kiderült, hogy tavaly mindössze 17 százalékot tett ki a részfoglalkoztatottak aránya a 20-64 éves korosztály körében.
Az Eurostat adatait feldolgozó Portfolio cikke szerint tavaly öt nyugat-európai tagállamban a foglalkoztatottak több mint ötöde dolgozott részmunkaidőben: Hollandiában (38,4 százalék), Ausztriában (30,1 százalék), Németországban (27,9 százalék), Belgiumban (23 százalék) és Dániában (20,9 százalék). Ezzel szemben Bulgáriában, Szlovákiában és Romániában a részfoglalkoztatás még a 4 százalékot sem érte el, míg
Magyarország ebben a rangsorban a maga 4,2 százalékos teljesítményével a negyedik legalacsonyabb részfoglalkoztatási arányt felmutató országnak bizonyult.
Hazánknak tehát van tere a fejlődésre, ami ha minden jól megy, hamarosan be is következik majd. A Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint ugyanis a jelenlegi gazdasági recesszió előre mozdíthatja a piacot, miután sok cég egyre kevésbé engedheti meg magának a bérversenyt. „Ezért anélkül, hogy látványos leépítésekbe fognának, inkább a részmunkaidős foglalkoztatás felé fordulnak majd” – jósolta.
A munkaerőhiány felhajtja a részmunkaidős béreket is
Végül a részfoglalkoztatás során elérhető bérekről. A Pénzcentrumnak nyilatkozó Profession nem tudott erre vonatkozó konkrét adatot küldeni, mert mint mondták, nagyon széles skálán mozognak a részmunkaidős állások hirdetéseiben elérhető összegek és kategóriánként is teljesen eltérnek, ez pedig félrevezető képet adna. Bodor Fruzsina ugyanakkor ennél sokkal konkrétabb volt, szerinte érdemes rendet tenni a fejekben a béreket illetően.
Aki félállásban dolgozik, az átlagosan a 8 órás alapbér 65-70 százalékát kapja meg. Azaz, ha valakit 4 órában foglalkoztat egy cég, az nem azt jelenti, hogy a bére a teljes munkaidős munkavállalók fizetésének az 50 százalékát kell, hogy jelentse
– hívta fel a figyelmet a szakember. Elmondása szerint érdemes úgy számolni, hogy a 4 órában foglalkoztatottak az érintett szektor átlagfizetésének a 70 százalékát, míg a 6 órában tevékenykedők nagyjából a 80 százalékát.
Az MP Solutions Kft. ügyvezetője ehhez képest arról beszélt, a részmunkaidős foglalkoztatottak bérekkel kapcsolatos elképzelései nagyon eltérőek, ám a valóságban legtöbbször a 40 órás pozíciókban elérhető béreknek a felét kapják meg. Ami az eddigi legfrissebb statisztika szerint a Magyarországon idén júliusban elérhető bruttó 599 100 forintnak az ötven százalékát, azaz 299 550 forintot jelentett. „A bérek elvileg minden esetben arányosítva vannak a teljes idejű állásokéval, de sok esetben pont azért, mert nehezebb jó munkavállalót találni, a részmunkaidősök valamivel többet is kereshetnek egy ilyen pozícióban” – összegzett Nógrádi József.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
A legeltetés szó hallatán mindenkinek többnyire az alföldi legeltetés, a puszta, a Hortobágy jut eszébe, nem pedig a Balaton, vagy az erdős-fás-dombos vidékek.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
A filmvilág szerelmeseinek nyújt különleges szórakozást egy új társasjáték, amely egyszerre teszteli a filmismereteket és teremt gyorsan oldott légkört baráti összejöveteleken.
-
Az első nyugdíj jóval alacsonyabb lesz az utolsó fizetésnél
Aki időben elkezd gondoskodni önmagáról, azzal biztosíthatja az időskori megélhetését.
-
Itt az ősz, most sokan kezdenek el futni: mutatjuk, mire figyelj, hogy vágj bele
Októberben jön a SPAR Budapest Maraton® Fesztivál is: még te is fel tudsz készülni.
-
Ugyanaz az életszínvonal nyugdíj után is: hogyan fogjuk elérni?
Az állami nyugdíjat milyen megtakarításokkal egészíti majd ki?
-
Ezt ne hagyd ki, ha Villányban jársz: mutatjuk a programokat és a borkóstolókat
Cikksorozatunk első részében Baranya legendás vörösboros vidékére látogatunk.