Recesszióhoz vezet a fizetési mérleg probléma?

Pénzcentrum

2005. szeptember 13. 12:20

A jelentős külső egyensúlytalanságok és ezek következményeinek lehetséges számbavétele volt az MNB Klub tegnapi témája. A jegybanki elemzők a nemzetközi példák és a szakirodalom alapján úgy vélték, hogy a jelenlegi külső egyensúlytalanság (a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 8%-a körül van) előbb-utóbb korrigálódik, mely a gazdaság növekedési ütemének látványos lassulásával járhat. Kérdéses,

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

hogy a korrekció milyen mechanizmuson keresztül történik, az árfolyam jelentősebb és hirtelen gyengülésére fel kell-e készülni. Különös kockázatot jelent, hogy a lakosság és a vállalatok a devizahiteleken keresztül jelentős nyitott pozícióval rendelkeznek. Ezen adósok helyzete a forint gyengülésével jelentősen romolhat, mely érdemi hatással lehet a fogyasztási, beruházási döntésekre. Az államháztartás jelentős hiánya nem ad teret a fiskális politika anticiklikus viselkedésének, mely a reáláldozatokat növelheti.

A témához kapcsolódó három hasznos cikkünk:

2004.12.16 08:11
Árfolyamsokk a devizahitelek visszaesésének hátterében? - Mit tanulhatunk a lengyel példából?

2005.02.23 14:12
A magyar devizahitelezés és kockázatai külföldi elemzői szemmel (DrKW)

2005.05.09 08:00
A fizetési mérleg hiány és az euró-bevezetés - kimenetelek, kockázatok és megoldási irány

Nemzetközi példákat kutatva Tóth Máté, az MNB Közgazdasági főosztályának elemzője azt találta, hogy a magas folyó fizetési mérleg hiányok szinte minden esetben korrigálódtak, melyek a reálgazdasági teljesítmény romlásával kapcsolódtak össze. Egyes országoknál a fizetési mérleg korrekció az árfolyam kontrollálatlan gyengülésével párosult, de máshol a fejlett intézményrendszer, az alacsony fedezetlen árfolyamkockázat, a kedvező fiskális pozíció mellett sikerült a reáláldozatot minimalizálni, az árfolyam kontrollált módon gyengült.

Az utóbbi esetben döntő volt, hogy az egyensúlyban illetve többletben levő költségvetés képes volt stimuláló hatást kifejteni az extra kereslet teremtésén keresztül. Ahol a költségvetéssel problémák vannak, ott a fiskális politika nem képes az ilyen anticiklikus viselkedésre, emiatt a reáláldozat a hitelességéért küzdő megszorító költségvetés mellett átmenetileg magasabb is lehet. A két szélsőséges eset mellett léteznek még köztes reakciók is, ilyennek volt tekinthető pl. a magyar eset is 1995-ben.

Ahhoz, hogy az árfolyam jelentősen és kiszámíthatatlan módon gyengüljön, nem szükséges tartós és magas folyó mérleg hiány. Az utóbbi azonban mindenképpen növeli a volatilis árfolyampálya valószínűségét és kockázatát.

Kockázatnövelő tényezőnek tekinthető:

- a fedezetlen árfolyamkockázat a gazdasági szereplők mérlegeiben;

- a likviditási kockázat (rövid forrásból hosszabb beruházásokat finanszíroznak);

- a fejletlen pénzügyi közvetítő rendszer;

- kockázatvállalást torzító implicit fiskális és monetáris politikai garanciák;

- politikai kockázatok és sokkok.

Magyarország esetében a magas folyó mérleg deficit ellenére a tipikus feltörekvő piaci "betegségek" számos összetevője már nincs jelen. Ilyen pl. hogy a pénzügyi rendszer meglehetősen fejlett, a politikai kockázat minimális. Ennek ellenére a sebezhetőség jelentős, ugyanis a tőkeáramlások hirtelen megállása, a finanszírozási környezet megváltozása az árfolyamra érdemi hatást gyakorolhat.

Egy árfolyamgyengülés érdemben érintheti a gazdaság minden szereplőjét a különböző mértékű devizaeladósodottság miatt is. A háztartásoknál az árfolyam jelentősebb gyengülése érdemben változtathatja meg az eladósodás dinamikáját, illetve a rendelkezésre álló jövedelmet érezhetően csökkentheti. Emiatt feltételezhető a fogyasztási magatartás változása is. Ilyen helyzetben az államháztartás széles értelemben vett (kvázi fiskális tevékenységekkel kiegészített) GDP arányosan 8-9%-os hiánya már nem igen enged teret a fiskális expanziónak, mely a kieső keresletet pótolhatná. Ilyen körülmények között az import(dinamika) lényegesen csökkenhet.

