Recesszióhoz vezet a fizetési mérleg probléma?

Pénzcentrum

2005. szeptember 13. 12:20

A jelentős külső egyensúlytalanságok és ezek következményeinek lehetséges számbavétele volt az MNB Klub tegnapi témája. A jegybanki elemzők a nemzetközi példák és a szakirodalom alapján úgy vélték, hogy a jelenlegi külső egyensúlytalanság (a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 8%-a körül van) előbb-utóbb korrigálódik, mely a gazdaság növekedési ütemének látványos lassulásával járhat. Kérdéses,

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

hogy a korrekció milyen mechanizmuson keresztül történik, az árfolyam jelentősebb és hirtelen gyengülésére fel kell-e készülni. Különös kockázatot jelent, hogy a lakosság és a vállalatok a devizahiteleken keresztül jelentős nyitott pozícióval rendelkeznek. Ezen adósok helyzete a forint gyengülésével jelentősen romolhat, mely érdemi hatással lehet a fogyasztási, beruházási döntésekre. Az államháztartás jelentős hiánya nem ad teret a fiskális politika anticiklikus viselkedésének, mely a reáláldozatokat növelheti.

A témához kapcsolódó három hasznos cikkünk:

2004.12.16 08:11
Árfolyamsokk a devizahitelek visszaesésének hátterében? - Mit tanulhatunk a lengyel példából?

2005.02.23 14:12
A magyar devizahitelezés és kockázatai külföldi elemzői szemmel (DrKW)

2005.05.09 08:00
A fizetési mérleg hiány és az euró-bevezetés - kimenetelek, kockázatok és megoldási irány

Nemzetközi példákat kutatva Tóth Máté, az MNB Közgazdasági főosztályának elemzője azt találta, hogy a magas folyó fizetési mérleg hiányok szinte minden esetben korrigálódtak, melyek a reálgazdasági teljesítmény romlásával kapcsolódtak össze. Egyes országoknál a fizetési mérleg korrekció az árfolyam kontrollálatlan gyengülésével párosult, de máshol a fejlett intézményrendszer, az alacsony fedezetlen árfolyamkockázat, a kedvező fiskális pozíció mellett sikerült a reáláldozatot minimalizálni, az árfolyam kontrollált módon gyengült.

Az utóbbi esetben döntő volt, hogy az egyensúlyban illetve többletben levő költségvetés képes volt stimuláló hatást kifejteni az extra kereslet teremtésén keresztül. Ahol a költségvetéssel problémák vannak, ott a fiskális politika nem képes az ilyen anticiklikus viselkedésre, emiatt a reáláldozat a hitelességéért küzdő megszorító költségvetés mellett átmenetileg magasabb is lehet. A két szélsőséges eset mellett léteznek még köztes reakciók is, ilyennek volt tekinthető pl. a magyar eset is 1995-ben.

Ahhoz, hogy az árfolyam jelentősen és kiszámíthatatlan módon gyengüljön, nem szükséges tartós és magas folyó mérleg hiány. Az utóbbi azonban mindenképpen növeli a volatilis árfolyampálya valószínűségét és kockázatát.

Kockázatnövelő tényezőnek tekinthető:

- a fedezetlen árfolyamkockázat a gazdasági szereplők mérlegeiben;

- a likviditási kockázat (rövid forrásból hosszabb beruházásokat finanszíroznak);

- a fejletlen pénzügyi közvetítő rendszer;

- kockázatvállalást torzító implicit fiskális és monetáris politikai garanciák;

- politikai kockázatok és sokkok.

Magyarország esetében a magas folyó mérleg deficit ellenére a tipikus feltörekvő piaci "betegségek" számos összetevője már nincs jelen. Ilyen pl. hogy a pénzügyi rendszer meglehetősen fejlett, a politikai kockázat minimális. Ennek ellenére a sebezhetőség jelentős, ugyanis a tőkeáramlások hirtelen megállása, a finanszírozási környezet megváltozása az árfolyamra érdemi hatást gyakorolhat.

Egy árfolyamgyengülés érdemben érintheti a gazdaság minden szereplőjét a különböző mértékű devizaeladósodottság miatt is. A háztartásoknál az árfolyam jelentősebb gyengülése érdemben változtathatja meg az eladósodás dinamikáját, illetve a rendelkezésre álló jövedelmet érezhetően csökkentheti. Emiatt feltételezhető a fogyasztási magatartás változása is. Ilyen helyzetben az államháztartás széles értelemben vett (kvázi fiskális tevékenységekkel kiegészített) GDP arányosan 8-9%-os hiánya már nem igen enged teret a fiskális expanziónak, mely a kieső keresletet pótolhatná. Ilyen körülmények között az import(dinamika) lényegesen csökkenhet.

