24 °C Budapest

Megdöbbentő adatok a hazai adócsalásról

Pénzcentrum
2007. október 2. 05:50

Annak ellenére, hogy ismerjük a magyar adómorál katasztrofális helyzetét és a szürke gazdaság kiterjedtségét, megdöbbentő eredményekre jutott két szakértő, amikor az adóelkerülést és magyar adórendszert vizsgálta. Az alábbiakban Krekó Judit és P. Kiss Gábor tanulmányainak főbb megállapításait ismertetjük. (Krekó Judit - P. Kiss Gábor: Adóelkerülés és a magyar adórendszer)

A jövedelemadó-bevallások és az áfabefizetés adatainak vizsgálata azt mutatja, hogy az adóelkerülés miatt a GDP negyedének-harmadának megfelelő adóalap tűnik el Magyarországon, ami nemzetközi összehasonlításban is nagymértékűnek tekinthető - állapítják meg a szerzők és meghökkentő példákkal támasztják alá megállapításaikat.

A teljes foglalkoztatottság mintegy 12 százalékát kitevő önfoglalkoztatók adózása sok adórendszer Achilles-sarkának tekinthető. (Az önfoglalkoztatók alatt az egyéni vállalkozókat és a társas vállalkozások tagjait értjük.) Több jel is arra utal, hogy e probléma Magyarországon más országokkal összehasonlítva is kiugróan magas, ami a horizontális egyenlőség elvének fokozott sérülését jelenti.

Az egyéni vállalkozók bevallásadatai például azt mutatják, hogy a vállalkozói adóalap az összes bevétel mindössze 2%-át tette ki, vagyis az egyéni vállalkozók nagyjából 98%-os költséghányaddal dolgoztak 2005-ben, az egyéni vállalkozásoknak 61%-a veszteséges vagy nullszaldós. Természetesen a jelenség mögött nem az egyéni vállalkozások nagyságrenddel alacsonyabb jövedelemszintjét, hanem a jövedelmek költségleírással történő eltüntetését kell keresni - állapítja meg a két szakértő.

További, széles körben elterjedt gyakorlat a munkajövedelmek tőkejövedelmekké történő átminősítése. Az egyéni vállalkozók például saját munkajövedelmüket, ami a tb-járulék alapját képezi (vállalkozói kivét), önbevallással határozzák meg, ami gyakorlatilag legális járulékelkerülésre ad lehetőséget. Az szja bevallások alapján például a kivétet elszámoló egyéni vállalkozásoknál (ez 2005-ben 180 ezer fő volt) ez a kivét az esetek 77 százalékában a minimálbér alatt volt, 92 százalékuknál pedig a minimálbér kétszerese (vagyis az átlagbér 75%-a) alatt. Az átlagos kivét összege nem éri el a minimálbér összegét, ami az alkalmazottak átlagos munkabérének mindössze 36 százalékát teszi ki - áll a tanulmányban.


Összességében megállapítható, hogy az európai országokkal összehasonlítva rendkívül alacsony az önfoglalkoztatók által befizetett adók GDP-hez viszonyított aránya, még az újonnan csatlakozó országokkal összevetve is, holott az Eurostat munkapiaci adatai szerint az önfoglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottakon belül Magyarországon nagyjából megfelel a 13%-os EU átlagnak. Az önfoglalkoztatók jövedelemadója 2005-ben a GDP 0.3 %-át érte el. Ez sokkal alacsonyabb, mint az EU 2%-os átlaga, és hazánk csak a 23. helyen állt a sorban. Az önfoglalkoztatottak TB befizetéseinél is jelentős az adóelkerülés. A bevétel csak a GDP 0.5 %-át érte el, ami még jobban elmarad az EU átlagtól (1.5%), és csak a 17. az EU-n belül.

