Recesszióhoz vezet a fizetési mérleg probléma?

Pénzcentrum

2005. szeptember 13. 12:20

A jelentős külső egyensúlytalanságok és ezek következményeinek lehetséges számbavétele volt az MNB Klub tegnapi témája. A jegybanki elemzők a nemzetközi példák és a szakirodalom alapján úgy vélték, hogy a jelenlegi külső egyensúlytalanság (a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 8%-a körül van) előbb-utóbb korrigálódik, mely a gazdaság növekedési ütemének látványos lassulásával járhat. Kérdéses,

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

hogy a korrekció milyen mechanizmuson keresztül történik, az árfolyam jelentősebb és hirtelen gyengülésére fel kell-e készülni. Különös kockázatot jelent, hogy a lakosság és a vállalatok a devizahiteleken keresztül jelentős nyitott pozícióval rendelkeznek. Ezen adósok helyzete a forint gyengülésével jelentősen romolhat, mely érdemi hatással lehet a fogyasztási, beruházási döntésekre. Az államháztartás jelentős hiánya nem ad teret a fiskális politika anticiklikus viselkedésének, mely a reáláldozatokat növelheti.

A témához kapcsolódó három hasznos cikkünk:

2004.12.16 08:11
Árfolyamsokk a devizahitelek visszaesésének hátterében? - Mit tanulhatunk a lengyel példából?

2005.02.23 14:12
A magyar devizahitelezés és kockázatai külföldi elemzői szemmel (DrKW)

2005.05.09 08:00
A fizetési mérleg hiány és az euró-bevezetés - kimenetelek, kockázatok és megoldási irány

Nemzetközi példákat kutatva Tóth Máté, az MNB Közgazdasági főosztályának elemzője azt találta, hogy a magas folyó fizetési mérleg hiányok szinte minden esetben korrigálódtak, melyek a reálgazdasági teljesítmény romlásával kapcsolódtak össze. Egyes országoknál a fizetési mérleg korrekció az árfolyam kontrollálatlan gyengülésével párosult, de máshol a fejlett intézményrendszer, az alacsony fedezetlen árfolyamkockázat, a kedvező fiskális pozíció mellett sikerült a reáláldozatot minimalizálni, az árfolyam kontrollált módon gyengült.

Az utóbbi esetben döntő volt, hogy az egyensúlyban illetve többletben levő költségvetés képes volt stimuláló hatást kifejteni az extra kereslet teremtésén keresztül. Ahol a költségvetéssel problémák vannak, ott a fiskális politika nem képes az ilyen anticiklikus viselkedésre, emiatt a reáláldozat a hitelességéért küzdő megszorító költségvetés mellett átmenetileg magasabb is lehet. A két szélsőséges eset mellett léteznek még köztes reakciók is, ilyennek volt tekinthető pl. a magyar eset is 1995-ben.

Ahhoz, hogy az árfolyam jelentősen és kiszámíthatatlan módon gyengüljön, nem szükséges tartós és magas folyó mérleg hiány. Az utóbbi azonban mindenképpen növeli a volatilis árfolyampálya valószínűségét és kockázatát.

Kockázatnövelő tényezőnek tekinthető:

- a fedezetlen árfolyamkockázat a gazdasági szereplők mérlegeiben;

- a likviditási kockázat (rövid forrásból hosszabb beruházásokat finanszíroznak);

- a fejletlen pénzügyi közvetítő rendszer;

- kockázatvállalást torzító implicit fiskális és monetáris politikai garanciák;

- politikai kockázatok és sokkok.

Magyarország esetében a magas folyó mérleg deficit ellenére a tipikus feltörekvő piaci "betegségek" számos összetevője már nincs jelen. Ilyen pl. hogy a pénzügyi rendszer meglehetősen fejlett, a politikai kockázat minimális. Ennek ellenére a sebezhetőség jelentős, ugyanis a tőkeáramlások hirtelen megállása, a finanszírozási környezet megváltozása az árfolyamra érdemi hatást gyakorolhat.

Egy árfolyamgyengülés érdemben érintheti a gazdaság minden szereplőjét a különböző mértékű devizaeladósodottság miatt is. A háztartásoknál az árfolyam jelentősebb gyengülése érdemben változtathatja meg az eladósodás dinamikáját, illetve a rendelkezésre álló jövedelmet érezhetően csökkentheti. Emiatt feltételezhető a fogyasztási magatartás változása is. Ilyen helyzetben az államháztartás széles értelemben vett (kvázi fiskális tevékenységekkel kiegészített) GDP arányosan 8-9%-os hiánya már nem igen enged teret a fiskális expanziónak, mely a kieső keresletet pótolhatná. Ilyen körülmények között az import(dinamika) lényegesen csökkenhet.

A tankönyvi példa szerint a külső egyensúlytalanságok az árfolyamgyengülésen keresztül úgy oldódnak meg, hogy a leértékelődött árfolyam mellett az export versenyképesebb lesz, az import drágul, a külkereskedelmi mérleg hiánya csökken, az exporton keresztül dinamizálódik a gazdaság.

