Egyre több álláskereső használ társkereső alkalmazásokat arra, hogy szakmai kapcsolatokhoz, ajánlásokhoz vagy akár állásinterjú-lehetőséghez jusson.
A jelentős külső egyensúlytalanságok és ezek következményeinek lehetséges számbavétele volt az MNB Klub tegnapi témája. A jegybanki elemzők a nemzetközi példák és a szakirodalom alapján úgy vélték, hogy a jelenlegi külső egyensúlytalanság (a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 8%-a körül van) előbb-utóbb korrigálódik, mely a gazdaság növekedési ütemének látványos lassulásával járhat. Kérdéses,
A témához kapcsolódó három hasznos cikkünk:
2004.12.16 08:11
Árfolyamsokk a devizahitelek visszaesésének hátterében? - Mit tanulhatunk a lengyel példából?
2005.02.23 14:12
A magyar devizahitelezés és kockázatai külföldi elemzői szemmel (DrKW)
2005.05.09 08:00
A fizetési mérleg hiány és az euró-bevezetés - kimenetelek, kockázatok és megoldási irány
Nemzetközi példákat kutatva Tóth Máté, az MNB Közgazdasági főosztályának elemzője azt találta, hogy a magas folyó fizetési mérleg hiányok szinte minden esetben korrigálódtak, melyek a reálgazdasági teljesítmény romlásával kapcsolódtak össze. Egyes országoknál a fizetési mérleg korrekció az árfolyam kontrollálatlan gyengülésével párosult, de máshol a fejlett intézményrendszer, az alacsony fedezetlen árfolyamkockázat, a kedvező fiskális pozíció mellett sikerült a reáláldozatot minimalizálni, az árfolyam kontrollált módon gyengült.
Az utóbbi esetben döntő volt, hogy az egyensúlyban illetve többletben levő költségvetés képes volt stimuláló hatást kifejteni az extra kereslet teremtésén keresztül. Ahol a költségvetéssel problémák vannak, ott a fiskális politika nem képes az ilyen anticiklikus viselkedésre, emiatt a reáláldozat a hitelességéért küzdő megszorító költségvetés mellett átmenetileg magasabb is lehet. A két szélsőséges eset mellett léteznek még köztes reakciók is, ilyennek volt tekinthető pl. a magyar eset is 1995-ben.
Ahhoz, hogy az árfolyam jelentősen és kiszámíthatatlan módon gyengüljön, nem szükséges tartós és magas folyó mérleg hiány. Az utóbbi azonban mindenképpen növeli a volatilis árfolyampálya valószínűségét és kockázatát.
Kockázatnövelő tényezőnek tekinthető:
- a fedezetlen árfolyamkockázat a gazdasági szereplők mérlegeiben;
- a likviditási kockázat (rövid forrásból hosszabb beruházásokat finanszíroznak);
- a fejletlen pénzügyi közvetítő rendszer;
- kockázatvállalást torzító implicit fiskális és monetáris politikai garanciák;
- politikai kockázatok és sokkok.
Magyarország esetében a magas folyó mérleg deficit ellenére a tipikus feltörekvő piaci "betegségek" számos összetevője már nincs jelen. Ilyen pl. hogy a pénzügyi rendszer meglehetősen fejlett, a politikai kockázat minimális. Ennek ellenére a sebezhetőség jelentős, ugyanis a tőkeáramlások hirtelen megállása, a finanszírozási környezet megváltozása az árfolyamra érdemi hatást gyakorolhat.
Egy árfolyamgyengülés érdemben érintheti a gazdaság minden szereplőjét a különböző mértékű devizaeladósodottság miatt is. A háztartásoknál az árfolyam jelentősebb gyengülése érdemben változtathatja meg az eladósodás dinamikáját, illetve a rendelkezésre álló jövedelmet érezhetően csökkentheti. Emiatt feltételezhető a fogyasztási magatartás változása is. Ilyen helyzetben az államháztartás széles értelemben vett (kvázi fiskális tevékenységekkel kiegészített) GDP arányosan 8-9%-os hiánya már nem igen enged teret a fiskális expanziónak, mely a kieső keresletet pótolhatná. Ilyen körülmények között az import(dinamika) lényegesen csökkenhet.
