Mi, merre, hány óra? - válasz Hák-Kovács Tamás cikkére

Pénzcentrum

2004. október 20. 09:29

Mintegy két hete Hák-Kovács Tamás, a Commerzbank elnök-vezérigazgatója a portfolio.hu hasábjain fejtette ki véleményét a hazai magánnyugdíjpénztárakról. Véleménye szerint egyszerű folyószámlákhoz hasonló konstrukciókkal az öngondoskodási rendszer olcsóbban és hatékonyabban célt érhetne. Az alábbiakban Dr. Borza Gábor, a Stabilitás Magánnyugdíjpénztári Szövetség elnökségének tagja reflektál Hák-Kovács gondolataira. 2004.10.06 14:00 Nyugtalan öregkor, avagy hová tűnik el a pénzem - Hák-Kovács Tamás (Commerzbank) írása

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

"A kormányzatok nagy része bizonyos felelősséget érez állampolgárai nyugdíjáért, ezért nagyon helyesen kötelező (kényszer) megtakarításokat ír elő, legyen ez felosztó-kirovó rendszer vagy tőkegyűjtő rendszer. Ez utóbbit hívják Magyarországon magán-nyugdíjpénztárnak. A kötelező megtakarításokba nem fér bele a "tetszés szerinti" utalás. Hiszen tudjuk - ld. egyéni vállalkozók törvényesség határát (melyik oldalról is?) súroló gyakorlata alapján - korlátozott szabadság esetén ez a "tetszés szerinti" mennyire a minimumhoz konvergál. Tehát előírásokra van szükség a befizetéseket illetően. A befizetéseket technikai okokból a munkáltatók utalják. A befizetésekhez bevallások tartoznak, ami alapján 30 év múlva is el kell tudnunk számolni a pénztár-tagokkal. Ez így helyes és jó. De azt is tudomásul kell venni, hogy a nyugdíj-megtakarítások adminisztrációja bizony költséges.

Ezek a költségek nyilván megjelennek a hozamokban. Hák-Kovács Tamás - igen helyesen - a befizetésekre vetíti az ő saját hozamát, persze azért az állampapírpiac idei és várható jövő évi magára találása után az általa leírt hozamarányok lényegesen változni fognak

De ki és mikor fizesse ezeket a költségeket? A nyugdíj-előtakarékosság jelenlegi magánnyugdíjpénztári formája egy igen hosszú távú elkötelezés, mely ideális tárgya lenne annak, hogy a kezdeti beruházási költségeket akár 15-20 évre elosztva terheljék a fogyasztóra. Ily módon nem a korai belépők, illetve a korai befizetések finanszírozzák a beruházási költségeket. Sajnos - és itt hadd érje kritika a rendszert! - a pillanatnyi jogszabályi keretek igen alacsony szinten maximálták az átlépési költségeket, amelyekre ráadásul akár félévente is sor kerülhet. Ez persze tagi mobilitás szempontjából kitűnő, de további költségeket generál, és ami még ennél is fontosabb: lehetetlenné teszi, hogy a költségeket hosszú távra elhatároljuk. Még opció szinten sem adott a törvényi lehetőség, hogy tegyük fel a pénztártag "bevállalja", 15 évig nem mozdul egy pénztárból és ekkor az ő költségeit az eddiginél alacsonyabbra (¼ - 1/3) lehetne beállítani. (Jobb egy biztos veréb, mint egy bizonytalan túzok - alapon.)

((Azt csak dupla zárójelben említem meg, -a rendszer további kritikájaként - hogy a többszázezres magánnyugdíjpénztárak kötelező önkormányzati struktúrája olyan kockázatokat is rejt, melyek költségeit a szolgáltatóknak kell beépíteniük az áraikba.))

Folytatva és hangsúlyozva, hogy a rendszer első 5 évéből nem lehet a szerző által levont következtetéseket levonni, el kell mondanom, hogy a fenti gondolatmenetem nem fikció. Az ugyan lehet, hogy a költségek inflációt meghaladóan nőnek (ahogy a bérek is), de a felhalmozott vagyon ennél sokkal gyorsabban nő, tehát a vagyonra vetített költségek csökkennek, így a hozamszintet évről évre kevésbé rontják. Továbbá az elmúlt év végén, s az idei évben több nagy magánnyugdíjpénztár is csökkentette a működési alapját a fedezeti alap javára 0,5% ponttal, azaz a befizetésekből eddig 6,5%-ot vontak el, ez 6%-ra csökkent, ami arányosan 8% körüli csökkentésnek felel meg. Azt kell tudomásul venni, hogy a költségszint valóban magas, mert valakinek az indulással járó és a folyamatos adminisztrációs költségeket meg kell fizetnie. Az különösen drágává (drágának tűnővé) teszi a rendszert, ha ezt az elején kell megtenni, hiszen mindez alacsony vagyonra vetül.

