KSH az első 8 havi folyamatokról: mérséklődött a növekedés lendülete

A havonta megfigyelt ágazatok adataiból következtetve a magyar gazdaságban augusztusban folytatódott a növekedés, lendülete azonban mérséklődött az előző hónapokhoz képest. Ebben szerepet játszott a bázishatás is, ugyanis az iparban, az építőiparban és a kiskereskedelemben augusztusban a (szezonális hatásoktól megtisztított) növekedés tavaly az előző hónaphoz képest élénkült. Ugyanakkor az idén a júliusinál kisebb volt a teljesítmény.

Az iparra vonatkozó augusztusi adatok szerint az Amerikai Egyesült Államoktól eltérően, az Európai Unió 25 tagországának átlagában egymás után harmadik hónapja csökkent a termelés növekedési üteme (az ipar termelése 1.5%-kal haladta meg a tavaly augusztusit, míg májusban még 3.9%-os volt az emelkedés). Az ütem mérséklődését a régebbi uniós tagországok termelése determinálta, de arra az új tagországok zömében is sor került.

Nem volt kivétel a hazai ipar sem: a munkanappal kiigazított index szerint a termelés, amely májusban még közel 10%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, augusztusban 3.6%-kal haladta meg azt. Január-augusztusban együttvéve az ipari termelés 9.2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az építőipari vállalkozások termelése ugyanebben az időszakban 7.6%-kal emelkedett az egy évvel azelőttihez képest, ezen belül augusztusban, munkanappal kiigazított adatok szerint 4.5%-kal.

Mezőgazdaság

Január-augusztusban a mezőgazdasági termékek értékesítése 12%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, ezen belül a növényi termékek felvásárlása 13%-kal, az élő állatoké és állati termékeké 11%-kal. A növényi termékek értékesítését jelentősen befolyásolta a múlt évi gyenge termésből ez évre áthúzódó eladások visszaesése, az idei termés kalászos gabonából és több más termékből is számottevően nőtt.
A kiskereskedelmi forgalom volumene január-augusztusban 6.9%-kal, augusztusban 5.7%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit.

A külkereskedelmi mérleg hiánya január-augusztusban mintegy 3.3 milliárd eurót tett ki, ami csaknem 11%-kal több az egy évvel korábbinál. A kivitel és a behozatal ennél gyorsabban, folyó euró alapon számolva 14-14%-kal emelkedett. A fizetési mérlegről az I. félévre vonatkozólag publikáltak adatokat. Ezek szerint a folyó mérleg hiánya a tavalyinál 451 millió euróval több, 3.8 milliárd euró volt. Az első félévben a tavalynál egy nagyságrenddel több, 1.1 milliárd euró nem adóssággeneráló forrás áramlott az országba.

Az első háromnegyed évben az államháztartás hiánya 1.3 billió forintot tett ki, 475 milliárddal többet az egy évvel azelőttinél. Ezen belül a központi költségvetés deficitje 1 billió forint volt, 447 milliárddal több a tavaly ilyenkorinál. A társadalombiztosítási alapokban a múlt évinél 28 milliárd forinttal több, 285 milliárd forint hiány keletkezett.

Január-augusztusban a foglalkoztatottak száma 3.9 millió fő volt, lényegében ugyanannyi, mint egy évvel azelőtt. A foglalkoztatottság a legutolsó megfigyelt 3 hónapos periódusban, június-augusztusban a mintavételi hibahatárt megközelítő, de el nem érő mértékben csökkent az egy évvel azelőttihez képest, míg a munkanélkülieké ugyancsak a hibahatáron belül emelkedett. A munkanélküliségi ráta ebben az időszakban 5.9% volt. Az Európai Unió (EU-25) júliusi átlaga 8.8%-ot tett ki. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint a költségvetési szférában alkalmazásban állók létszáma január-augusztusban 0.9%-kal nőtt az egy évvel azelőttihez képest. E körben a nettó nominális keresetek 7.0%-kal haladták meg az egy évvel azelőttit. A reálkereset lényegében a múlt évi szinten maradt.

Közelítő pontosságú becslések és számítások szerint az első félévben a nyugdíjak reálértéke lényegében nem változott az előző év azonos időszakához képest, a gyermeknevelést segítő családi támogatások összes vásárlóereje 3-4%-kal, a természetbeni társadalmi juttatások volumene pedig több mint egy százalékkal nőtt. A háztartások bruttó pénzvagyona június végén 14,700 mrd forint volt, folyó áron 13%-kal több, mint egy évvel korábban. A háztartások tartozásai 44%-kal, 3,5 billió forintra emelkedtek. Az összeg közel felét az ingatlanhitelek tették ki, ezek növekedése volt a leggyorsabb.

Az első háromnegyed évben a fogyasztói árak átlagosan 7.0%-kal haladták meg az egy évvel azelőttit. Az időszak utolsó hónapjában, szeptemberben az emelkedés üteme 6.6%-ra mérséklődött.