A tankönyvi példa szerint a külső egyensúlytalanságok az árfolyamgyengülésen keresztül úgy oldódnak meg, hogy a leértékelődött árfolyam mellett az export versenyképesebb lesz, az import drágul, a külkereskedelmi mérleg hiánya csökken, az exporton keresztül dinamizálódik a gazdaság.

Hazánk esetében ez a folyamat feltehetően nem így bontakozna ki, mely több tényezőre vezethető vissza. Az egyik fontos tétel, hogy a lakosság és a vállalatok is jelentős devizahitelekkel rendelkeznek, így az árfolyam gyengülése a finanszírozást nagymértékben drágítaná. Kérdés, hogy a háztartások az árfolyam miatti jövedelemváltozást mennyiben tekintenék tartósnak, és ennek hatására fogyasztásukat mennyire simítanák. A másik tényező, hogy az említetteknek megfelelően a vállalatok is jelentős devizahitelekkel rendelkeznek. Kérdéses, hogy hazánk esetében az export árfolyamérzékenysége milyen, emellett fontos, hogy az importhányad a termékek többségénél jelentős.

Az MNB szakértői igyekeztek megvizsgálni, hogy az árfolyamváltozás államháztartásra történő hatása milyen lehet. A vizsgálatban segítségül hívták a 95-ös kiigazítás tapasztalatait is a létező különbségek ellenére. Míg 95-ben az árfolyamgyengülés jelentős meglepetés-inflációt okozott, mely jelentős extra bevételeket generált a büdzsének, addig most ez feltehetően jóval kisebb lenne. Emiatt innen az államháztartás pozíciója lényegesen kevésbé javulhatna.

A kiadási oldalon a nyugdíjak és a kamatok feltehetően gyorsan alkalmazkodnának, mely extra kiadásokat jelenthetne, ezt fokozhatná a nyíltvégű kör (önkormányzatok, nyíltvégű alapok) kiadási többlete. A bevételi oldal változása nagymértékben függne a magánszektor alkalmazkodásától, az árak milyen gyorsan és mennyire emelkednének az árfolyamgyengülés következtében.

Emiatt tehát az árfolyamgyengülés a 95-ös példához képest feltehetően lényegesen kevésbé javítaná a költségvetés helyzetét, tehát a deficitcsökkentést inkább a kiadások jelentősebb visszavágásával kellene elérni. Ezzel a külső finanszírozási igény, az ikerdeficit probléma is enyhülhetne. Az MNB szakértői szerint az államháztartási hiány csökkenése a külső finanszírozási igényt a hiánycsökkenés mértékénél valamivel enyhébb mértékben enyhítené.

Összességében elmondható, hogy előbb-utóbb várható majd, hogy a külső egyensúlytalanság miatt bekövetkezik egy korrekció. Jelenleg a GDP kb. 8%-ra rúgó folyó mérleget megfelelően finanszírozza a működőtőke beáramlás, de egyre hangsúlyosabbak az adóssággeneráló tételek. Az állam, a vállalatok és a háztartások külföldi eladósodása egyre jelentősebb mértéket ölt, az ikerdeficit probléma látványos méreteket öltött. Ha a háztartások devizahitel-kereslete mérséklődik, ezzel egy jelentős finanszírozó tétel eshet ki a tőkemérlegből.

Jelenleg a külföldi szereplők a hazai GDP 30-40%-nak megfelelő forint értékpapír állománnyal rendelkeznek (10% állampapír, 25% részvény), a befektetői hangulat változása az árfolyamban érdemben érződhet. A folyó fizetési mérleg korrekció feltehetően az árfolyamban is érződik majd, de hogy pontosan milyen mértékű és sebességű mozgásokra kell felkészülni, az nehezen előrejelezhető. Az árfolyamelmozdulás jellemzőit a finanszírozási szerkezet változása nagymértékben meghatározhatja. Az egyes vélemények szerint túlértékeltséggel küzdő tőkepiacok miatt a külföldi profitrealizálás, tőkekivonás egy árfolyamgyengülés esetén ugrásszerű lehet.

A forintgyengülés minden hatást együtt véve nagy valószínűséggel csökkenti majd a növekedési ütemet. Az államháztartás jelentős hiánnyal küzd, emiatt egy innen jelentkező anticiklikus viselkedés (fiskális expanzió) nem reális alternatíva, sőt ennek ellenkezője, egy jelentős deficitcsökkentés kell, hogy megvalósuljon. A fiskális politika elemi érdeke a hitelesség visszaszerzése, mégha ez a rövid távú reáláldozatot növeli is.

Óriási a bérfeszültség a magyar óvodákban: ha ezek a dolgozók elmennek, összeomlik a rendszer

Kézzelfogható a bérfeszültség az óvodákban az óvodapedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók között.