A tankönyvi példa szerint a külső egyensúlytalanságok az árfolyamgyengülésen keresztül úgy oldódnak meg, hogy a leértékelődött árfolyam mellett az export versenyképesebb lesz, az import drágul, a külkereskedelmi mérleg hiánya csökken, az exporton keresztül dinamizálódik a gazdaság.
Hazánk esetében ez a folyamat feltehetően nem így bontakozna ki, mely több tényezőre vezethető vissza. Az egyik fontos tétel, hogy a lakosság és a vállalatok is jelentős devizahitelekkel rendelkeznek, így az árfolyam gyengülése a finanszírozást nagymértékben drágítaná. Kérdés, hogy a háztartások az árfolyam miatti jövedelemváltozást mennyiben tekintenék tartósnak, és ennek hatására fogyasztásukat mennyire simítanák. A másik tényező, hogy az említetteknek megfelelően a vállalatok is jelentős devizahitelekkel rendelkeznek. Kérdéses, hogy hazánk esetében az export árfolyamérzékenysége milyen, emellett fontos, hogy az importhányad a termékek többségénél jelentős.
Az MNB szakértői igyekeztek megvizsgálni, hogy az árfolyamváltozás államháztartásra történő hatása milyen lehet. A vizsgálatban segítségül hívták a 95-ös kiigazítás tapasztalatait is a létező különbségek ellenére. Míg 95-ben az árfolyamgyengülés jelentős meglepetés-inflációt okozott, mely jelentős extra bevételeket generált a büdzsének, addig most ez feltehetően jóval kisebb lenne. Emiatt innen az államháztartás pozíciója lényegesen kevésbé javulhatna.
A kiadási oldalon a nyugdíjak és a kamatok feltehetően gyorsan alkalmazkodnának, mely extra kiadásokat jelenthetne, ezt fokozhatná a nyíltvégű kör (önkormányzatok, nyíltvégű alapok) kiadási többlete. A bevételi oldal változása nagymértékben függne a magánszektor alkalmazkodásától, az árak milyen gyorsan és mennyire emelkednének az árfolyamgyengülés következtében.
Emiatt tehát az árfolyamgyengülés a 95-ös példához képest feltehetően lényegesen kevésbé javítaná a költségvetés helyzetét, tehát a deficitcsökkentést inkább a kiadások jelentősebb visszavágásával kellene elérni. Ezzel a külső finanszírozási igény, az ikerdeficit probléma is enyhülhetne. Az MNB szakértői szerint az államháztartási hiány csökkenése a külső finanszírozási igényt a hiánycsökkenés mértékénél valamivel enyhébb mértékben enyhítené.
Összességében elmondható, hogy előbb-utóbb várható majd, hogy a külső egyensúlytalanság miatt bekövetkezik egy korrekció. Jelenleg a GDP kb. 8%-ra rúgó folyó mérleget megfelelően finanszírozza a működőtőke beáramlás, de egyre hangsúlyosabbak az adóssággeneráló tételek. Az állam, a vállalatok és a háztartások külföldi eladósodása egyre jelentősebb mértéket ölt, az ikerdeficit probléma látványos méreteket öltött. Ha a háztartások devizahitel-kereslete mérséklődik, ezzel egy jelentős finanszírozó tétel eshet ki a tőkemérlegből.
Jelenleg a külföldi szereplők a hazai GDP 30-40%-nak megfelelő forint értékpapír állománnyal rendelkeznek (10% állampapír, 25% részvény), a befektetői hangulat változása az árfolyamban érdemben érződhet. A folyó fizetési mérleg korrekció feltehetően az árfolyamban is érződik majd, de hogy pontosan milyen mértékű és sebességű mozgásokra kell felkészülni, az nehezen előrejelezhető. Az árfolyamelmozdulás jellemzőit a finanszírozási szerkezet változása nagymértékben meghatározhatja. Az egyes vélemények szerint túlértékeltséggel küzdő tőkepiacok miatt a külföldi profitrealizálás, tőkekivonás egy árfolyamgyengülés esetén ugrásszerű lehet.
A forintgyengülés minden hatást együtt véve nagy valószínűséggel csökkenti majd a növekedési ütemet. Az államháztartás jelentős hiánnyal küzd, emiatt egy innen jelentkező anticiklikus viselkedés (fiskális expanzió) nem reális alternatíva, sőt ennek ellenkezője, egy jelentős deficitcsökkentés kell, hogy megvalósuljon. A fiskális politika elemi érdeke a hitelesség visszaszerzése, mégha ez a rövid távú reáláldozatot növeli is.
Amerikai elemzők munkahelyek létrehozása nélküli gazdasági növekedést prognosztizálnak, ami új kihívások elé állíthatja a gazdaságot.
Karácsonyi nagyinterjúnkban Szilágyi Áronnal nem a vívásról beszélgettünk, hanem mindarról, ami mögötte van.
Alsónémedi logisztikai központjába keres áruösszekészítő pozícióba új munkatársakat a Penny.
Mik a GYED és a GYED extra feltételei, mennyi a GYED összege 2026-ban? Mikortól jár GYED szja mentesség és hogyan történik a GYED számítása a...
Továbbra sincs hivatalos információ a minisztériumi dolgozók idei év végi jutalmazásáról.
A védőnők bére ugyan nőtt, de a pótlékok megvonása miatt sokan még kevesebbet vihetnek haza, mint korábban.
2025 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 692 700, a nettó átlagkereset 482 400 forint volt.
A mesterséges intelligencia már nem trend, hanem kényszerű alkalmazkodás a magyar HR-piacon.
Az építőiparban 2025-ben a csökkenő megrendelések mellett a munkaerő megtartása jelentette a legnagyobb kihívást.
A munkavállalók továbbra is aktívak az álláspiacon, döntéseiket elsősorban a fizetések és a juttatások befolyásolják.
A leépítés mértéke nem érte el a csoportos létszámcsökkentés törvényi határát.
Megjelent a Magyar Közlönyben a munkavédelmi szabályok jelentős szigorítása, amely az uniós előírások átvételével erősíti az egészségvédelmet.
Szerzetesenként havi mintegy 400 ezer forintnyi költséget spórolnak meg a bakonybéli bencések külsős, piaci szereplők igénybe vétele helyett.
Álláskeresési járadék 2026: mennyi a munkanélküli segély összege 2026-ban, hogyan történik az álláskeresési járadék igénylése, milyen munkanélküli központot keressünk fel?
Az országos nettó települési átlagkereset 474 ezer forint volt 2024-ben, mely 13,5 százalékkal bővült az előző évi 418 ezer forinthoz képest.
A szakszervezet szerint legalább 118 ember biztosan távozott, miközben a cég nyereséges évet zárhatott.
A GKI kutatása szerint a magyar lakosság 80 százaléka még nem használja aktívan a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket.
FRISS HÍREK
Több friss hír
18:32
HR BLOGGER
legacykft | 2025.12.22 13:31
Napok óta készülsz. Fejben már sokszor lefutott, hogy idén tényleg más lesz. Nyugodtabb. Békésebb. F...
laskainelli | 2025.12.13 12:55
Sokan gondolják úgy, hogy egy kapcsolatnak magától kellene működnie. Ha igazán szeretjük egymást, ak...
hrdoktor | 2025.12.10 11:10
A leggyakoribb fertőző betegségek egyike az influenza, amellyel kapcsolatban számos tévhit kering a...
kovacstunde | 2025.11.15 08:00
Pár nappal ezelőtt Gabi barátnőmmel beszélgettünk, éppen ennek a cikknek a gondolataival voltam elfo...
vezetoi-coaching | 2025.11.06 13:37
Guys, plagizáltam… már ez is baj, de pláne, hogy nem is tudom, hogy történt… Oltári gáz. Ezt a damag...
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
2025. december 31.
2025. december 30.
2025. december 31.
2025. december 31.
Ajánlatunk
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.
HRCENTRUM legolvasottabb
2
3
4
KONFERENCIA
Tovább
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum | 2025. december 31. 19:30
Pénzcentrum | 2025. december 31. 19:00
Agrárszektor | 2025. december 31. 19:32