-4 °C Budapest

Hungarikum: az Agárdi-sikersztori

Pénzcentrum
2006. november 15. 08:00

Sokszor, sokan próbálkoztak már valami kiemelkedőt készíteni itthon és azt eladni a nagyvilágban, mint eredeti magyar terméket. Külföldön rólunk leginkább a gulyás, Puskás és a paprika jut először eszébe a külföldieknek (bár a TV-székház ostromával eléggé ráerősítettünk az országimázsra) és csak keveseknek derengenek fel a magyar borok, a tényleg kuriózumnak számító pálinkáról nem is beszélve. Pedig ha valami hungarikumnak számít ez utóbbi tényleg az. De nemcsak, hogy külföldön, még itthon is kevesen ismerik és szeretik a minőségi nedűt. Ez egyrészt köszönhető a nem túl fényes múltnak, és annak, hogy jó magyar szokás szerint az ágazatban mindenki, mindenkinek farkasa, így egy egységes marketing stratégiáról egyelőre még álmodni sem lehet. Az ágazat múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk Vértes Tiborral, az Agárdi Pálinkafőzde ügyvezető igazgatójával.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Pénzcentrum: Mikor és honnan indult el a cég és miért éppen a pálinka-kultúra megteremtése mellett tették le a voksukat?

Vértes Tibor:
Az Agárdi Pálinkafőzde 2001-ben alakult. Három tulajdonos alapította céget, akik a mai napig is részt vesznek a vállalat irányításában. Én Ausztriában dolgoztam gyümölcstermesztési tanácsadóként, és ott ismerkedtem meg a minőségi pálinkakészítés fortélyaival és ott tapasztaltam meg mit is jelent a pálinka szó valójában.

Ezért gondoltuk mi így hárman, hogy a hazai jó minőségű gyümölcsbázisra támaszkodva létrehozunk egy prémium kategóriába sorolható terméket, hogy a hazai fogyasztók is megismerkedjenek a valódi pálinka ízeivel és azzal az érzéssel, amit a kultúrált pálinkafogyasztás jelent.

Tehát 2001-ben alapítottuk meg a céget, de a tényleges termelés 2002-ben indult el. Agárdra egyrészt a főváros közelsége, másrészt a megfelelő gyümölcskultúra miatt esett a választásunk.

Pénzcentrum: A termelést saját ültetvényre alapozzák, vagy túlnyomórészt felvásárlásokkal teremtik meg a termelés alapjait?

Vértes Tibor:
A termelésünket csak felvásárolt gyümölcsökre alapozzuk. Nem rendelkezünk saját növénykultúrával, mivel meglátásunk szerint ez egyfajta feldolgozási kényszerbe hajtaná a céget. Mi mindig csak kiváló minőségű, többszöri ellenőrzésen átesett gyümölccsel dolgozunk és mindig olyan területről szerezzük be a gyümölcsöket, ahol annak hagyománya van. Meggyőződésünk, hogy prémium kategóriát csak kiváló minőségű és ép gyümölcsből lehet készíteni. Tehát azoknak az időknek, mikor hulló-gyümölcsből készítették gyakran hibás technológiával a pálinkát, vége. Vége kell, hogy legyen, mert különben a pálinka soha nem fogja méltó helyét elnyerni a világ italai között, és nem tudjuk kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.

Pénzcentrum:
Van az ágazaton belül, a termelők között olyan összefogás, amely biztosítaná, hogy a magyar pálinka elnyerje méltó helyét akár itthon, akár külföldön?

Vértes Tibor:
A közös marketing stratégia és a közös megjelenés egyáltalán nem jellemző a hazai gyártók körében. Külföldi vásárokon, kiállításokon olyannal, hogy magyar pálinka stand, nem találkozhatunk. Éppen ezért elég sok vásárról és kiállításról csúsznak le a magyar gyártók, mivel az egyéni megjelenés költségei olyan magasak, hogy azt egy gyártó sem tudja felvállalni.

Pénzcentrum:
Hogyan pozícionálják termékeiket itthon és külföldön?

Vértes Tibor:
Cégünk filozófiája: ha a pálinkát itthon nem tudjuk eladni, akkor nincs értelme külföldön próbálkozni. Ennek megfelelően termékeink 85 százalékát itthon értékesítjük és csak 15 százaléka kerül exportra.

A hazai fogyasztók pálinkához való viszonya még igencsak konzervatívnak mondható. Azt értem ezalatt, hogy leginkább a hagyományos ízeket keresik idehaza, míg külföldön pedig az egzotikus ízek iránt fogékonyabbak a fogyasztók.

