Hungarikum: az Agárdi-sikersztori

Pénzcentrum: Mikor és honnan indult el a cég és miért éppen a pálinka-kultúra megteremtése mellett tették le a voksukat?

Vértes Tibor: Az Agárdi Pálinkafőzde 2001-ben alakult. Három tulajdonos alapította céget, akik a mai napig is részt vesznek a vállalat irányításában. Én Ausztriában dolgoztam gyümölcstermesztési tanácsadóként, és ott ismerkedtem meg a minőségi pálinkakészítés fortélyaival és ott tapasztaltam meg mit is jelent a pálinka szó valójában.

Ezért gondoltuk mi így hárman, hogy a hazai jó minőségű gyümölcsbázisra támaszkodva létrehozunk egy prémium kategóriába sorolható terméket, hogy a hazai fogyasztók is megismerkedjenek a valódi pálinka ízeivel és azzal az érzéssel, amit a kultúrált pálinkafogyasztás jelent.

Tehát 2001-ben alapítottuk meg a céget, de a tényleges termelés 2002-ben indult el. Agárdra egyrészt a főváros közelsége, másrészt a megfelelő gyümölcskultúra miatt esett a választásunk.

Pénzcentrum: A termelést saját ültetvényre alapozzák, vagy túlnyomórészt felvásárlásokkal teremtik meg a termelés alapjait?

Vértes Tibor: A termelésünket csak felvásárolt gyümölcsökre alapozzuk. Nem rendelkezünk saját növénykultúrával, mivel meglátásunk szerint ez egyfajta feldolgozási kényszerbe hajtaná a céget. Mi mindig csak kiváló minőségű, többszöri ellenőrzésen átesett gyümölccsel dolgozunk és mindig olyan területről szerezzük be a gyümölcsöket, ahol annak hagyománya van. Meggyőződésünk, hogy prémium kategóriát csak kiváló minőségű és ép gyümölcsből lehet készíteni. Tehát azoknak az időknek, mikor hulló-gyümölcsből készítették gyakran hibás technológiával a pálinkát, vége. Vége kell, hogy legyen, mert különben a pálinka soha nem fogja méltó helyét elnyerni a világ italai között, és nem tudjuk kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.

Pénzcentrum: Van az ágazaton belül, a termelők között olyan összefogás, amely biztosítaná, hogy a magyar pálinka elnyerje méltó helyét akár itthon, akár külföldön?

Vértes Tibor: A közös marketing stratégia és a közös megjelenés egyáltalán nem jellemző a hazai gyártók körében. Külföldi vásárokon, kiállításokon olyannal, hogy magyar pálinka stand, nem találkozhatunk. Éppen ezért elég sok vásárról és kiállításról csúsznak le a magyar gyártók, mivel az egyéni megjelenés költségei olyan magasak, hogy azt egy gyártó sem tudja felvállalni.

Pénzcentrum:Hogyan pozícionálják termékeiket itthon és külföldön?

Vértes Tibor: Cégünk filozófiája: ha a pálinkát itthon nem tudjuk eladni, akkor nincs értelme külföldön próbálkozni. Ennek megfelelően termékeink 85 százalékát itthon értékesítjük és csak 15 százaléka kerül exportra.

A hazai fogyasztók pálinkához való viszonya még igencsak konzervatívnak mondható. Azt értem ezalatt, hogy leginkább a hagyományos ízeket keresik idehaza, míg külföldön pedig az egzotikus ízek iránt fogékonyabbak a fogyasztók.

Jelenleg 15 különböző ízű és alapanyagból készült termék található meg a palettánkon és ennek bővítését nem tervezzük. Az idei évben 100 ezer palack italunk kerül, leginkább vinotékák polcaira és vendéglősök itallapjaira.

Nagyon sok energiát fektetünk a hazai kultúra fejlesztésére, és folyamatosan keressük azokat az értékesítési csatornákat, ahol a vásárlók rátalálhatnak termékeinkre.

Bizonyos termékekkel megjelenünk üzletláncok polcain is, de ami igazán jelentős az a borszaküzletek és vendéglátó-egységek által generált forgalom.

Pénzcentrum: Milyen lehetőség van hazánkban az ágazat finanszírozására, illetve milyen megtérülési idő jellemző az ágazatra?

Vértes Tibor: Mi 2001-ben saját tőkével indultunk. Azonban a későbbi fejlesztések és beruházások során szükségünk volt idegen források igénybevételére is. A hazai bankokkal kedvezőek a tapasztalataink, már a kezdetektől fogva nyitottak voltak és egy alapos átvilágítás után sikeresen tudunk együttműködni mind a mai napig.

Számos pályázaton elindultunk és volt, amin sikeresen szerepeltünk, ezáltal is tudtuk fejleszteni a vállalkozásunkat. Az induláskor kaptunk 10 millió forint támogatást az épületre és a későbbiekben is valósultak meg beruházások pályázati források segítségével.

Mikor elindítottuk a vállalkozásunkat hat éves megtérülési idő szerepelt az üzleti tervünkben. Azonban idő közben szerencsésen alakultak a dolgok és további fejlesztésekbe kezdtünk. A projektek utolsó szakasza volt a nemrégiben átadott látogatócentrumunk, mellyel szintén a pálinka elterjesztését és a kultúrált pálinkafogyasztás élményét kívánjuk meg átadni az odalátogatóknak. Tehát a fejlesztési szakasz lezárult és jelenlegi számításaink szerint 2013-ra tesszük a vállalkozás "termőre fordulását".

Pénzcentrum:Az alapanyagon kívül, van-e lehetőség a technológia hazai beszerzésére, illetve vannak-e megfelelő szakemberek, akik ezeket a gépeket üzemeltetni tudják?

Vértes Tibor: Mi a kezdetektől fogva törekedtünk arra, hogy minden, a gyártáshoz szükséges anyagot és eszközt, magyar gyártóktól, illetve termelőktől szerezzünk be.

A főzőüst kivételével - melyet Németországban gyártottak - minden berendezést hazai vállalkozások gyártottak le és szereltek össze.

A hazai szakemberképzés, gyakorlatilag nem létezik. A főzőmesteri képzés és a hozzá kapcsolódó jegyzetek elavultak. A pálinkakészítéshez kapcsolódó szakkönyvek nem kaphatók itthon. Jelenleg mi dolgozunk egy hazai szakkönyv megjelentetésén, amely a korszerű technológiák és gyártási folyamatok leírásán túl a pálinka kultúráját és történetét is bemutatja majd.