Az egyes nemzetgazdaságok teljesítményének megítélésében a legnépszerűbb mutató a bruttó hazai termék (GDP). A gazdasági tevékenységeknek ugyanakkor létezik egy "rejtett", "informális", "fekete" tartománya is, amelynek feltérképezése hatalmas próbatétel elé állítja a statisztikusokat is, a közgazdászokat is. A megfigyelésekből kimaradó rész nagysága módosíthatja magát a jelzőszámot is. A GDP, GNI számítások nagy jelentőséggel bírnak az uniós befizetések illetve támogatások szempontjából is, így nem mindegy, hogy a rejtett gazdaságot milyen módon veszik figyelembe. A 2000-es becslések szerint a rejtett gazdaság aránya hazánkban 12%-ra tehető.
Már a "szürke" gazdaság fogalmának meghatározása is nagy nehézségeket okoz; miközben az ilyen tevékenységekre vonatkozó becslések benne vannak a GDP számaiban - áll a KSH egy közleményében.
A kutatók közvetett mérésekkel próbálják megállapítani a gazdaság "meg nem figyelt" részének kiterjedését. Az egyik lehetséges módszer a készpénz-kereslet alakulásának nyomon követése - alapos a gyanú ugyanis, hogy a rejtett ügyleteket készpénzben bonyolítják le, és ez "túlkeresletet" támaszt iránta. A másik eljárás a háztartási áramfogyasztás alakulásának vizsgálata ökonometriai modell segítségével, mivel feltételezhető, hogy az kapcsolatban áll a rejtett gazdasággal.
Belyó Pál, az Ecostat igazgatója rámutatott, hogy a rendszerváltás fordulatot hozott a rejtett gazdaságból származó jövedelmek szerkezetében, a pénzügyi elszámolási rendszer megváltozása növelte az árnyékban zajló ügyletek mozgásterét.
Mit tehet a kormányzat az adócsalás elkerülésére? - tette fel a kérdést István János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa. Vagy csökkenti az adórátát, vagy pedig növeli a büntetés mértékét (ami egy bizonyos ponton túl nem hatékony eljárás). Növelheti továbbá a felderítés valószínűségét, ám ezzel nőnek kiadásai. Javíthatja továbbá az intézményi feltételeket, s legfőképpen: emelheti a morális költségszintet. Az utóbbi lenne a kívánatos megoldás, mivel az adóráta elfogadása felé tartó pályát írna le.
Közgazdászok és más felhasználók széles körben elterjedtnek vélik a szürke gazdaságot, ugyanakkor alábecsültnek tartják számbavételét. A GDP lehető legpontosabb megállapítása egyebek mellett azért is vált az Európai Unió statisztikai hivatalában elsőrendű fontosságú feladattá, mert a mutató egyre nagyobb súlyt kap az uniós tagdíjak meghatározásánál.
JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 54 087 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az MKB Bank 54 721 forintos törlesztőt (THM 14,57%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A statisztika a rejtett gazdasághoz tartozóknak azokat a tevékenységeket tekinti, amelyek a nemzetközi módszertan szerint a termelés részét alkotják, de hiányoznak a statisztikai felvételekből és az adminisztratív adatokból. A termelés fogalma meglehetősen tág: minden olyan gazdasági tranzakciót tartalmaz, amely kölcsönös megállapodáson alapul. Így előfordulhatnak közöttük olyan illegális tevékenységek, mint a kábítószer-kereskedelem vagy a prostitúció. Nem számítják ide az egyoldalú ügyleteket (lopás, sikkasztás), és a statisztika nem tekinti a termelés részének a háztartások saját maguk számára végzett szolgáltatásait sem.
Az árnyékgazdaság mérésére első alkalommal 1986-ban került sor, amikor egy nemzetközi tanácsadó testület ajánlása nyomán az olasz statisztikai hivatal munkaerő-alapon módosította a GDP-adatokat: ez az eljárás lett az ezt követő munkálatok referenciája. Az Európai Unió 1994-ben jogszabályt alkotott a GDP-számítások teljességéről; a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2002-ben kézikönyvet adott ki "A meg nem figyelt gazdaság mérése" címmel. A tagállamok közötti harmonizáció elérése érdekében az EU statisztikai hivatala, az Eurostat "A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) leltára" címmel 400 oldalas módszertani leírásban foglalta össze a tennivalókat. Majd 2003-ban annak érdekében, hogy a becsléseket össze lehessen hasonlítani, az akkor csatlakozás előtt álló tíz államra kiterjedően önálló projektet indított útjára.
A 2000. évre vonatkozó becslések szerint a tíz országban a gazdasági tevékenységek mekkora hányada marad árnyékban. Így Magyarországon a GDP 12 százalékára tehető a meg nem figyelt gazdasági tevékenységek mértéke, Lengyelországban és Szlovákiában egyaránt 15-15 százalék, míg Csehországban mindössze 7 százalék a megfelelő szám.
Hivatalosan is elindította befektetési kampányát a Brancs közösségi piactér, amely rekordérdeklődéssel zárta az előregisztrációs kampányát.
Év végén két újabb izgalmas kampány ért el kiemelkedő sikereket a Brancs piacterén.
Most viszont bemutatunk 3 olyan projektet, amikről valószínűleg sokat fogunk még hallani 2023-ban!
A könyv szerzőjét, Zubreczki Dávidot kérdeztük a balatoni fejlesztésekről, a városnézésről, építészetről és hogy mitől lenne élhetőbb Budapest. Interjú.
-
Visszatér a korábbi slágertermék: újra elérhető tőke- és hozamvédett befektetési alap a piacon
Fenntartható élelmiszergazdaság és energetika felpörgése akár 20 százalék hozamot is adhat 5 év alatt az OTP-nél.
-
Újra eljött a bankbetétek ideje?
Már 10 százalék feletti lekötött betét is van a piacon – a MagNet értékelte a helyzetet.
- Konditermi razziát indít a NAV
- Síturizmus: egy ország jelentős új követelménnyel állt elő
- Négyen egy ellen, emberhalál 40 ezer forintért
- Idén is lesz igazgatási szünet – itt vannak az időpontok
- Még az idén befutnak a magyar légvédelem radarrendszerei és rakétái – a nap hírei
- Újabb mérföldkő előtt a Lánchíd felújítása
Digital Transformation 2023
Sustainable Tech 2023
Biztosítás 2023