Hivatalossá vált a 2025-ös minimálbér, garantált bérminimum összege: ennyi pénzzel számolhatsz

A kormány új rendelete alapján a legalacsonyabb havi bér 290 800 forint, míg a középfokú végzettséghez kötött munkakörökben a garantált bérminimum 348 800 forint lesz

Nagy a gond a Boschnál: 10 ezer munkahely került veszélybe - retteghetnek a magyar melósok is?

A Bosch nemrég bejelentett létszámcsökkentési programjai miatt mintegy 8-10 ezer munkahely került veszélybe.

Itt találhat most munkát rengeteg magyar: szabályosan kapkodnak a cégek a dolgozókért

Az AI átveheti a rutinszerű feladatokat, a recruiter munkájában pl. az előszűrést és az adatelemzést, így a toborzók a nagyobb volumenű, stratégiai teendőkre tudnak koncentrálni.

Mekkora bérmelést kérhetnek és kaphatnak jövőre a magyarok? Itt a szakértők válasza

5%-os átlagos béremelkedésre számít 2025-ben az ország vezető HR-szolgáltatója.

Végre megszűnhet a létszámstop: újra megnyílik sok pozíció, csak győzzenek válogatni a dolgozók

Országos átlag felettiek a munkáltatók várakozásai a Nyugat-Dunántúlon (21%), Észak-Magyarországon (18%), illetve Budapesten (15%).

Munkavállalók, figyelem! Fontos változás jön az éves szabadságok igénylésénél 2025-ben

A szabadság kiadásával kapcsolatosan a magyar munkajogban léteznek úgynevezett főszabályok, ugyanakkor egészen speciális, meghökkentő rendelkezések is.

Beígérték a nagy béremeléseket: kiszámoltuk pontosan mennyi az annyi

Az utóbbi hónapok egyik leggyakoribb kérdése, hogy a rendkívül magas reálbérszint mellett miért nem bővül gyorsabban a magyar fogyasztás?

Meglepő dolog derült ki a reptéri rakodók fizetéséről: kőkemény meló, 10-12 órás műszakokkal

A nyári tapasztalatok alapján a karácsony időszak alatt is embert próbáló forgalomra számítanak a Liszt Ferenc repülőtér földi kiszolgálói.

Mindenki jól jár a minimálbér emelésével? A számok nem hazudnak, magyar munkahelyek dőlhetne be

Januártól még jobban megéri majd megváltozott munkaképességű dolgozókat alkalmazni.

Kiderült, rengeteg magyar dolgozó búcsúzhat az év végi jutalomtól: a szerencséseknek is csak ajándekcsomag jut

Egyedül a Honvédelmi Minisztériumnál adnak ajándékcsomagokat, 313 munkatárs kap fejenként 58 911 forint értékű juttatást.

Váratlan ajándékot kaphat karácsonykor sok magyar dolgozó: nem mindenki fog ennek örülni

Az év végi bónusz fontos visszajelzés lehet a dolgozók számára, motiváló és akár megtartó tényező is lehet.

Bruttó nettó GYES kalkulátor 2025: mennyi a GYES összege 2025 évében?

GYES GYED kalkulátor 2025: mennyi a GYES összege 2025 évében, mennyi a GYES nettó összege 2025 során, mit mond a GYES kalkulátor 2025 évére? Emelkedik...

Kiderült: ekkor nyílik az első eladó nélküli bolt Magyarországon, ez a lánc üzemelteti

Az újítás része annak a fejlesztési folyamatnak, amely már most látható a nemrég felújított Szent István téri egységben.

Munkaidő naptár 2025: mikor lesznek munkaszüneti napok, áthelyezett munkanapok 2025-ben?

2025 munkaidő naptár kisokos: tudd meg, hogy a munkaidő naptár 2025 évi kiadásában mikorra esnek a 2025-ös ünnepnapok, pihenőnapok, áthelyezett munkanapok 2025-ben!

Nyilvános az új tanárbérrendelet: ennyivel nőnek a fizetések januártól

Közzétették társadalmi egyeztetésre a tanárbérrendeletet.

Magyarokat toboroz a német cég targoncásnak: nettó 700 ezer a fizu, végzettség nem kell

Németországi targoncás munkalehetőség jelent meg a TikTokon, ahol a DonauStaff havi nettó 2 300 eurós fizetést kínál.

Így talál munkát rengeteg magyar nyugdíjas: sok cég vadászik idős dolgozókat, órabérben fizetnek

Már sokan akadnak olyanok is, akik nem feltétlen az anyagi előremenetel miatt szeretnének munkát vállalni nyugdíjas korukban.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír