Jöhet a négynapos munkahét? Súlyos érvek szólnak mellette

Elsőre bizarr ötletnek tűnhet a négynapos munkahét, ám a rövidebb munkaidő hosszú távon eredményesebbé teheti a munkát, és nem kétséges, hogy ez javítaná általános közérzetünket, munkehelyi jólétünket. Sokan érzik, hogy a heti 40 órás munka sokkal szűkebbé teszi életüket, holott annyi tanulnivaló van még az életükben, szeretnének fejlődni, sokféle tapasztalatra szert tenni, de ebben megakadályozza őket az irodában eltöltött idő - számol be az Independent.

Egy kis munkatörténelem

A munka viszonylag modern tevékenység - hívja fel a figyelmet Steve Taylor pszichológus, a Leeds Beckett Egyetem adjunktusa. Néhány ezer évvel ezelőtt az emberek még vadászó-gyűjtő életmódot folytattak, legfontosabb feladatuk az volt, hogy élelmet találjanak, és nem kellett különösebb erőfeszítéseket tenniük ennek érdekében. Egyes antropológusok becslései szerint napjaink vadászó, gyűjtögetői, akik ugyanolyan egyszerű életmódot folytatnak, mint őseink: csupán napi négy órát töltenek az élelem megkeresésével. A többi szabadidő.  

Életünk akkor vált bonyolulttá, amikor őseink elkezdték a gazdálkodást. A létnek a talajból történő kiszolgálása sokkal munkaigényesebb volt, mint a vadászat vagy a gyümölcsszedés. Később, már az ipari forradalom korában az embereket gyárakban és malmokban dolgoztak, az ébren töltött idejük jelentős részét végiggürcölték, szinte embertelen körülmények között ijesztően kevés pénzért.

A munkakörülmények manapság már jóval kedvezőbbek, legalább a világ gazdaságilag fejlettebb részein - de Taylor professzor véleménye szerint, még mindig messze vagyunk az áhított céltó: a mai napig az ipari forradalom örökségeiből élünk, 

Még mindig gazdasági tárgyakként élünk, akiknek fő értékük az, amit elő tudnak állítani. Sokan azt gondolják, ha nem dolgoznának olyan keményen, gazdaságaink kudarcot vallanának, és szegényen élnének. De nem feltétlenül ez a helyzet.

Kevesebb munka, több alvás, jobb élet

Európa kontinentális országaiban a munkaidő lényegesen rövidebb, mint az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban, ám a termelékenységük mégis magasabb. Hollandia és Dánia például gazdaságilag kifejezetten sikeresek: a kevesebb munka tehát nem jelenti gazdasági kudarcot. Sőt, valójában ennek épp az ellenkezője igaz. A professzor szerint 

Számtalan bizonyíték is született már arra, hogy a túl sok munka rontja egészségünket: nehézkes alváshoz vezet, emellett megnő a szívbetegségek és a 2. típusú cukorbetegség kockázata. A kevesebb munka kevesebb stresszt és szorongást okoz, ezáltal javulhat az általános közérzetünk, főként akkor, ha több időt töltünk szeretteink körében. A szabadidős tevékenységek feltöltenek minket kreatív energiákkal - mindez együtt értelmesebb és céltudatosabb élethez vezet.

A kutatás egyértelmű eredményei

Steve Taylor egy nemrég publikált kutatásában olyan embereket vizsgált, akik a közelmúltban valamiféle szörnyű tragédiával szembesültek, és életük ennek következtében gyökeresen megváltozott. Ezt az állapotot nevezte el "poszt-traumás átalakulásnak".

Azok, akikkel ezeket a szörnyűségek megesetek, gyakran nyilatkoznak úgy, hogy azóta sokkal hálásabbak az életükért, szorosabb a kapcsolatuk a természettel és embertársaikkal, és sokkal szabadabbak, kreatívabbak. De beszámoltak arról is, hogy immár nem olyan fontos számukra a munkájuk, mint korábban, szeretik a semmittevést, a létezés puszta örömét.

 - összegzi az eredményeket a professzor. Egy nemrégiben készült jelentése szerint a kevesebb munka egy jó eszköz lehet az éghajlati katasztrófa elkerülésére. A munka ilyen mértékű hangsúlya teljesen aránytalan, nem is beszélve arról, hogy káros is. Egy dolog biztos: ha szinte az összes ébren töltött óránkat munkával töltjük, akkor nem számít, hogy milliomos üzletemberek vagy sikeres pénzügyi elemzők vagyunk, nem igazán különbözünk egy 19. századi ipari város gyári munkásaitól, leszámítva azt a tényt, hogy szabadon dönthetünk egy értelmesebb és teljesebb élet mellett.