Az önfoglalkoztatottak összes adója Magyarországon a GDP 0.8%-át teszi ki, szemben az EU átlag 3.5%-kal, és az újonnan csatlakozott országok 1.8%-os átlagával. Az önfoglalkoztatók adóelkerülése miatti bevételkiesés a GDP 2.7%-ával haladhatja meg az átlagos adóelkerülést az EU-ban, amennyiben feltételezzük, hogy nem csak létszámarányuk, hanem GDP-hez való tényleges hozzájárulásuk is hasonló arányú.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)


Az eltagadás a munkajövedelmekre is jellemző. A szerzők számításai szerint a legalább 585 ezer azoknak az alkalmazottaknak a száma, akiknek havi jövedelme kisebb mint a minimálbér. Ez az alkalmazottak esetén azt jelenti, hogy minimum 15%-uk dolgozik részmunkaidőben úgy, hogy havi jövedelmük nem éri el a minimálbért. Ez az adat éles ellentmondásban áll a reprezentatív, önkéntes felmérésen alapuló munkaerő-felmérés (LFS) adataival, amely szerint Magyarországon a foglalkoztatottak mindössze 4%-a részmunkaidős. Ebből a tanulmányban szereplő számítás szerint az követezik, hogy legalább 317 ezer azon részmunkaidősök száma, akiket munkaadójuk a valóságosnál kevesebb munkaidőre jelent be.

További érdekes eredményre vezetett a 4 fő alatti, illetve e feletti vállalkozások kereseteinek összevetése. A 4 fő alatti vállalatok alkalmazottainak átlagbére a 4 fő feletti vállalatok szintjének mindössze a kétharmada, az alkalmazottak 70%-a van minimálbéren bejelentve. Ha feltételezzük, hogy a 4 fő alatti vállalatok alkalmazotti körének jellemzői megegyeznek a 4 fő feletti vállalatokéval, akkor azt kapjuk, hogy csak ez a kisvállalati alkalmazotti kör legalább 500 milliárd forintnyi bérjövedelmet titkolt el 2005-ben, és legalább 463 ezer ember éves bevallott jövedelme valótlanul volt a minimálbéren vagy az alatt. (Mivel a 4 fő alatti kör jövedelme ténylegesen alacsonyabb lehet a 4 fő feletti körnél, ezért a kiesés alsó becslése valamennyivel kisebb lehet - jegyzik meg a szerzők.)


Hasonlóan meglepő eredményre vezet, ha más statisztikákat vetünk össze. Az alacsony keresetűek aránya (vagyis az átlagbér 60%-a alatt keresők) az adóbevallások szerint 2005-ben 60%, míg a véletlenszerű statisztikai mintavételen alapuló, egységes európai módszertannal készült kereseti felmérés (SES) szerint 2002-ben csak 32% volt, amely adat ugyan meghaladja az EU25 átlagát (25%), de nem tekinthető kirívónak. Ekkora eltérést aligha magyarázhatnak a részmunkaidőben, illetve az év csak egy részében dolgozó adófizetők. Feltehetően ez utóbbi adat áll a valóságoz közelebb, és az APEH adatoktól való jelentős eltérés szintén arra utal, hogy jelentős mértékű a jövedelemeltitkolás aránya.

Mindez azt eredményezi, hogy a jövedelemadók nagy része az adózók aránytalanul kis hányadát terheli. Az adózók alsó 80%-a a személyi jövedelemadók mindössze 20%-át fizeti; (ők azok, akiknek éves jövedelme 2005-ben évi 2 millió Ft alatt volt, ami a KSH adatai szerint nagyjából megfelel a 2005-ös teljes munkaidőben dolgozók éves átlagkeresetének). 2005-ben a személyi jövedelemadók 60%-át pedig az adófizetők felső 10%-a, az évi 3 millió Ft feletti jövedelműek fizették meg.

A tanulmány ismertetésének második részében a probléma lehetséges megoldásairól írunk majd.

HR BLOGGER
perfekt  |  2021.06.14 08:18
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 153. § (1) bekezdése alapján az adott üzleti év mérlegford...
hrdoktor  |  2021.06.14 06:55
Praktikus tanácsok, hogyan számoljuk fel a látens beidegződéseket, amik saját fejlődésünket gátolják...
legacykft  |  2021.06.11 18:55
Az elmúlt heteket tekintve, több kompetenciafejlesztő tréninget is maga mögött tudhat a Legacy. Ahho...
coachco  |  2021.06.09 11:06
Olvasom Obama ex-elnök memoárját, másodjára fogtam bele. Nem mintha nem lenne érdekes, de cirka 700...
ajovomunkahelye  |  2021.06.07 12:30
Számokban is kimutatható nyereséget vagy veszteséget jelent egy vállalatnak, ha erősen elkötelezett...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 16. szerda
Jusztin
24. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?