3 °C Budapest

Rejtett gazdaság: mekkora és hogyan mérhető?

Pénzcentrum
2005. június 30. 11:00

Az egyes nemzetgazdaságok teljesítményének megítélésében a legnépszerűbb mutató a bruttó hazai termék (GDP). A gazdasági tevékenységeknek ugyanakkor létezik egy "rejtett", "informális", "fekete" tartománya is, amelynek feltérképezése hatalmas próbatétel elé állítja a statisztikusokat is, a közgazdászokat is. A megfigyelésekből kimaradó rész nagysága módosíthatja magát a jelzőszámot is. A GDP, GNI számítások nagy jelentőséggel bírnak az uniós befizetések illetve támogatások szempontjából is, így nem mindegy, hogy a rejtett gazdaságot milyen módon veszik figyelembe. A 2000-es becslések szerint a rejtett gazdaság aránya hazánkban 12%-ra tehető.

Már a "szürke" gazdaság fogalmának meghatározása is nagy nehézségeket okoz; miközben az ilyen tevékenységekre vonatkozó becslések benne vannak a GDP számaiban - áll a KSH egy közleményében.

A kutatók közvetett mérésekkel próbálják megállapítani a gazdaság "meg nem figyelt" részének kiterjedését. Az egyik lehetséges módszer a készpénz-kereslet alakulásának nyomon követése - alapos a gyanú ugyanis, hogy a rejtett ügyleteket készpénzben bonyolítják le, és ez "túlkeresletet" támaszt iránta. A másik eljárás a háztartási áramfogyasztás alakulásának vizsgálata ökonometriai modell segítségével, mivel feltételezhető, hogy az kapcsolatban áll a rejtett gazdasággal.

Belyó Pál, az Ecostat igazgatója rámutatott, hogy a rendszerváltás fordulatot hozott a rejtett gazdaságból származó jövedelmek szerkezetében, a pénzügyi elszámolási rendszer megváltozása növelte az árnyékban zajló ügyletek mozgásterét.

Mit tehet a kormányzat az adócsalás elkerülésére? - tette fel a kérdést István János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa. Vagy csökkenti az adórátát, vagy pedig növeli a büntetés mértékét (ami egy bizonyos ponton túl nem hatékony eljárás). Növelheti továbbá a felderítés valószínűségét, ám ezzel nőnek kiadásai. Javíthatja továbbá az intézményi feltételeket, s legfőképpen: emelheti a morális költségszintet. Az utóbbi lenne a kívánatos megoldás, mivel az adóráta elfogadása felé tartó pályát írna le.

Közgazdászok és más felhasználók széles körben elterjedtnek vélik a szürke gazdaságot, ugyanakkor alábecsültnek tartják számbavételét. A GDP lehető legpontosabb megállapítása egyebek mellett azért is vált az Európai Unió statisztikai hivatalában elsőrendű fontosságú feladattá, mert a mutató egyre nagyobb súlyt kap az uniós tagdíjak meghatározásánál.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 54 087 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az MKB Bank 54 721 forintos törlesztőt (THM 14,57%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A statisztika a rejtett gazdasághoz tartozóknak azokat a tevékenységeket tekinti, amelyek a nemzetközi módszertan szerint a termelés részét alkotják, de hiányoznak a statisztikai felvételekből és az adminisztratív adatokból. A termelés fogalma meglehetősen tág: minden olyan gazdasági tranzakciót tartalmaz, amely kölcsönös megállapodáson alapul. Így előfordulhatnak közöttük olyan illegális tevékenységek, mint a kábítószer-kereskedelem vagy a prostitúció. Nem számítják ide az egyoldalú ügyleteket (lopás, sikkasztás), és a statisztika nem tekinti a termelés részének a háztartások saját maguk számára végzett szolgáltatásait sem.

Az árnyékgazdaság mérésére első alkalommal 1986-ban került sor, amikor egy nemzetközi tanácsadó testület ajánlása nyomán az olasz statisztikai hivatal munkaerő-alapon módosította a GDP-adatokat: ez az eljárás lett az ezt követő munkálatok referenciája. Az Európai Unió 1994-ben jogszabályt alkotott a GDP-számítások teljességéről; a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2002-ben kézikönyvet adott ki "A meg nem figyelt gazdaság mérése" címmel. A tagállamok közötti harmonizáció elérése érdekében az EU statisztikai hivatala, az Eurostat "A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) leltára" címmel 400 oldalas módszertani leírásban foglalta össze a tennivalókat. Majd 2003-ban annak érdekében, hogy a becsléseket össze lehessen hasonlítani, az akkor csatlakozás előtt álló tíz államra kiterjedően önálló projektet indított útjára.

A 2000. évre vonatkozó becslések szerint a tíz országban a gazdasági tevékenységek mekkora hányada marad árnyékban. Így Magyarországon a GDP 12 százalékára tehető a meg nem figyelt gazdasági tevékenységek mértéke, Lengyelországban és Szlovákiában egyaránt 15-15 százalék, míg Csehországban mindössze 7 százalék a megfelelő szám.

HR BLOGGER
hrdoktor  |  2023.01.30 04:30
Megfelelő kommunikációval nemcsak magunkon, hanem a vállalaton is segíthetünk. [...] Bővebben!
laskainelli  |  2023.01.24 15:59
  Előfordul, hogy egy bizonyos életszakaszunkban nem érezzük jól magunkat a bőrünkben, nem vagyunk...
coachco  |  2023.01.23 17:52
Most, hogy így közeledek a hatvanhoz, határozottan állítom, minden kornak megvan a maga öröme, érdek...
hrbonbon  |  2023.01.23 14:33
    Simonyi Judit ügyvezető igazgató Az elmúlt évek tapasztalatait cáfolva a 2023-as év váratlan...
vezetoi-coaching  |  2023.01.20 22:51
Két videóját hoztam ide Simon Sinek-nek, amelyek szervesen összetartoznak. Millenials – „That is wh...
Óriási dobásra készül 2023-ban a magyar Kickstarter: ez lehet a válság ellenszere?

Hivatalosan is elindította befektetési kampányát a Brancs közösségi piactér, amely rekordérdeklődéssel zárta az előregisztrációs kampányát.

Újabb két közösségi kampány lett sikeres: mutatjuk, hogy melyik (x)

Év végén két újabb izgalmas kampány ért el kiemelkedő sikereket a Brancs piacterén.

Jövőre ezeket az ötleteket lesz érdemes figyelni!

Most viszont bemutatunk 3 olyan projektet, amikről valószínűleg sokat fogunk még hallani 2023-ban!

Zubreczki Dávid: teljesen abszurd, hogy erről végleg lemondtak a budapestiek

A könyv szerzőjét, Zubreczki Dávidot kérdeztük a balatoni fejlesztésekről, a városnézésről, építészetről és hogy mitől lenne élhetőbb Budapest. Interjú.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2023. január 30. hétfő
Martina, Gerda
5. hét
KONFERENCIA
Tovább
Digital Transformation 2023
Innovatív technologiák a hatékonyságnövelésért!
Sustainable Tech 2023
Innováció ma, zöld gazdaság holnap!
Biztosítás 2023
A tavasz meghatározó pénzügyi konferenciája március 8-án!
EZT OLVASTAD MÁR?