0 °C Budapest

Rejtett gazdaság: mekkora és hogyan mérhető?

Pénzcentrum
2005. június 30. 11:00

Az egyes nemzetgazdaságok teljesítményének megítélésében a legnépszerűbb mutató a bruttó hazai termék (GDP). A gazdasági tevékenységeknek ugyanakkor létezik egy "rejtett", "informális", "fekete" tartománya is, amelynek feltérképezése hatalmas próbatétel elé állítja a statisztikusokat is, a közgazdászokat is. A megfigyelésekből kimaradó rész nagysága módosíthatja magát a jelzőszámot is. A GDP, GNI számítások nagy jelentőséggel bírnak az uniós befizetések illetve támogatások szempontjából is, így nem mindegy, hogy a rejtett gazdaságot milyen módon veszik figyelembe. A 2000-es becslések szerint a rejtett gazdaság aránya hazánkban 12%-ra tehető.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Már a "szürke" gazdaság fogalmának meghatározása is nagy nehézségeket okoz; miközben az ilyen tevékenységekre vonatkozó becslések benne vannak a GDP számaiban - áll a KSH egy közleményében.

A kutatók közvetett mérésekkel próbálják megállapítani a gazdaság "meg nem figyelt" részének kiterjedését. Az egyik lehetséges módszer a készpénz-kereslet alakulásának nyomon követése - alapos a gyanú ugyanis, hogy a rejtett ügyleteket készpénzben bonyolítják le, és ez "túlkeresletet" támaszt iránta. A másik eljárás a háztartási áramfogyasztás alakulásának vizsgálata ökonometriai modell segítségével, mivel feltételezhető, hogy az kapcsolatban áll a rejtett gazdasággal.

Belyó Pál, az Ecostat igazgatója rámutatott, hogy a rendszerváltás fordulatot hozott a rejtett gazdaságból származó jövedelmek szerkezetében, a pénzügyi elszámolási rendszer megváltozása növelte az árnyékban zajló ügyletek mozgásterét.

Mit tehet a kormányzat az adócsalás elkerülésére? - tette fel a kérdést István János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa. Vagy csökkenti az adórátát, vagy pedig növeli a büntetés mértékét (ami egy bizonyos ponton túl nem hatékony eljárás). Növelheti továbbá a felderítés valószínűségét, ám ezzel nőnek kiadásai. Javíthatja továbbá az intézményi feltételeket, s legfőképpen: emelheti a morális költségszintet. Az utóbbi lenne a kívánatos megoldás, mivel az adóráta elfogadása felé tartó pályát írna le.

Közgazdászok és más felhasználók széles körben elterjedtnek vélik a szürke gazdaságot, ugyanakkor alábecsültnek tartják számbavételét. A GDP lehető legpontosabb megállapítása egyebek mellett azért is vált az Európai Unió statisztikai hivatalában elsőrendű fontosságú feladattá, mert a mutató egyre nagyobb súlyt kap az uniós tagdíjak meghatározásánál.

A statisztika a rejtett gazdasághoz tartozóknak azokat a tevékenységeket tekinti, amelyek a nemzetközi módszertan szerint a termelés részét alkotják, de hiányoznak a statisztikai felvételekből és az adminisztratív adatokból. A termelés fogalma meglehetősen tág: minden olyan gazdasági tranzakciót tartalmaz, amely kölcsönös megállapodáson alapul. Így előfordulhatnak közöttük olyan illegális tevékenységek, mint a kábítószer-kereskedelem vagy a prostitúció. Nem számítják ide az egyoldalú ügyleteket (lopás, sikkasztás), és a statisztika nem tekinti a termelés részének a háztartások saját maguk számára végzett szolgáltatásait sem.

Az árnyékgazdaság mérésére első alkalommal 1986-ban került sor, amikor egy nemzetközi tanácsadó testület ajánlása nyomán az olasz statisztikai hivatal munkaerő-alapon módosította a GDP-adatokat: ez az eljárás lett az ezt követő munkálatok referenciája. Az Európai Unió 1994-ben jogszabályt alkotott a GDP-számítások teljességéről; a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2002-ben kézikönyvet adott ki "A meg nem figyelt gazdaság mérése" címmel. A tagállamok közötti harmonizáció elérése érdekében az EU statisztikai hivatala, az Eurostat "A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) leltára" címmel 400 oldalas módszertani leírásban foglalta össze a tennivalókat. Majd 2003-ban annak érdekében, hogy a becsléseket össze lehessen hasonlítani, az akkor csatlakozás előtt álló tíz államra kiterjedően önálló projektet indított útjára.

A 2000. évre vonatkozó becslések szerint a tíz országban a gazdasági tevékenységek mekkora hányada marad árnyékban. Így Magyarországon a GDP 12 százalékára tehető a meg nem figyelt gazdasági tevékenységek mértéke, Lengyelországban és Szlovákiában egyaránt 15-15 százalék, míg Csehországban mindössze 7 százalék a megfelelő szám.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
vezetoi-coaching  |  2022.01.22 08:34
  Ez nekem is egy kedvenc képem, történetem. Mint akinek szintén sok könyve van, tőlem is meg szokt...
legacykft  |  2022.01.21 18:45
Mindannyian boldog életről álmodunk. A boldogság élménye azonban mindenkinek mást jelent, mondhatnák...
perfekt  |  2022.01.19 08:18
2022. évi első, közbeszerzési témájú bejegyzésünket - évek óta követett gyakorlatunknak megfelelően...
coachco  |  2022.01.18 16:34
Hetvenhét éve annak, hogy felszabadult a budapesti gettó. Ezt a hírt hallva eszembe jutott az a pár...
hrdoktor  |  2022.01.17 06:30
Bár a home office-ban az otthon kényelmében vagyunk, sokan tapasztalhatják, hogy a virtuális megbesz...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. január 23. vasárnap
Zelma, Rajmund
3. hét
Január 23.
Kaposvár napja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Private Investor Day 2022
Mibe fektessünk 2022-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked! Február 24-én online.
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2022. január 23. 09:09