Jelenleg 15 különböző ízű és alapanyagból készült termék található meg a palettánkon és ennek bővítését nem tervezzük. Az idei évben 100 ezer palack italunk kerül, leginkább vinotékák polcaira és vendéglősök itallapjaira.

Nagyon sok energiát fektetünk a hazai kultúra fejlesztésére, és folyamatosan keressük azokat az értékesítési csatornákat, ahol a vásárlók rátalálhatnak termékeinkre.

Bizonyos termékekkel megjelenünk üzletláncok polcain is, de ami igazán jelentős az a borszaküzletek és vendéglátó-egységek által generált forgalom.

Pénzcentrum:
Milyen lehetőség van hazánkban az ágazat finanszírozására, illetve milyen megtérülési idő jellemző az ágazatra?

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,9 százalékos THM-el, és havi 82 061 forintos törlesztővel fel lehet venni a Gránit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az MKB Banknál 3,21% a THM; a Raiffeisen Banknál 3,44%; a CIB Banknál és a Gránit Banknál 3,45%; míg az Unicredit Banknál 3,58%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Vértes Tibor: Mi 2001-ben saját tőkével indultunk. Azonban a későbbi fejlesztések és beruházások során szükségünk volt idegen források igénybevételére is. A hazai bankokkal kedvezőek a tapasztalataink, már a kezdetektől fogva nyitottak voltak és egy alapos átvilágítás után sikeresen tudunk együttműködni mind a mai napig.

Számos pályázaton elindultunk és volt, amin sikeresen szerepeltünk, ezáltal is tudtuk fejleszteni a vállalkozásunkat. Az induláskor kaptunk 10 millió forint támogatást az épületre és a későbbiekben is valósultak meg beruházások pályázati források segítségével.

Mikor elindítottuk a vállalkozásunkat hat éves megtérülési idő szerepelt az üzleti tervünkben. Azonban idő közben szerencsésen alakultak a dolgok és további fejlesztésekbe kezdtünk. A projektek utolsó szakasza volt a nemrégiben átadott látogatócentrumunk, mellyel szintén a pálinka elterjesztését és a kultúrált pálinkafogyasztás élményét kívánjuk meg átadni az odalátogatóknak. Tehát a fejlesztési szakasz lezárult és jelenlegi számításaink szerint 2013-ra tesszük a vállalkozás "termőre fordulását".

Pénzcentrum:
Az alapanyagon kívül, van-e lehetőség a technológia hazai beszerzésére, illetve vannak-e megfelelő szakemberek, akik ezeket a gépeket üzemeltetni tudják?

Vértes Tibor:
Mi a kezdetektől fogva törekedtünk arra, hogy minden, a gyártáshoz szükséges anyagot és eszközt, magyar gyártóktól, illetve termelőktől szerezzünk be.

A főzőüst kivételével - melyet Németországban gyártottak - minden berendezést hazai vállalkozások gyártottak le és szereltek össze.

A hazai szakemberképzés, gyakorlatilag nem létezik. A főzőmesteri képzés és a hozzá kapcsolódó jegyzetek elavultak. A pálinkakészítéshez kapcsolódó szakkönyvek nem kaphatók itthon. Jelenleg mi dolgozunk egy hazai szakkönyv megjelentetésén, amely a korszerű technológiák és gyártási folyamatok leírásán túl a pálinka kultúráját és történetét is bemutatja majd.

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
hrbonbon  |  2021.12.08 02:27
  A TISZTELET TÖRVÉNYE szerint az emberek mindig a maguknál erősebb vezetőt követik spontán módon....
hrdoktor  |  2021.12.06 05:29
Számos munkakör hordoz magában komoly balesetveszélyt, ezért fontosak a munkahelyi elsősegélynyújtás...
perfekt  |  2021.12.05 22:05
A cikksorozat előző részében említettük, hogy számviteli beszámoló összeállítása tehát egy „folyamat...
vezetoi-coaching  |  2021.12.03 09:05
Mi találtam… amire fókuszálsz, az jön szembe… ami lent, az fent, ami belül, kívül… A múltkor egy fra...
legacykft  |  2021.11.26 18:04
„Az az érzésem, Mónika, hogy kénytelen leszek szembenézni olyan hiedelmeimmel, berögződéseimmel, szo...
NAPTÁR
Tovább
2021. december 8. szerda
Mária
49. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?