A tankönyvi példa szerint a külső egyensúlytalanságok az árfolyamgyengülésen keresztül úgy oldódnak meg, hogy a leértékelődött árfolyam mellett az export versenyképesebb lesz, az import drágul, a külkereskedelmi mérleg hiánya csökken, az exporton keresztül dinamizálódik a gazdaság.

Hazánk esetében ez a folyamat feltehetően nem így bontakozna ki, mely több tényezőre vezethető vissza. Az egyik fontos tétel, hogy a lakosság és a vállalatok is jelentős devizahitelekkel rendelkeznek, így az árfolyam gyengülése a finanszírozást nagymértékben drágítaná. Kérdés, hogy a háztartások az árfolyam miatti jövedelemváltozást mennyiben tekintenék tartósnak, és ennek hatására fogyasztásukat mennyire simítanák. A másik tényező, hogy az említetteknek megfelelően a vállalatok is jelentős devizahitelekkel rendelkeznek. Kérdéses, hogy hazánk esetében az export árfolyamérzékenysége milyen, emellett fontos, hogy az importhányad a termékek többségénél jelentős.

Az MNB szakértői igyekeztek megvizsgálni, hogy az árfolyamváltozás államháztartásra történő hatása milyen lehet. A vizsgálatban segítségül hívták a 95-ös kiigazítás tapasztalatait is a létező különbségek ellenére. Míg 95-ben az árfolyamgyengülés jelentős meglepetés-inflációt okozott, mely jelentős extra bevételeket generált a büdzsének, addig most ez feltehetően jóval kisebb lenne. Emiatt innen az államháztartás pozíciója lényegesen kevésbé javulhatna.

A kiadási oldalon a nyugdíjak és a kamatok feltehetően gyorsan alkalmazkodnának, mely extra kiadásokat jelenthetne, ezt fokozhatná a nyíltvégű kör (önkormányzatok, nyíltvégű alapok) kiadási többlete. A bevételi oldal változása nagymértékben függne a magánszektor alkalmazkodásától, az árak milyen gyorsan és mennyire emelkednének az árfolyamgyengülés következtében.

Emiatt tehát az árfolyamgyengülés a 95-ös példához képest feltehetően lényegesen kevésbé javítaná a költségvetés helyzetét, tehát a deficitcsökkentést inkább a kiadások jelentősebb visszavágásával kellene elérni. Ezzel a külső finanszírozási igény, az ikerdeficit probléma is enyhülhetne. Az MNB szakértői szerint az államháztartási hiány csökkenése a külső finanszírozási igényt a hiánycsökkenés mértékénél valamivel enyhébb mértékben enyhítené.

Összességében elmondható, hogy előbb-utóbb várható majd, hogy a külső egyensúlytalanság miatt bekövetkezik egy korrekció. Jelenleg a GDP kb. 8%-ra rúgó folyó mérleget megfelelően finanszírozza a működőtőke beáramlás, de egyre hangsúlyosabbak az adóssággeneráló tételek. Az állam, a vállalatok és a háztartások külföldi eladósodása egyre jelentősebb mértéket ölt, az ikerdeficit probléma látványos méreteket öltött. Ha a háztartások devizahitel-kereslete mérséklődik, ezzel egy jelentős finanszírozó tétel eshet ki a tőkemérlegből.

Jelenleg a külföldi szereplők a hazai GDP 30-40%-nak megfelelő forint értékpapír állománnyal rendelkeznek (10% állampapír, 25% részvény), a befektetői hangulat változása az árfolyamban érdemben érződhet. A folyó fizetési mérleg korrekció feltehetően az árfolyamban is érződik majd, de hogy pontosan milyen mértékű és sebességű mozgásokra kell felkészülni, az nehezen előrejelezhető. Az árfolyamelmozdulás jellemzőit a finanszírozási szerkezet változása nagymértékben meghatározhatja. Az egyes vélemények szerint túlértékeltséggel küzdő tőkepiacok miatt a külföldi profitrealizálás, tőkekivonás egy árfolyamgyengülés esetén ugrásszerű lehet.

A forintgyengülés minden hatást együtt véve nagy valószínűséggel csökkenti majd a növekedési ütemet. Az államháztartás jelentős hiánnyal küzd, emiatt egy innen jelentkező anticiklikus viselkedés (fiskális expanzió) nem reális alternatíva, sőt ennek ellenkezője, egy jelentős deficitcsökkentés kell, hogy megvalósuljon. A fiskális politika elemi érdeke a hitelesség visszaszerzése, mégha ez a rövid távú reáláldozatot növeli is.

