9 nevelési tipp, amivel gazdag és sikeres lesz a gyereked: a legjobbak így csinálják

Az teljesen természetes, hogy a szülők semmit nem akarnak jobban, minthogy gyermekük sikeres felnőtt legyen, és boldogan éljen. Ezért sokan hajlandóak lennének mindent feláldozni, pedig nem is gondolná az ember, hogy egy kis odafigyeléssel és napi rutin dolgokkal a nevelés során mennyire egyszerűen is el lehet ezt érni - állítja a tudomány.

Persze hibázni még így is könnyű, ráadásul a legtöbb nevelési technika nem kőbevésett, könnyen lehet, hogy amelyik gyereknél valami működik, az egy másiknál teljesen kudarcot vallana. Ennek ellenére azért vannak támpontok, amikre lehet támaszkodni. A tudomány segítségével összegyűjtöttünk 9 dolgot, amit a legsikeresebb gyerekek szülei véghezvisznek a nevelés során.

Ne mond nekik, hogy bármi lehet belőlük

A legtöbb gyerek egy csomó minden szeretne lenni fiatalon. Ezek között pedig rengeteg elrugaszkodott álomkép is szerepel. Sokan rocksztárok, űrhajósok vagy éppen profi e-sportolók akarnak lenni. Ezzel persze nincs is semmi baj, de belátó szülőként látni kell az álomképes megvalósulásának esélyét is. Fontos persze megjegyezni, hogy itt nem arról van szó, hogy a gyerek szárnyait le kellene tördelni, csupán csak arról, hogy abban kapjon igazán nagy támogatást a gyerek, amit nagyon szeret is csinálni és jó is benne. 

Szülőként például jó stratégia lehet, ha jól fizető állások irányába terelgetik csemetéjüket, de persze csak addig, amíg azt a gyerek is élvezi. Ha nem, akkor visszább kell lépni, és újratervezni. És a világ ekkor sem dől össze. A lényeg tehát az, hogy a realitások talaján maradva, a gyermek képességeihez mérten kell őt irányítani egy professzió felé, amit nem előzhet meg sem az, hogy a szülő mit akarna a gyerek helyében, sem pedig az, hogy a gyerek hajszol valamit, ami saját maga számára elérhetetlen. 

Vacsorázzon együtt a család

Egy, a Harvard Egyetemen működő nonprofit szervezet felmérése szerint, azok a gyerekek, akik hetente körülbelül 5 napon keresztül vacsoráznak (esznek) közösen a családdal kevesebb eséllyel lesznek kábítószer fogyasztók, tizenévesen terhesek, ráadásul kevesebbszer jelentkezik náluk az elhízás és depresszió. Emellett pedig jobb a szókincsük, magasabb az önértékelésük és az iskolában is jobban teljesítenek. Egy szóval a jó családi légkör, a közös beszélgetések a felnőttekkel nem csak a családot hozzák össze, de egyszersmind remek befektetések is a gyerekek jövőjébe.

Muszáj, hogy legyen képernyő mentes idő

Egyes kutatások olyan drasztikus eredményekkel szolgálnak, hogy a kisgyerekek agya véglegesen megváltozhat, ha túl sok időt töltenek tablet vagy okostelefon előtt. Ez abban merül ki, hogy a túl sok, képernyőbámulással töltött idő akadályozhatja a gyerekek bizonyos képességeinek a fejlesztését, mint például: figyelem, koncentráltság, szókincs, szociális készségek. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia szerint például a 18 hónaposnál fiatalabb gyerekeknek például egyáltalán nem kellene képernyővel napi szinten működniük, míg a 2-5 éves gyerekek képernyőidejét a társaság szerint napi egy órában kellene korlátozni. 

Természetesen az idősebb gyerekeknél is van felelőssége a szülőknek, náluk arra kell figyelni, hogy a gépek, az online szociális terek, a képernyő és digitális médiumok ne helyettesítsék az alvást, a rendszeres testmozgást és a valós, hús-vér társadalmi interakicókat. Mindez persze nem szentírás, nem baj az, ha egy kisgyereknek van mondjuk kedvenc meséje, amit a tévében van telefon napi 1-2 órán át is elnézeget vagy olyan tinédzser, aki akár napi 6 órás is képes játszani a számítógép előtt. A lényeg ezekben az esetekben az, hogy a szülők találják meg a hangot a gyerekekkel és teljes tiltás helyett kommunikáljanak a fiatalokkal arról, hogy miért is ennyire fontos számukra a képernyő előtti élet, és hogy ha tehetnék mivel helyettesítenék például azt.

Ne otthonról dolgozz

Sok szülő gondolhatja, hogy ha otthonról dolgozik, főleg, hogyha még a gyereke is elég kicsi ahhoz, hogy a nap legnagyobb részében otthon legyen, akkor minden rendben van. E logika szerint ugyanis az anya kellően tudja felügyelni gyermekét, oda tud rá figyelni, sokat lehet vele. Ezzel szemben a kutatások azt mutatják, hogy - főleg lány gyermekek esetében -, azok a gyerekek, akiknek az édesanyjuk nem otthonról dolgozik, sokkal hamarabb lesznek önállóbbak, képesek egyéni döntéseket hozni, ráadásul később, felnőttként is több pénzt keresnek, mint azok, akiken úgymond anyáskodtak a szülők.

Dolgoztasd őket

Bár a gyermekmunkát Európa szerte törvény tiltja, ez a házkörüli feladatokra egyáltalán nem terjed ki. Komoly szakemberek állítják, hogy azok a gyerekek, akik felnőtt óriási sikereket értek el, saját tevékenységüket tekintve szuper szakembernek számítanak, kivétel nélkül végeztek házimunkát fiatalon.

Késleltesd a jutalmazást

Egy klasszikus, 1972-es kísérletben, az ott résztvevő gyerekeknek az volt a feladatuk, hogy az asztalra kipakolt mályvacukornak ellenálljanak addig, amíg a kutató 15 percre elhagyta a szobát, annak érdekében, hogyha sikeresen abszolválják a dolgot, akkor a kutató visszatértekor egy második mályvacukorral ajándékozza meg őket. A kísérletet követően pedig 40 évnyi nyomonkövetési tanulmányok sora követtek, amiből kirajzolódott az a kép, hogy azok a gyerekek, akik ellen tudtak állni a csábításnak, később, felnőttként, jobb szociális érzékkel rendelkeztek, jobb eredményeket értek el tanulmányaik során, alacsonyabb volt körükben az elhízás és a kábítószer fogyasztás gyakorisága is, és még a stresszt is jobban tudták kezelni. 

A tudósok szerint, annak érdekében, hogy ezt a képességét a gyereknek fejlesszük, adjunk neki napi szintű, folyamatosan ismétlődő feladatokat, amiket akkor is meg kell csinálnia, még akkor is, ha nem fül hozzá a foga. Ez azért fontos, mert ez feladat iránti eltökéltségre szoktatja őket és mindenek előtt kitartásra. Ahelyett, hogy valamit csak azért csinálnának meg egyszer-egyszer, mert azért valamilyen egyszeri jutalmat kapnak. 

Olvass nekik, minél többet

A New York-i Egyetem kutató szerint, azok a babák (!), akiknek már egészen pici korukban rendszeresen felolvasnak, később jobb nyelv és íráskészséggel rendelkeznek, és akár már az általános iskola megkezdése előtt is képesek olvasni. Ráadásul azok a gyerekek, akik könyvekkel nőnek fel, később, felnőttként is szeretni fognak olvasni, aminek rengeteg haszna származik még a modern, digitális életben is.

- mondta el a Guardiennek adott interjújában Dr. Alice Sullivan, kutató.

Utazzanak, amennyit csak lehet

Az utazás jó dolog, remek kikapcsolódás, igazi feltöltődés. Ám a gyerekek számára még ennél is több. Azok a gyerekek, akiknek megteremtik az utazás lehetőségét a szülők sokkal elfogadóbbak kulturálisan, érdeklődőbbek saját tudásuk fejlesztése iránt, jártasak a gasztronómia területén, bátrabbak az idegenekkel való kapcsolatteremtésben, de a tiszteletadás értékére is megtanítja őket. Persze, mondhatja bárki, hogy a külföldi utazgatás drága mulatság, arra nincs mindenkinek pénze, de az igazság az, hogy a kutatás arra is rámutatott, hogy a belföldi utazgatás is rendkívül hasonló előnyök egész sorával jár együtt. 

Hagyd őket elbukni

Habár talán ez az egyik legnehezebb pontja a listának, a tudomány szerint mégis ez talán az egyik legjobb dolog, amit egy szülő csak tenni tud. A híres neuropszichológus, Dr. Stephanie O’Leary szerint a kudarc megélése több szinten is hasznos a gyermekek számára. Először is a kudarc megélése fontos olyan szempontból, hogy az azon való átlendülés később rendkívül sokat segíthet egy felnőtté váló ember számára. A "túllendülés" képességét ugyanis ki kell fejleszteni, nem egyik pillanatról a másikra jön. Éppen ezért gyerekkorban "kisebb kudarcok" megélése fontos olyan szempontból, hogy a nagybetűs, felnőtt életben ez könnyebben menjen az egyén számára. 

A kudarc ezen felül, bármilyen furcsán is hangzik, jó hatással van a szociális életre is, ugyan a kurdarccal való megbirkózás közepette emberi kapcsolatok alakulnak ki vagy éppen mélyülnek el a bajtársiasság révén. Nem beszélve arról, hogy a jól megélt kudarc gyakorlatilag kihívásra készteti az egyént, hogy újra próbálja, máshogy csinálja. Ekkor a gyerek megtanul küzdeni, elsajátítja, hogy olykor bizony kitartó munkára van ahhoz szükség, hogy valami sikerüljön, egyszóval, hogy erőfeszítéseket tegyen saját érdekében.

Az idő múlásával tehát, azok a gyerekek, akik fiatal korukban valamilyen szinten megtapasztalták a vereség, bukás ízét, később képesek valamiféle ellenállóképességet kifejleszteni felnőtt korukra, hogy az igazán nagy nehézségek se döntsék őket le a lábukról. Ezen felül kevésbé félnek a nagy felelősséggel járó feladatoktól, ahogy a kudarctól is.