Annak ellenére, hogy ismerjük a magyar adómorál katasztrofális helyzetét és a szürke gazdaság kiterjedtségét, megdöbbentő eredményekre jutott két szakértő, amikor az adóelkerülést és magyar adórendszert vizsgálta. Az alábbiakban Krekó Judit és P. Kiss Gábor tanulmányainak főbb megállapításait ismertetjük. (Krekó Judit - P. Kiss Gábor: Adóelkerülés és a magyar adórendszer)
A jövedelemadó-bevallások és az áfabefizetés adatainak vizsgálata azt mutatja, hogy az adóelkerülés miatt a GDP negyedének-harmadának megfelelő adóalap tűnik el Magyarországon, ami nemzetközi összehasonlításban is nagymértékűnek tekinthető - állapítják meg a szerzők és meghökkentő példákkal támasztják alá megállapításaikat.
A teljes foglalkoztatottság mintegy 12 százalékát kitevő önfoglalkoztatók adózása sok adórendszer Achilles-sarkának tekinthető. (Az önfoglalkoztatók alatt az egyéni vállalkozókat és a társas vállalkozások tagjait értjük.) Több jel is arra utal, hogy e probléma Magyarországon más országokkal összehasonlítva is kiugróan magas, ami a horizontális egyenlőség elvének fokozott sérülését jelenti.
Az egyéni vállalkozók bevallásadatai például azt mutatják, hogy a vállalkozói adóalap az összes bevétel mindössze 2%-át tette ki, vagyis az egyéni vállalkozók nagyjából 98%-os költséghányaddal dolgoztak 2005-ben, az egyéni vállalkozásoknak 61%-a veszteséges vagy nullszaldós. Természetesen a jelenség mögött nem az egyéni vállalkozások nagyságrenddel alacsonyabb jövedelemszintjét, hanem a jövedelmek költségleírással történő eltüntetését kell keresni - állapítja meg a két szakértő.
További, széles körben elterjedt gyakorlat a munkajövedelmek tőkejövedelmekké történő átminősítése. Az egyéni vállalkozók például saját munkajövedelmüket, ami a tb-járulék alapját képezi (vállalkozói kivét), önbevallással határozzák meg, ami gyakorlatilag legális járulékelkerülésre ad lehetőséget. Az szja bevallások alapján például a kivétet elszámoló egyéni vállalkozásoknál (ez 2005-ben 180 ezer fő volt) ez a kivét az esetek 77 százalékában a minimálbér alatt volt, 92 százalékuknál pedig a minimálbér kétszerese (vagyis az átlagbér 75%-a) alatt. Az átlagos kivét összege nem éri el a minimálbér összegét, ami az alkalmazottak átlagos munkabérének mindössze 36 százalékát teszi ki - áll a tanulmányban.
![]() |
Összességében megállapítható, hogy az európai országokkal összehasonlítva rendkívül alacsony az önfoglalkoztatók által befizetett adók GDP-hez viszonyított aránya, még az újonnan csatlakozó országokkal összevetve is, holott az Eurostat munkapiaci adatai szerint az önfoglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottakon belül Magyarországon nagyjából megfelel a 13%-os EU átlagnak. Az önfoglalkoztatók jövedelemadója 2005-ben a GDP 0.3 %-át érte el. Ez sokkal alacsonyabb, mint az EU 2%-os átlaga, és hazánk csak a 23. helyen állt a sorban. Az önfoglalkoztatottak TB befizetéseinél is jelentős az adóelkerülés. A bevétel csak a GDP 0.5 %-át érte el, ami még jobban elmarad az EU átlagtól (1.5%), és csak a 17. az EU-n belül.
Az önfoglalkoztatottak összes adója Magyarországon a GDP 0.8%-át teszi ki, szemben az EU átlag 3.5%-kal, és az újonnan csatlakozott országok 1.8%-os átlagával. Az önfoglalkoztatók adóelkerülése miatti bevételkiesés a GDP 2.7%-ával haladhatja meg az átlagos adóelkerülést az EU-ban, amennyiben feltételezzük, hogy nem csak létszámarányuk, hanem GDP-hez való tényleges hozzájárulásuk is hasonló arányú.
TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!
A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)
Az eltagadás a munkajövedelmekre is jellemző. A szerzők számításai szerint a legalább 585 ezer azoknak az alkalmazottaknak a száma, akiknek havi jövedelme kisebb mint a minimálbér. Ez az alkalmazottak esetén azt jelenti, hogy minimum 15%-uk dolgozik részmunkaidőben úgy, hogy havi jövedelmük nem éri el a minimálbért. Ez az adat éles ellentmondásban áll a reprezentatív, önkéntes felmérésen alapuló munkaerő-felmérés (LFS) adataival, amely szerint Magyarországon a foglalkoztatottak mindössze 4%-a részmunkaidős. Ebből a tanulmányban szereplő számítás szerint az követezik, hogy legalább 317 ezer azon részmunkaidősök száma, akiket munkaadójuk a valóságosnál kevesebb munkaidőre jelent be.