Szigorú vizsgálatsorozatot indított a minisztérium: ezeken a munkahelyeken rengeteg a mulasztás

A leggyakoribb mulasztások között szerepelt a nem megfelelő minőségű munkahelyi levegő biztosítása, a vegyi anyagok szabálytalan tárolása, valamint az orvosi vizsgálatok elmaradása.

Itthon nem emelik, bezzeg a sógoréknál: mutatjuk, mennyi az osztrák családi pótlék összege 2024-ben - sok magyar is megkaphatja

Döbbenetesen nagy a különbség a magyar és az osztrák családi pótlék 2024-es összegei között. Kik és hogyan igényelhetik, illetve jár-e a magyaroknak is?

Körmére néz a kormány a vendégmunkásoknak: itt a Kánaán vége a hazánkba özönlő külföldieknek?

A magyar munkavállalók védelme érdekében tovább szigorodhatnak a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályai.

Itt él a legtöbb iskolázatlan magyar az országban: komoly a baj, esélyük sincs jobb életre

A 2022-es adatok alapján Magyarországon 3 156 településen vizsgáltuk meg a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresőket.

Egyre több magyar szülő iratja ilyen iskolába a gyerekét: tényleg ez lehet az álomfizetés kulcsa?

A Nyíregyházán tartott rendezvényen húsz cég vesz részt, az érdeklődők több helyszínen ismerkedhetnek meg a közép- és felsőfokú szakmák világával.

Fontos megállapodás született a minimálbérekről: erre készülhetnek a magyar dolgozók

2024 júniusában a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 642 000 forint volt.

Durva változást jelentett be az Amazon: túl jó világ volt a dolgozókra, véget vetnek neki

Nagy változás következik be az Amazon dolgozóinak az életében: egy felmérés szerint a világ vezérigazgatóinak mindössze a 4%-a várja el ezt az alkalmazottjaitól.

Véget nem érő felvételi folyamat: közel egy évig is tarthat az álláskeresés

Az álláskeresés időigényes feladat, az előző negyedévben átlagosan 4 hónapig tartott egy pozíció megszerzése, de beletelhet akár 10 hónapba is.

Színt vallottak a magyar dolgozók: megdöbbentő, mi derült ki a munkahelyekről

A magyar fiatalok kissé pozitívabban ítélték meg munkájukat és munkahelyi előrelépési lehetőségeiket 2024 második negyedévében.

Jelenkori rabszolgaság: jöhet a hatnapos munkahét Európában?

Görögországban idén nyáron egyes munkakörök esetében, lehetőséget adtak a hatnapos munkahétre, jelentős anyagi kompenzáció mellett.

Sokkoló bejelentés: ennyit kereshet első munkahelyén a millirádos vízkirály lánya

Balogh Szimóna, Balogh Levente milliárdos vállalkozó lánya, bevallotta, hogy bár sikeres apja révén sokan irigylik őt.

Mi folyik a magyar munkahelyeken? Rengeteg melós sérült meg, ezt már nem lehet letagadni

A munkabalesetek száma 2023-ban tovább csökkent Magyarországon, ez derül ki a nemzetgazdaság 2023. évi munkavédelmi helyzetéről szóló jelentésből.

Ekkora a baj? Brutális létszámleépítésbe kezdett a gigamulti, rengeteg embert rúgnak ki

A Microsoft újabb létszámleépítést hajt végre játékipari részlegében, mintegy 650 alkalmazottat érintve világszerte.

Zöld az út, gigászi munkásváros épülhet Magyarországon: 5000 vendégmelós fog itt lakni

5000 főnek otthont adó munkásszállás-komplexumot húznak fel a Paks II. építéséhez a városba érkező dolgozóknak.

Itt tartunk: a magyaroknak mára büdös lett ez a munka, jöhet a vendégmunkások kora

A 2024-es év időjárási szélsőségei komoly kihívásokat jelentettek a magyar szőlőtermesztés számára.

Bemondta Gulyás Gergely: örökre megváltozhat a minimálbér számítása Magyarországon

Szeptember 12-én tartott Kormányinfót Gulyás Gergely. A miniszter bejelentette, a kormány szeretné, ha többéves minimálbér, és garantált bérminimum megállapodás születne.

Tömegével veszik fel ide a magyar melósokat: nagyon keresik ezekre a munkákra az embereket

A tavalyi esztendő hasonló időszakához képest volt olyan nyári hét, amikor ötödével is több embert foglalkoztattak az agráriumban munkaerő-kölcsönzőkön keresztül.

Lusta fiatalokra panaszkodnak az idősödő magyarok: tényleg ez lenne a szép új jövő?

Népszerű vélekedés, hogy kevés társadalmi jelenség mozgatja meg úgy a fantáziankat és határozza meg úgy a mindennapi gondolkodást, mint a generációk közötti törésvonalak.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír