A francia és holland EU-alkotmány népszavazásokról: tények és lehetséges piaci reakciók

Tegnap Jean-Pierre Raffarin francia kormányfő kizárta annak lehetőségét, hogy az egyre inkább "vereséggel fenyegető" most vasárnapi népszavazást a későbbiekben megismételhetnék. Ezzel szemben a nagyobb elutasítást előre vetítő Hollandiában elemzők szerint elképzelhető, hogy a kormány mégiscsak "igent csinálhat" a mostani nemből, oly módon, hogy 2006 során ismét a választók elé mehet a kérdéssel.

Jean-Claude Juncker, luxemburgi miniszterelnök, az Európai Unió soros elnöke - aki egyébként katasztrófának nevezte, ha elutasítanák az alkotmányt - a francia kormányfő véleményével nem ért egyet, szerinte egyik lehetséges megoldásként a ratifikációs folyamat végén (ha még mindig nem találtak megoldást a kérdésre), újra meg kell kérdezni a francia választópolgárokat. Juncker hozzátette azt is, hogy egy másik lehetőség az, hogy egyszerűen nem lép hatályba az alkotmány. Egy új kidolgozása az unió soros elnöke szerint akár 10-15 évet is igénybe vehetne.

Mi az alkotmány lényege?

Az alkotmányba többek között az unió egyszerűbb, hatékonyabb és gyorsabb működését, döntéshozatalát elősegíteni hivatott eddigi megállapodások, eredmények kerültek bele. A dokumentumban megtalálható többek között az, hogy az Európai Tanácsot egy elnök irányítja majd, az Európai Parlament szélesebb befolyást kap a döntéshozatalban, az Európai Bizottság létszámát 2/3-ára (18-ra) csökkentik, a legtöbb fontos kérdésben minősített többséggel dönthetnek a képviselők (55%-os többség, legalább 15 tagállam igen-je szükséges, amelyek együttesen az unió összlakosságának legalább 65%-át jelenti).

Az alkotmány szorosabb együttműködést szorgalmaz a védelmi, menekültügyi és emigrációs kérdésekben; az eddigieknél több kérdésről a döntési jogkört tagállami szintre helyezi (szubszidiaritás elve), emellett megtalálhatók benn az általános értékekre és az emberi jogokra való utalás is.

Az Európai Unió számos vezetője komoly aggodalmának adott hangot az utóbbi hetek során, amikor egyre inkább reális veszéllyé vált, hogy egy, vagy két ország is elutasíthatja a tavaly nyáron hosszas tárgyalások után. Az uniós alkotmány életbe lépéséhez mind a 25 tagország elfogadására szükség lenne.

Miért nem?

Franciaországban egyrészt a törökök EU-csatlakozása, a szolgáltatási direktíva életbe lépése ellen tiltakoznak az elutasítást támogatók, emellett sokan a népszavazást felhasználják a kormány elleni tiltakozásul is. Sokan az Európai Unióval kapcsolatos általános pesszimizmusuknak adnak hangot a nem válasz megjelölésével.

Az alábbi ábrákon jól látható, hogy a francia elutasítók aránya egy átmeneti megbotlás után ismét többségbe került, míg Hollandiában a népszavazás közeledtével jelentősen megnőtt a nem-ek aránya (feltehetően a bizonytalanok inkább az ellenzők táborát gyarapítja).

Hollandiában nemrég az egyik felmérés 60:40-es arányt közölt a nem-ek javára. Számos megfigyelő, illetve politikus úgy vélekedik, hogy Franciaországban még van esély arra, hogy a bizonytalankodók inkább végül az igen-ek táborát gyarapítják, míg Hollandiában minimális az esélye az alkotmány elfogadásának. Ráadásul amennyiben a franciák előbb elutasítják azt, úgy szinte biztosra vehető, hogy három nappal később Hollandiában is hasonló eredmény születhet (csökken a "pszichológiai teher" a hollandokon).

A francia hatóságok jelzései szerint vasárnap este az első exit-poll-ok 22 óra körül jelenhetnek meg, az első nem hivatalosnak tekinthető végeredmény 23 óra körül válhat ismertté. Ez arra utal, hogy jövő hétfőn már reagálni fognak a piacok a fejleményekre. Melyek is lehetnek ezek?

A legtöbb felmérés, illetve elemzői kommentár igyekszik aláhúzni, hogy az alkotmány esetleges elutasítása nem járna a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) szétesésével, az euró-zóna további tagokkal való bővülése várhatóan nem szenvedne csúszást. A csatlakozási szerződéseket néhány hete aláírt Románia és Bulgária csatlakozási időpontja (várhatóan 2007. január 1.) szintén nem szenvedne csúszást, ugyanakkor a további EU-aspiránsok csatlakozási esélyei csökkenhetnek. Erről bővebben lásd:

2005.05.13 08:33
Felmérés az új EU-tagországok euró-bevezetéséről - ki, mikor, hogyan, milyen valószínűséggel?

A lehetésges piaci reakciókról tegnap már közzétettük a Morgan Stanley elemzőinek véleményét, lásd:

2005.05.25 10:41
Kell-e rettegni a francia "NEM"-től?

Devizaárfolyamok

Számos szakérő hangsúlyozza, hogy bár meglehetősen bizonytalan az egész EU alkotmány elfogadási procedúra kimenetele az elutasítás esetén (elhúzódó tárgyalások, egyezkedések), de komolyabb, súlyosabb reakciókkal (válság kirobbanása) várhatóan nem kell számolni, az Európai Központi Banknak önmagában az elutasítás miatti reakciók következtében nem kell beavatkoznia. Fontos előrebocsátani, hogy a francia népszavazás azonnali piaci reakciói korlátozottak lehetnek, mivel másnap, május 30-án munkaszüneti nap lesz az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is.

Egyértelműnek tűnik azonban, hogy a nem-ek alááshatják az euró erejét, illetve több feltörekvő piaci devizára is érezhető hatással lehetnének (pl. török líra). Az elutasítás ürügyként szolgálhatna egy korrekció megindulásához bizonyos devizapároknál, illetve kötvénypiacokon.

A Reuters tegnap közzétett felmérése szerint 39 megkérdezett devizastratéga közül 34 az euró gyengülésére számít a francia elutasítás esetén, míg 36 annak erősödését jósolja, ha az igen-ek kerülnek többségbe. Az euró március közepe óta mintegy 5%-ot gyengült a dollárral szemben. Ebben számos szakértő szerint fokozott szerepe lehet az alkotmány elutasítása növekvő esélyének (március elején mutatkoztak először a jelek arra, hogy reális esélye lehet az alkotmány elutasításának). A szakértők döntő többsége szerint a piac már szinte teljesen beárazta az elutasítás eshetőségét.

A 39-ből 31 szakértő szerint az elutasítás másnapján a közös európai fizetőeszköz kissé, három szerint nagyobb mértékben gyengülni fog a dollárral szemben. Négy szerint változatlanul marad a ráta, míg egyikük szerint kissé erősödni fog az euró. Az igen-ek diadala esetén a 39-ből 29 az euró kismértékű erősödésére számít, 7 szakértő szerint nagyobb mértékben, míg hármuk véleménye szerint nem változik érdemben a kurzus.

28 stratéga szerint várhatóak piaci reakciók akkor is, ha a franciák elfogadják, de a hollandok elutasítják az alkotmányt. A holland nem euró-gyengítő ereje várhatóan nem lesz akkora, mint a francia igen euró-erősítő hatása.

A török líránál nagyobb mozgások is elképzelhetők a népszavazás másnapján, mivel az elutasítás üzenet lehet arra, hogy a török EU-csatlakozási esélyei csökkennek.

Kormány- és vállalati kötvények

A Reuters kötvénypiaci stratégák körében végzett körkérdéséből az derül ki, hogy a népszavazási eredmény a törékeny európai vállalati kötvénypiaci hangulatot befolyásolhatja ugyan, de várhatóan csak szerény reakciókkal járna a "nem", vagy az "igen" hatása. A szakértők véleménye szerint a vállalati kötvénypiacra sokkal nagyobb hatással lenne, ha az S&P is leminősítené a General Motors, vagy a Ford kötvényeit a bóvli kategóriába.

Az európai kormánykötvényeknél néhány szakértő szerint alábecsülhetik az egyes országok kockázatait. Az elutasító eredmény következtében nőhetnek a kedvező fiskális paramétereket, illetve a kedvezőtlenebb fundamentumokat felmutató országok hozamai közötti spread-ek.

Magyar vonatkozások

A forint elmúlt napokbeli gyengülése több szakértő szerint a francia népszavazás esetleges elutasító eredményével is összefügg, néhány szereplő a fokozódó bizonytalanság miatt már megvált kockázatosabbnak vélt eszközeitől, melyet csak erősítettek a költségvetési aggodalmakkal összefüggő hírek.

A magyar egyensúlytalansági problémák már hosszabb ideje korrekciót sejtetnek a magyar deviza- és állampapír-piacon. Az elutasító eredmény a korrekció (mely már mintegy 2 hónapja tart) felerősödésének kiváltó tényezője lehet, a forint euróval szembeni árfolyama a mostani 253-254 körüli szintről tovább gyengülhet, míg az állampapírok másodpiacán a külföldiek által birtokolt állomány csökkenésével párhuzamosan emelkedhetnek a hozamok. A Reuters felmérései alapján arra lehet számítani, hogy a magyar piacon bekövetkező reakciók is várhatóan rövid idő alatt (1-2 nap) lezajlódhatnak.