Érik a forradalom a magyar munkahelyeken: sokan a járvány után sem engednék el a távmunkát

A közszférában dolgozó beosztottak 7%-a dolgozott távmunkában, ebből 1% tér vissza az irodába, tehát az összes ilyen munkavállaló 6%-a továbbra is távmunkában marad. A felső- és középvezetők 8%-a dolgozik távmunkában, 7%-uk maradni fog ebben a foglalkoztatási formában. A vállalati irodaterületek kihasználtsága szempontjából leginkább érdekes versenyszférában dolgozó beosztottak közel két ötöde (37%-a) dolgozott távmunkában, ebből 7% hagy fel ezzel végleg, tehát ezen munkavállalók közel harmada részben vagy teljes egészében otthontól fog dolgozni. Ez nagyságrendileg 650 ezer otthonról dolgozót jelent.

Fontos megvizsgálni, hogy a tudomása szerint továbbra is távmunkában dolgozni fogók hetente hány napot terveznek így dolgozni. Negyedük az egész munkahetet (öt napot) tervezi távmunkában ledolgozni, 10%-uk 4 napot, 28%-uk pedig 3 napot. Vagyis a távmunkában maradók közel kétharmada (63%-a) a hét többségében otthon marad. Heti egy napot a továbbra is távmunkások 7%-a, két napot pedig 30%-a fog távolról dolgozni.

Ez felveti a kérdést, hogy (ha megvalósulnak a munkavállalók várakozásai) valóban érdemes-e a munkáltatóknak a jelenlegi teljes irodaterületet bérelni/fenntartani, mert a várakozások alapján a jelenleg bérelt/tulajdonolt irodaterület közel 15%-a kihasználatlan marad. Ahogy a bérleti szerződések lejárnak, úgy lesz egyre nagyobb nyomás a bérbeadókon, mivel az üresedési ráta növekedése mellett a rezsiköltségek szinte semmit nem csökkennek, így a bérbeadás profitrátája jelentősen esik majd. Ez pedig kihathat a projekthitelek finanszírozhatóságára éppúgy, mint az új irodaépületek kiadhatóságára.