További érdekes eredményre vezetett a 4 fő alatti, illetve e feletti vállalkozások kereseteinek összevetése. A 4 fő alatti vállalatok alkalmazottainak átlagbére a 4 fő feletti vállalatok szintjének mindössze a kétharmada, az alkalmazottak 70%-a van minimálbéren bejelentve. Ha feltételezzük, hogy a 4 fő alatti vállalatok alkalmazotti körének jellemzői megegyeznek a 4 fő feletti vállalatokéval, akkor azt kapjuk, hogy csak ez a kisvállalati alkalmazotti kör legalább 500 milliárd forintnyi bérjövedelmet titkolt el 2005-ben, és legalább 463 ezer ember éves bevallott jövedelme valótlanul volt a minimálbéren vagy az alatt. (Mivel a 4 fő alatti kör jövedelme ténylegesen alacsonyabb lehet a 4 fő feletti körnél, ezért a kiesés alsó becslése valamennyivel kisebb lehet - jegyzik meg a szerzők.)
Hasonlóan meglepő eredményre vezet, ha más statisztikákat vetünk össze. Az alacsony keresetűek aránya (vagyis az átlagbér 60%-a alatt keresők) az adóbevallások szerint 2005-ben 60%, míg a véletlenszerű statisztikai mintavételen alapuló, egységes európai módszertannal készült kereseti felmérés (SES) szerint 2002-ben csak 32% volt, amely adat ugyan meghaladja az EU25 átlagát (25%), de nem tekinthető kirívónak. Ekkora eltérést aligha magyarázhatnak a részmunkaidőben, illetve az év csak egy részében dolgozó adófizetők. Feltehetően ez utóbbi adat áll a valóságoz közelebb, és az APEH adatoktól való jelentős eltérés szintén arra utal, hogy jelentős mértékű a jövedelemeltitkolás aránya.
Mindez azt eredményezi, hogy a jövedelemadók nagy része az adózók aránytalanul kis hányadát terheli. Az adózók alsó 80%-a a személyi jövedelemadók mindössze 20%-át fizeti; (ők azok, akiknek éves jövedelme 2005-ben évi 2 millió Ft alatt volt, ami a KSH adatai szerint nagyjából megfelel a 2005-ös teljes munkaidőben dolgozók éves átlagkeresetének). 2005-ben a személyi jövedelemadók 60%-át pedig az adófizetők felső 10%-a, az évi 3 millió Ft feletti jövedelműek fizették meg.
A tanulmány ismertetésének második részében a probléma lehetséges megoldásairól írunk majd.

Itt a sírig tartó munka: rengeteg magyar nyugdíjas kénytelen újra dolgozni, ennyit keresnek 2022-ben
A magas infláció és a munkaerőhiány mellett egyre több nyugdíjas tér vissza a munkaerőpiacra.
A magyar piacon is megjelennek az enyhén alkoholos, gyümölcsös italok, egy felmérésből pedig kiderült, hogy a fiatalok különösen nyitottak ezekre az alkoholos frissítőkre.
Sokan gondolják, hogy teljesen tudatosan szervezik a pénzügyeiket, és nem értik, hogy hova folyik a pénzük a hónap végére.
Csak úgy, mint a többi technikai vívmányt, úgy a 3D nyomtatót is ajánlják szakértők a gyerekeknek is, hiszen rengeteget tanulhatnak, miközben alkotnak.
Nem járunk az élen abban, hogy elegendő zöldséget és gyümölcsöt együnk. A napi közel fél kiló gyümölcsöt és zöldséget pedig egyre nehezebb beszerezni.
-
Erre figyeljünk, ha idén a lakásfelújítás lesz a nyaralásunk
Ma már nem csak az otthonunk, gyakran a munkahelyünk is a lakás.
-
Egyre több cégtulajdonos ébred rá az intézményi tőkebefektetés előnyeire
A banki hitelezésen túl is van élet.
-
Egzotikus kalandok a nyárra: Afrika-kutató celeb, géporrszarvúk és rejtői fordulatok az év képregényének választott Kittenberger sorozatban (x)
Izgalmas, a valóságot a gőzgépek által inspirált retrofuturisztikus steampunk világával összekötő fiktív utazás, Kittenberger Kálmán kalandjai nyomán.
- Visszakapták a Déli pályaudvart éjszaka a közlekedők
- Hadrendben az amerikai rakéták Ukrajnában, terrorkészületség Norvégiában - a nap hírei
- Csoportelső és negyeddöntős a vízilabda-válogatott
- Karácsony Gergelyt is felhívta az ál-Klicsko
- Megszólalt a Wizz Air a Párizsban hagyott utasok ügyében
- Montenegrói győzelem a magyar csoportban a férfi vízilabdatornán
Külföldi piacra lépés 2022
Tiszaújváros – Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022


