A Magyar Állami Operaház főigazgatója és az 1 332 dolgozót képviselő szakszervezetek elnökei csütörtökön aláírták az új kollektív szerződést.
Az álláskeresők többsége a kínált fizetést hiányolja leginkább a hirdetésekből, derült ki egy friss felmérésből. Azon álláshirdetéseknél, ahol a bérezésre vonatkozó információ is fel van tüntetve, jellemzően a jelentkezők száma is növekedést mutat.
Arról már korábban is írtunk, hogy a magyar munkavállalók egyre nagyobb része fogalmazza meg a bértranszparencia iránti igényt. A hirdetések esetében ezt a fizetések feltüntetésével lehetne minél inkább elérni, ugyanakkor ennek is lehetnek buktatói, az álláskeresés folyamata emiatt kevésbé lehet alapos és átgondolt. A cégek nem írnak ki feltétlenül mindenféle béren felüli juttatást, éppen ezért a valós kép pusztán a bérek alapján nem biztos, hogy maradéktalanul megállapítható.
Ennek ellenére a bértranszparencia kérdése az egész EU-ban egyre fontosabb tényezővé válik, mivel ezzel nem csak a vállalaton belüli bérfeszültségek csökkenthetőek, de a nemek közti, lehetséges béregyenlőtlenségekre is fény derülhet. Ennek részleteiről, illetve a legfrisebb EU-s tendenciákról ebben a cikkben írtunk részletesebben.
A Profession.hu most egy új felmérésben mégis arra jutott, hogy a bérezés kérdése továbbra is egyre fontosabbá válik a vállalatok és a jelöltek számára is. Az álláskereső portál tavaly év végi reprezentatív felméréséből kiderült, hogy a munkavállalók számára a fizetés mértéke a legfontosabb motiváló tényező. Ebből adódóan az álláshirdetés egyik sarkalatos része az adott pozícióval járó fizetés, amely alapján a potenciális jelölt tájékozódhat. Ennek elmaradása a munkavállalók csaknem 70 százalék számára a legnagyobb problémát jelenti a keresés során.
„A bérezést tartalmazó hirdetések esetében jelentős növekedést tapasztalunk a jelentkezések számában fizikai, illetve szellemi pozíciókra egyaránt. Jelenleg egy olyan munkaerőpiaci környezetben vagyunk, ahol a vállalatoknak tudatosabban kell a toborzásra fókuszálni, gyorsan kell döntést hozni és ajánlatot adni a megfelelő jelölteknek, hogy versenyképesek legyenek a munkavállalókért folytatott küzdelemben” – magyarázza a bértranszparencia egyik fő előnyét Szigeti Nikoletta, a Profession Services üzletágvezetője.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Bizonytalan jövő: veszélybe kerülhetnek a tokaji és a villányi szőlőültetvények is
- "Itt az ügy és idő a szabadságharcra" - Ungár Péter üzent Orbán Viktornak
- Éjjel szálltak fel az izraeli harci repülők
- Kórházba került az amerikai szexragadozó
- Zenei bejelentés a Balaton közeléből
- Meglepő eredményei lettek a légkonditesztnek