Rejtett gazdaság: mekkora és hogyan mérhető?

Pénzcentrum
2005. június 30. 11:00

Az egyes nemzetgazdaságok teljesítményének megítélésében a legnépszerűbb mutató a bruttó hazai termék (GDP). A gazdasági tevékenységeknek ugyanakkor létezik egy "rejtett", "informális", "fekete" tartománya is, amelynek feltérképezése hatalmas próbatétel elé állítja a statisztikusokat is, a közgazdászokat is. A megfigyelésekből kimaradó rész nagysága módosíthatja magát a jelzőszámot is. A GDP, GNI számítások nagy jelentőséggel bírnak az uniós befizetések illetve támogatások szempontjából is, így nem mindegy, hogy a rejtett gazdaságot milyen módon veszik figyelembe. A 2000-es becslések szerint a rejtett gazdaság aránya hazánkban 12%-ra tehető.

Már a "szürke" gazdaság fogalmának meghatározása is nagy nehézségeket okoz; miközben az ilyen tevékenységekre vonatkozó becslések benne vannak a GDP számaiban - áll a KSH egy közleményében.

A kutatók közvetett mérésekkel próbálják megállapítani a gazdaság "meg nem figyelt" részének kiterjedését. Az egyik lehetséges módszer a készpénz-kereslet alakulásának nyomon követése - alapos a gyanú ugyanis, hogy a rejtett ügyleteket készpénzben bonyolítják le, és ez "túlkeresletet" támaszt iránta. A másik eljárás a háztartási áramfogyasztás alakulásának vizsgálata ökonometriai modell segítségével, mivel feltételezhető, hogy az kapcsolatban áll a rejtett gazdasággal.

Belyó Pál, az Ecostat igazgatója rámutatott, hogy a rendszerváltás fordulatot hozott a rejtett gazdaságból származó jövedelmek szerkezetében, a pénzügyi elszámolási rendszer megváltozása növelte az árnyékban zajló ügyletek mozgásterét.

Mit tehet a kormányzat az adócsalás elkerülésére? - tette fel a kérdést István János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa. Vagy csökkenti az adórátát, vagy pedig növeli a büntetés mértékét (ami egy bizonyos ponton túl nem hatékony eljárás). Növelheti továbbá a felderítés valószínűségét, ám ezzel nőnek kiadásai. Javíthatja továbbá az intézményi feltételeket, s legfőképpen: emelheti a morális költségszintet. Az utóbbi lenne a kívánatos megoldás, mivel az adóráta elfogadása felé tartó pályát írna le.

Közgazdászok és más felhasználók széles körben elterjedtnek vélik a szürke gazdaságot, ugyanakkor alábecsültnek tartják számbavételét. A GDP lehető legpontosabb megállapítása egyebek mellett azért is vált az Európai Unió statisztikai hivatalában elsőrendű fontosságú feladattá, mert a mutató egyre nagyobb súlyt kap az uniós tagdíjak meghatározásánál.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

A statisztika a rejtett gazdasághoz tartozóknak azokat a tevékenységeket tekinti, amelyek a nemzetközi módszertan szerint a termelés részét alkotják, de hiányoznak a statisztikai felvételekből és az adminisztratív adatokból. A termelés fogalma meglehetősen tág: minden olyan gazdasági tranzakciót tartalmaz, amely kölcsönös megállapodáson alapul. Így előfordulhatnak közöttük olyan illegális tevékenységek, mint a kábítószer-kereskedelem vagy a prostitúció. Nem számítják ide az egyoldalú ügyleteket (lopás, sikkasztás), és a statisztika nem tekinti a termelés részének a háztartások saját maguk számára végzett szolgáltatásait sem.

Az árnyékgazdaság mérésére első alkalommal 1986-ban került sor, amikor egy nemzetközi tanácsadó testület ajánlása nyomán az olasz statisztikai hivatal munkaerő-alapon módosította a GDP-adatokat: ez az eljárás lett az ezt követő munkálatok referenciája. Az Európai Unió 1994-ben jogszabályt alkotott a GDP-számítások teljességéről; a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2002-ben kézikönyvet adott ki "A meg nem figyelt gazdaság mérése" címmel. A tagállamok közötti harmonizáció elérése érdekében az EU statisztikai hivatala, az Eurostat "A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) leltára" címmel 400 oldalas módszertani leírásban foglalta össze a tennivalókat. Majd 2003-ban annak érdekében, hogy a becsléseket össze lehessen hasonlítani, az akkor csatlakozás előtt álló tíz államra kiterjedően önálló projektet indított útjára.

A 2000. évre vonatkozó becslések szerint a tíz országban a gazdasági tevékenységek mekkora hányada marad árnyékban. Így Magyarországon a GDP 12 százalékára tehető a meg nem figyelt gazdasági tevékenységek mértéke, Lengyelországban és Szlovákiában egyaránt 15-15 százalék, míg Csehországban mindössze 7 százalék a megfelelő szám.

HR BLOGGER
perfekt  |  2021.05.10 16:26
A közelmúltban olvashattunk arról, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított...
hrdoktor  |  2021.05.10 06:35
A munkahelyi egészségvédelem részeként az elhízás megelőzésével is foglalkoznunk kell. [...] Bőve...
legacykft  |  2021.05.07 18:55
Mielőtt erre a kérdésre válaszolnék, elmesélem, hogyan is fogalmazódott meg bennem. Ahogy minden fol...
hrbonbon  |  2021.04.27 21:03
Egy nem teljesen friss, de nagyon érdekes cikkre bukkantunk az Industrial and Organizational Psychol...
kovacstunde  |  2021.04.16 17:03
  Ebben a blogbejegyzésben Kovács Tünde andragógus, munkaköri trénerrel beszélgettünk azonos szempo...
NAPTÁR
Tovább
2021. május 11. kedd
Ferenc
19. hét
Május 11.
Miskolc napja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?