A szerzői jog buktatói: mihez van jogod és mihez nincs?

Először is legyünk tisztában az alapokkal

A szerzői jog védelmére a jogalkotók 1999-ben hoztak törvényt, ez hivatott védeni az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.

Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy a törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ennek minősül többek között a nyilvánosan tartott beszéd, a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, a rádió- és a televíziójáték, a fotóművészeti alkotás, az építészeti alkotás és annak terve, de a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis is.

Amennyiben az elvileg szerzői jog védelem alá tartozó mű először külföldön kerül nyilvánosságra, az sem jelent problémát, mivel ha magyar a szerző, akkor a magyar törvények vonatkoznak rá. A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta, vagyis a szerzőt.

A jogi védelem időtartama

Alapszabályként a szerző életében és halálától számított 70 éven át él a szerzői jogi védelem. A szerző halála után a jogokat az örökösei gyakorolhatják 70 éven keresztül. Nem ilyen egyszerű azonban a helyzet, amennyiben szerzőtársak által létrehozott művekről van szó vagy filmalkotásokról, de akkor is, ha a szerző személye nem állapítható meg. Ilyenkor speciális szabályok vonatkoznak a védelmi időre.

Szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani a 70 éves időtartamot. A filmalkotásoknál szintén ez a helyzet, a védelmi időt az utoljára elhunyt szerző halálát követő év első naptól kell számítani. Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a normál szabályok szerint, vagyis a halálát követő naptól kell.

Jogi korlátok, vagyis a szabad felhasználás esetei

Bizonyos esetekben a törvény lehetővé teszi a szerzői művek felhasználását anélkül, hogy a szerző engedélyét kellene kérni, vagy díjat kellene fizetni. Ezek a szabad felhasználás esetei. Ilyen például a mű idézése, annak magáncélra történő felhasználása vagy akár az iskola, oktatás célokra történő felhasználás. A szabad felhasználást azonban egyes esetekben csak akkor lehet felhasználni, ha a mű már nyilvánosságra van hozva, és csak akkor megengedettek, ha nem sértik a rendes felhasználást, vagy nem károsítják a szerző jogos érdekeit.

A szabad felhasználás további feltétele, hogy meg kell nevezni például a szerzőt, és a felhasználása nem jár jövedelemszerzéssel.

Felhasználás szerződéssel

Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt adhat a díjfizetés ellenében történő használatra. A szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg, a vonatkozó rendelkezésektől közös megegyezéssel eltérhetnek, ha a szerzői jogról szóló törvény vagy más jogszabály ezt nem tiltja. Ha a szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

A törvény külön szerződéstípusként szabályozza többek között a kiadói, a szoftver- és a filmalkotásokra vonatkozó felhasználási szerződéseket. A szerzői jogi szabályok mellett alkalmazni kell a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésekre vonatkozó általános szabályait is.

Munkaviszonyban létrehozott mű

Egy új alkotás létrehozása nem csak a saját fejünkből pattanhat ki, hanem megbízhatnak vele a munkahelyünkön is, mint például a szoftverfejlesztőket egy-egy program megírásával. Ilyen esetben, hacsak nincs ettől eltérő megállapodás, a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, mivel annak elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége.

Ezért cserébe viszont a dolgozó, vagyis a szerző megfelelő díjazást kap. Ha a mű elkészítése a szerzőnek munkaviszonyból folyó kötelessége, a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül. Vagyis ha a dolgozó elkészíti mondjuk a szoftvert, és amikor készen van, azt átadja a munkaadójának, amiért cserébe megkapja a fizetését, akkor később már nem követelhet az alkotásért pénzt.

Mi van, ha nem fizetnek?

Abban az esetben, ha határozott idejű szerződés keretein belül fejleszt a dolgozó szoftvert, és az utolsó mondjuk 2-3 havi bért nem fizette ki a cég valamilyen okból, például fizetésképtelenségre hivatkozva, akkor sajnos nincs meg az a lehetőség, hogy a teljes játékot visszatartsa a dolgozó és saját maga kezdje el azt értékesíteni. Egy egy éves projekt esetén ugyanis az első 9-10 havi munkabért megkapta, vagyis a fejlesztésnek az a része már a munkaadót illeti.

Ilyenkor, ha nem lehet elkülöníteni az utolsó 2-3 havi fejlesztést, érdemes lehet visszatartani a szoftvert. Ez tárgyalási alapot jelenthet egy későbbi alkunál. Arra viszont figyelni kell, hogy konkrétan nem megfogható dologgal kell érvelni, nehogy lebukjon a leleményes programozó. Nem várt problémára hivatkozva, vagy arra, hogy még nem készült el, egy ideig megoldható annak visszatartása.

Olyan papírt viszont semmiképpen sem szabad aláírni, hogy nem tartozik a cég munkabérrel, mivel így elveszti a dolgozó a szerzői jogát, vagyis ha kiadják a játékot, a cégnek pedig papírja van arról, hogy nincs tartozása a dolgozó felé, akkor az alkalmazott nem nagyon tud mit tenni, bár bíróságon még lehet esélye, mivel a cég nem tudja bebizonyítani, hogy fizetett.

Olyan eset is lehet, ha a dolgozó határozatlan idejű szerződéssel rendelkezik, hogy a szoftver elkészült már pár hónapja, viszont még nem adták ki, majd ez után válik fizetésképtelenné a cég és nem fizeti ki a szóban forgó 2-3 havi munkabért. Ebben az esetben sem nagyon van mit tenni, mivel a fejlesztés már befejeződött, az arra eső időszakra pedig megkapták a dolgozók a munkabért.

Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH)

A művek önkéntes műnyilvántartásba vételét a szerző, illetve a szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultja kérheti az MSZH-tól. Az önkéntes műnyilvántartás a szerzői jogról szóló törvény hatálya alá tartozó valamennyi műtípusra, illetve kapcsolódó jogi teljesítményre kiterjed.

A nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet az MSZH által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani az MSZH Ügyfélszolgálatán. Ez rögzíti a szerző nevét és címét, képviselőjének nevét és címét (székhelyét), a nyilvántartásba venni kért mű címét, műfaját és hordozóját, továbbá (szükség esetén) a mű egyedi azonosítását segítő további adatokat. A kérelemhez mellékelni kell a mű eredeti vagy másolati példányát. A kérelemért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege 5 ezer forint.