Elkeserítő: ezért nem jeleznek vissza a magyar cégek az állásinterjú után

Magyarországon "a cégek egyelőre nem veszik elég komolyan, hogy mindenkinek visszajelzést adjanak. Valószínűleg még nem látják ennek hosszú távú negatív hatásait" - mondja Andavölgyi Vivien, a Profession.hu toborzási szakértője.

Mekkora a probléma?

Magyarország legnagyobb álláskereső oldala, rendszeresen méri felhasználóinak elégedettségét. Ennek keretében a szöveges véleményt adó munkavállalók 15 százaléka említette spontán, hogy azért volt negatív élmény számára a munkakeresés, mert nem kapott visszajelzést a pályázatával kapcsolatban. Figyelembe véve, hogy ezek a felhasználók erre vonatkozó konkrét kérdés nélkül hozták fel a témát, akkor erős magabiztossággal állíthatjuk, hogy az érintettek köre ennél jóval nagyobb is lehet. 

"Manapság egy álláskereső jellemzően nem csak egy meghirdetett pozícióra jelentkezik, hanem több lehetőséget is megpályáz. Ezért versenyelőnyben vannak a legjobb szakemberekért folytatott harcban azok a cégek, amelyeknek jól kialakított visszajelzési rendszere van, ugyanis a visszajelzés lassúsága, hiánya miatt könnyen dönthetnek a pályázók másik lehetőség mellett. Ráadásul, a pályázók egy ilyen céget biztosan nem fognak jó szívvel ajánlani ismerőseiknek sem" - magyarázza a toborzási szakértő.

Miért marad el a visszajelzés?

A legtöbb cég általában kapacitáshiánnyal, vagy a visszajelzésekre kidolgozott folyamatok hiányával indokolja, miért nem értesítik a sikertelenül pályázókat. "De gyakran előfordul, hogy a cégek csak a toborzási folyamat lezárását követően, az új munkatárs munkába állása után adnak csak visszajelzést azoknak, akik nem jutottak tovább. Ez akár két-három hónapot is igénybe vehet" - mondja Somogyi-Vass Eszter, a Profession.hu kiválasztási folyamatot, céges visszajelzéseket megkönnyítő ATS rendszerének szakértője.

Jelenleg az állásportálon hirdető cégek háromnegyede (ez több mint 24 ezer vállalkozást jelent) használja az ATS rendszert, melyben könnyebben nyomon követhetik a jelentkezőket, üzenetet küldhetnek a pályázóknak, és a kiválasztási folyamat aktuális állapotát is megoszthatják velük. Az itt mért üzenetküldések száma tavalyhoz képest megháromszorozódott - de ez átlagosan még mindig csak az adott hónapban hirdető cégek negyedét jelenti. A kiválasztási folyamat státuszát szintén a hirdető cégek 25 százaléka osztotta meg a jelentkezőivel.

Az ATS rendszert használó cégek álláshirdetéseire jelentkezők átlag 16,5 százaléka kapott bármilyen visszajelzést a pályázatára idén. Ez jelentős emelkedés a 2018-as 4,3 százalékhoz képest, amely részben annak köszönhető, hogy Profession.hu automatikusan elérhetővé tette a cégek számára az ATS rendszerének használatát. 

Az eddigi tapasztalatok szerint a rendszert az adminisztrációs, a fizikai, segéd- és betanított munka, a közigazgatási, a mezőgazdasági, az oktatási és a szakmunka típusú álláshirdetések esetén használják leginkább a cégek. Ezzel szemben a bank, biztosítás, bróker (a hirdetések 5 százaléka) és az üzleti támogató központok hirdetései (7 százalék) esetén a legkevésbé jellemző az ATS használata.

Fontos, hogy a pályázók jó élménnyel távozzanak

"Egy jól felépített toborzási stratégia elengedhetetlen része, hogy a céggel kapcsolatba kerülő pályázók, akár felvételt nyertek, akár nem, a lehető legjobb élménnyel távozzanak. Így akár később, több tapasztalattal újra jelentkeznek majd a céghez, vagy ajánlják ismeretségi körükben más szakembereknek is. Ez a lehető leghitelesebb és autentikusabb módja a munkáltatói márkaépítésnek, ha tulajdonképpen ’kívülállók’ erősítik a cég megítélését" - állítja Andavölgyi Vivien.