Hazánk esetében ez a folyamat feltehetően nem így bontakozna ki, mely több tényezőre vezethető vissza. Az egyik fontos tétel, hogy a lakosság és a vállalatok is jelentős devizahitelekkel rendelkeznek, így az árfolyam gyengülése a finanszírozást nagymértékben drágítaná. Kérdés, hogy a háztartások az árfolyam miatti jövedelemváltozást mennyiben tekintenék tartósnak, és ennek hatására fogyasztásukat mennyire simítanák. A másik tényező, hogy az említetteknek megfelelően a vállalatok is jelentős devizahitelekkel rendelkeznek. Kérdéses, hogy hazánk esetében az export árfolyamérzékenysége milyen, emellett fontos, hogy az importhányad a termékek többségénél jelentős.

Az MNB szakértői igyekeztek megvizsgálni, hogy az árfolyamváltozás államháztartásra történő hatása milyen lehet. A vizsgálatban segítségül hívták a 95-ös kiigazítás tapasztalatait is a létező különbségek ellenére. Míg 95-ben az árfolyamgyengülés jelentős meglepetés-inflációt okozott, mely jelentős extra bevételeket generált a büdzsének, addig most ez feltehetően jóval kisebb lenne. Emiatt innen az államháztartás pozíciója lényegesen kevésbé javulhatna.

A kiadási oldalon a nyugdíjak és a kamatok feltehetően gyorsan alkalmazkodnának, mely extra kiadásokat jelenthetne, ezt fokozhatná a nyíltvégű kör (önkormányzatok, nyíltvégű alapok) kiadási többlete. A bevételi oldal változása nagymértékben függne a magánszektor alkalmazkodásától, az árak milyen gyorsan és mennyire emelkednének az árfolyamgyengülés következtében.

Emiatt tehát az árfolyamgyengülés a 95-ös példához képest feltehetően lényegesen kevésbé javítaná a költségvetés helyzetét, tehát a deficitcsökkentést inkább a kiadások jelentősebb visszavágásával kellene elérni. Ezzel a külső finanszírozási igény, az ikerdeficit probléma is enyhülhetne. Az MNB szakértői szerint az államháztartási hiány csökkenése a külső finanszírozási igényt a hiánycsökkenés mértékénél valamivel enyhébb mértékben enyhítené.

Összességében elmondható, hogy előbb-utóbb várható majd, hogy a külső egyensúlytalanság miatt bekövetkezik egy korrekció. Jelenleg a GDP kb. 8%-ra rúgó folyó mérleget megfelelően finanszírozza a működőtőke beáramlás, de egyre hangsúlyosabbak az adóssággeneráló tételek. Az állam, a vállalatok és a háztartások külföldi eladósodása egyre jelentősebb mértéket ölt, az ikerdeficit probléma látványos méreteket öltött. Ha a háztartások devizahitel-kereslete mérséklődik, ezzel egy jelentős finanszírozó tétel eshet ki a tőkemérlegből.

Jelenleg a külföldi szereplők a hazai GDP 30-40%-nak megfelelő forint értékpapír állománnyal rendelkeznek (10% állampapír, 25% részvény), a befektetői hangulat változása az árfolyamban érdemben érződhet. A folyó fizetési mérleg korrekció feltehetően az árfolyamban is érződik majd, de hogy pontosan milyen mértékű és sebességű mozgásokra kell felkészülni, az nehezen előrejelezhető. Az árfolyamelmozdulás jellemzőit a finanszírozási szerkezet változása nagymértékben meghatározhatja. Az egyes vélemények szerint túlértékeltséggel küzdő tőkepiacok miatt a külföldi profitrealizálás, tőkekivonás egy árfolyamgyengülés esetén ugrásszerű lehet.

A forintgyengülés minden hatást együtt véve nagy valószínűséggel csökkenti majd a növekedési ütemet. Az államháztartás jelentős hiánnyal küzd, emiatt egy innen jelentkező anticiklikus viselkedés (fiskális expanzió) nem reális alternatíva, sőt ennek ellenkezője, egy jelentős deficitcsökkentés kell, hogy megvalósuljon. A fiskális politika elemi érdeke a hitelesség visszaszerzése, mégha ez a rövid távú reáláldozatot növeli is.

Klímaválság, AI, bizonytalan pénzügyek: milyenek a kilátásai egy fiatal magyar felnőttnek?

Folytatódik a Portfolio Z generációnak szánt programsorozata: a GEN Z Fest-en arra keressük a választ, hogyan tudnak egyszerre pénzügyileg tudatos döntéseket hozni.

Ezek a cégek a magyar vármegyék legnagyobb munkáltatói: Posta, Spar, Audi a toplista élén

Térképen mutatjuk, hogy az egyes vármegyékben mely vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert. Előre szólunk: a hazai legnagyobb foglalkoztatók zöme külföldi tulajdonban van.

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.

Rengeteg magyar fiatal veszítheti el hirtelen az állását: nem becsülik semmire a munkájukat?

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében.

Újabb pszichés betegség gyűjti áldozatait: sok szülőt érint, mégsem beszélünk róla

Anne Helmes két gyermek nevelése mellett teljes munkaidőben dolgozik és gyakran küzd az elszigeteltség és magány érzésével otthoni munkavégzés során.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

Vallott a vendégmunkásokról a Wolt: ezzel találkozhatnak a vásárlók

Nem alkalmaz vendégmunkásokat a Wolt – válaszolta a futárcég újságírói megkeresésre.

Új letelepedési szabályok élesedtek: így vehetik majd el tömegével a magyarok melóját a külföldiek?

Egy március 1. óta alkalmazandó módosított joganyag új rendszerbe helyezte a tartózkodási jogcímeket, valamint új engedélytípusokat vezetett be.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír