Interneten adtad el használt cuccaidat? Így büntet az adóhatóság

Idén február közepén hozott ítéletében egyértelműen kimondta a Kúria: nem minősül üzletszerűnek a 2012. január elseje előtt eladott ingóságok értékesítése, ha annak ellenértéke nem haladta meg az áfatörvényben meghatározott alanyi adómentességi határt. Ez a határ 2008-ig évi 4 millió, 2008-tól pedig 5 millió forint volt.

Az ítélet szerint az üzletszerűség feltétele "az adólevonási jog megnyílása", amely "az alanyi adómentesség határának átlépését követően következik be". Mindezek alapján a Kúria leszögezte, jogszerűtlenül állapította meg az adóhatóság a személyi jövedelemadó, illetve az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget arra az évre vonatkozóan, amikor az értékesítés ellenértéke nem lépte túl az alanyi adómentességre meghatározott összeghatárt.

KATTINTS! Óriásit bukott a NAV: itt a mentőöv adózók százainak

Az adott évi jövedelem meghatározásakor az ingó értékesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amelyek - mint korábbi cikkünkben közölt táblázatunkból is kiderül - jóval kedvezőbbek, mint amennyit önálló tevékenységből származó jövedelem után kellene fizetni. Ismételten hangsúlyozzuk: az ingóságok értékesítéséből származó jövedelem után adót kell fizetni, nem mindegy azonban, hogy mennyit.

A Kúria új eljárás lefolytatására kötelezte az adóhatóságot. Az adóhatóság lefolytatta az új eljárást, és a Kúria ítéletének megfelelően az érintett magánszemélynél az adott évre az ingó értékesítésre vonatkozó kedvezőbb szabályok szerint állapította meg a fizetendő adót. 

Mi történik más ügyekben?

A lapunk birtokában lévő adóhatósági határozatok, illetve bíróságnak benyújtott előkészítő irat tanúsága szerint azonban más ügyekben nem hajlandó figyelembe venni az adóhatóság az említett Kúria-ítéletnek az alanyi adómentes határig történő értékesítésre vonatkozó megállapítását, és sorra üzletszerűvé nyilvánítja az ingó értékesítést olyan ügyekben, amelyekben az adózók szintén az adott évre meghatározott alanyi adómentességi határnál kisebb összegben értékesítettek ingóságokat.

Még megdöbbentőbb az, amilyen hivatkozással a NAV elnöke elutasította egy interneten keresztül ingóságokat értékesítő magánszemély felügyeleti intézkedés iránti kérelmét. Mint azt lapunk korábban megírta, az említett Kúria-ítélet megnyitja a jogorvoslati lehetőséget azok előtt is, akik 2012. január 1. előtt szintén az alanyi adómentes határ alatti összegben értékesítettek ingóságokat, de az adóhatóság megállapította, hogy üzletszerű tevékenységet folytattak, és tetemes bírságot, adót és egészségügyi hozzájárulást rótt ki rájuk.

Felügyeleti intézkedést kérhetnek azok az adózók, akiknek jogerős adóhatósági határozattal lezárt ügyük van, de nem fordultak bírósághoz, illetve azok, akikkel szemben még zajlik az adóvizsgálat. Perújítást lehet kérni, ha bíróság döntött az adózó kárára. Mindkét esetben az említett ügyben hozottKúria-döntésre kell hivatkozni, amely új ténynek, körülménynek számít, aminek ismeretében az adott ügyben más ítélet születhetett volna - magyarázta lapunknak korábban Angyal József okleveles adószakértő.

Megdöbbentő, hogy mi történik a benyújtott kérelmekkel

Ezen felbuzdulva kezdeményezett felügyeleti intézkedést a NAV elnökénél egy Zala megyei adózó. A magánszemély 2009-ben alig több mint 500 ezer forint összegben értékesített ingóságokat egy internetes aukciós oldalon. (Az 500 ezer forint mindössze az egytizede az 5 millió forintos alanyi adómentes határnak.) Az adóhatóság azt állapította meg, hogy az adózó üzletszerű tevékenységet folytatott, mivel rendszeresen, havi 27-78 alkalommal értékesített, többnyire használt holmit az interneten keresztül. Az adóhatóság úgy ítélte meg, hogy a magánszemélynek csak 10 százalékos volt a költséghányada, vagyis 90 százalék (474 ezer forint!) jövedelemre tett szert az értékesítésből. Az adózó terhére 115 ezer forint adókülönbözetet állapított meg.

Mint említettük, a Kúria ítéletében kimondta, hogy az alanyi adómentes határ alatt nem minősíthető üzletszerűnek az ingó értékesítés, mivel nem nyílt meg az adózó adólevonási joga. Ahhoz ugyanis adószámot kellett volna kérnie, és az áfakörbe tartoznia.

Az adóhatóság azonban átsiklik ezen a megállapításon. A NAV elnöke elutasította az alanyi adómentes bevételi határ tizedrészéért értékesítő magánszemély felügyeleti intézkedés iránti kérelmét. Intézkedését azzal indokolta, hogy a magánszemély jogszabálysértően járt el, mivel nem jelentkezett be az áfatörvény hatálya alá, miközben gazdasági tevékenységet folytatott. Véleménye szerint az adózó jogszerűtlenül hivatkozik beadványában arra, hogy nem terhelte bejelentési kötelezettség. 

Ezzel szemben a Kúria is elismeri, hogy a 2011. december végéig hatályban lévő adószabályok szerint akkor minősült üzletszerűnek az ingó értékesítés, ha

1. az átruházás ellenérték fejében történt;
2. a magánszemély az általános forgalmi adó hatálya alá szabályszerűen bejelentkezett;
3. az adólevonási joga megnyílt, vagyis az alanyi adómentesség határát át kellett lépnie.

A Kúria által elbírált ügyben érintett adózó nem jelentkezett be az áfa hatálya alá, nem kért adószámot az adóhatóságtól. Így nem teljesült az üzletszerűségre meghatározott 2. feltétel. A Kúria viszont - annak ellenére, hogy előzőleg kijelentette, az szja-törvény szerint a három feltételnek valóban együttesen fenn kell állnia az üzletszerűséghez - ítéletében úgy döntött, hogy ha az értékesítésből származó bevétel meghaladja az alanyi adómentes határt, akkor mégiscsak elég, ha kettő feltétel teljesül...

Vagyis az alanyi adómentes határ fölötti értékesítés esetén akkor is üzletszerű a tevékenység, ha a magánszemély nem jelentkezett be az áfa hatálya alá. A Kúria döntését azzal indokolta, hogy az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. Ismét ki kell hangsúlyozni ugyanakkor, hogy ez a megállapítás csak azokra az évekre vonatkozott, amelyekben a magánszemély az alanyi adómentes határ (2006-ban 4 millió forint) fölött értékesített ingóságokat, az éves szinten ennél kisebb összegű értékesítést viszont jogszerűtlenül minősítette üzletszerűnek az adóhatóság, és sújtotta tetemes összegű adóval, egészségügyi hozzájárulással, bírsággal.

Hiányos tájékoztatót tett közzé a Kúria, amit ráadásul a Sajtótitkársága jegyez. Mi lehet a motiváció?

A Kúria tavaly decemberben hozott döntést. Ennek nyomán - még azelőtt, hogy a felperesnek megküldték volna az ítéletet -, a Kúria Sajtótitkársága január 7-én közzétett egy dokumentumot, amely a "Tájékoztató a Kúria elvi állásfoglalásáról ingó értékesítés üzletszerűségének megítéléséről"címet viseli. Az irományban egyetlen szó nem esik az ítélet azon részéről, amely az alanyi adómentes határ alatti értékesítés esetén jogszerűtlennek minősítette az üzletszerűség megállapítását...

A Pénzcentrum.hu már február közepén megjelent cikkében figyelmeztetett: a közzétett állásfoglalás alkalmas arra, hogy a bíróságok és a NAV az elvi döntést a saját javukra használhassák fel. A későbbiekben a birtokunkba került adóhatósági dokumentumokból kiderült: a NAV valóban a hiányos állásfoglalásra hivatkozik, nem veszi figyelembe a konkrét Kúria ítélet 8. oldalán leírtakat. Erre hívtuk fel a figyelmet március közepén megjelent írásunkban.

A legmegdöbbentőbb azonban, hogy a NAV elnöke is a Kúria Sajtótitkársága által kiadott tájékoztatóval támasztja alá a magánszemély felülvizsgálati kérelmét elutasító jogértelmezését! Angyal József szerint érthetetlen, hogy az adóhatóság elnöke egy sajtótitkárság által kiadott tájékoztatóra hivatkozik határozatában, ahelyett, hogy figyelembe venné a Kúria ítéletét (amelyetITT OLVASHATSZ EL, figyeld a 8. oldal első, valamint a 9. oldal utolsó bekezdését!).

A Kúria azóta sem egészítette ki az elvi állásfoglalásról készített tájékoztatót az alanyi adómentes határig történt értékesítésre vonatkozó kategórikus megállapításokkal. Nem tette közzé mindenki által jól hozzáférhető helyen - tekintettel az érintettek nagy számára - az ítélet anonimizált változatát. Mindössze annyit tett, hogy a Sajtótitkárság által jegyzett tájékoztató mögé biggyesztette egy csatolt pdf fájlban az ítéletet. Ott azonban még a hozzáértő szakemberek sem találják meg egykönnyen, nemhogy a magánszemély adózók.

Nagyon figyelj, 2012 januárjától jócskán megváltoztak a szabályok!

Tavaly januártól a személyi jövedelemadózásban egyértelműbbé vált, mikor minősül üzletszerűnek az ingó értékesítés azáltal, hogy a jogszabályba szó szerint átemelték az áfatörvényből a gazdasági tevékenység meghatározására vonatkozó rendelkezést. Ennek alapján 2012-től önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az ingó vagyontárgy eladása, ha az gazdasági tevékenység keretében történik, vagyis ha valaki üzletszerűen, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel folytatja, és ellenértéket kap érte. 

Továbbra is vita van az adóhatóság és az adószakértő között abban, mit jelent az üzletszerűség, a rendszeresség, mikor kell az áfa hatálya alá bejelentkezni, azaz adószámot kérni.

OLVASD EL korábbi cikkeinket is a megváltozott szabályokról: Interneten adod el megunt cuccaidat? Te is pórul járhatsz