Hogyan lehetett volna másképp? Azt már láttuk, hogy egy folyószámla nem megoldás a nyugdíjproblémára, akárhogyis ez egy késztermék. Ha 50 éve működne már a rendszer, akkor most nyilván sokkal alacsonyabb (igen, az 1% költség) nem ostobaság!) szinten is működhetne. De nem vagyunk 50 évesek. De még 20 évesek sem! A felajánlott banki megoldás - feltéve, de nem megengedve, hogy termékoldalon mégis megfelel - azért lehet jó, mert egy meglévő, nagy infrastruktúrára épít, s nyilván határköltség alapon számol. No most: ha az állam 1997-ben azt mondja, hogy a korábban a banki konszolidációra elköltött (mai értéken mintegy) 1000 milliárd forint közpénz 2%-át, 20 milliárd forintot odaígér a szolgáltatóknak (mondjuk tagarányosan), akkor a tagoknak kicsit olcsóbb lehetett volna a rendszer (eleje). Hiszen a kétmillió pénztártag nyugdíja valamilyen szinten összemérhető kell legyen a betétesek érdekével. Vagy esetleg a pénztárszféra, mondjuk, az elmúlt 5 évben összegyűjtött volna 20 milliárd veszteséget, és aztán a (z állam)kasszához fárad a tagok érdekében. Egyelőre azonban közpénzből csak bankrendszert konszolidálunk, hogy az most versenyképesebbnek tűnjön...

Dr. Borza Gábor
a Stabilitás Magánnyugdíjpénztári Szövetség
elnökségi tagja

Szigorú vizsgálatsorozatot indított a minisztérium: ezeken a munkahelyeken rengeteg a mulasztás

A leggyakoribb mulasztások között szerepelt a nem megfelelő minőségű munkahelyi levegő biztosítása, a vegyi anyagok szabálytalan tárolása, valamint az orvosi vizsgálatok elmaradása.

Itthon nem emelik, bezzeg a sógoréknál: mutatjuk, mennyi az osztrák családi pótlék összege 2024-ben - sok magyar is megkaphatja

Döbbenetesen nagy a különbség a magyar és az osztrák családi pótlék 2024-es összegei között. Kik és hogyan igényelhetik, illetve jár-e a magyaroknak is?

Körmére néz a kormány a vendégmunkásoknak: itt a Kánaán vége a hazánkba özönlő külföldieknek?

A magyar munkavállalók védelme érdekében tovább szigorodhatnak a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályai.

Itt él a legtöbb iskolázatlan magyar az országban: komoly a baj, esélyük sincs jobb életre

A 2022-es adatok alapján Magyarországon 3 156 településen vizsgáltuk meg a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresőket.

Egyre több magyar szülő iratja ilyen iskolába a gyerekét: tényleg ez lehet az álomfizetés kulcsa?

A Nyíregyházán tartott rendezvényen húsz cég vesz részt, az érdeklődők több helyszínen ismerkedhetnek meg a közép- és felsőfokú szakmák világával.

Fontos megállapodás született a minimálbérekről: erre készülhetnek a magyar dolgozók

2024 júniusában a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 642 000 forint volt.

Durva változást jelentett be az Amazon: túl jó világ volt a dolgozókra, véget vetnek neki

Nagy változás következik be az Amazon dolgozóinak az életében: egy felmérés szerint a világ vezérigazgatóinak mindössze a 4%-a várja el ezt az alkalmazottjaitól.

Véget nem érő felvételi folyamat: közel egy évig is tarthat az álláskeresés

Az álláskeresés időigényes feladat, az előző negyedévben átlagosan 4 hónapig tartott egy pozíció megszerzése, de beletelhet akár 10 hónapba is.

Színt vallottak a magyar dolgozók: megdöbbentő, mi derült ki a munkahelyekről

A magyar fiatalok kissé pozitívabban ítélték meg munkájukat és munkahelyi előrelépési lehetőségeiket 2024 második negyedévében.

Jelenkori rabszolgaság: jöhet a hatnapos munkahét Európában?

Görögországban idén nyáron egyes munkakörök esetében, lehetőséget adtak a hatnapos munkahétre, jelentős anyagi kompenzáció mellett.

Sokkoló bejelentés: ennyit kereshet első munkahelyén a millirádos vízkirály lánya

Balogh Szimóna, Balogh Levente milliárdos vállalkozó lánya, bevallotta, hogy bár sikeres apja révén sokan irigylik őt.

Mi folyik a magyar munkahelyeken? Rengeteg melós sérült meg, ezt már nem lehet letagadni

A munkabalesetek száma 2023-ban tovább csökkent Magyarországon, ez derül ki a nemzetgazdaság 2023. évi munkavédelmi helyzetéről szóló jelentésből.

Ekkora a baj? Brutális létszámleépítésbe kezdett a gigamulti, rengeteg embert rúgnak ki

A Microsoft újabb létszámleépítést hajt végre játékipari részlegében, mintegy 650 alkalmazottat érintve világszerte.

Zöld az út, gigászi munkásváros épülhet Magyarországon: 5000 vendégmelós fog itt lakni

5000 főnek otthont adó munkásszállás-komplexumot húznak fel a Paks II. építéséhez a városba érkező dolgozóknak.

Itt tartunk: a magyaroknak mára büdös lett ez a munka, jöhet a vendégmunkások kora

A 2024-es év időjárási szélsőségei komoly kihívásokat jelentettek a magyar szőlőtermesztés számára.

Bemondta Gulyás Gergely: örökre megváltozhat a minimálbér számítása Magyarországon

Szeptember 12-én tartott Kormányinfót Gulyás Gergely. A miniszter bejelentette, a kormány szeretné, ha többéves minimálbér, és garantált bérminimum megállapodás születne.

Tömegével veszik fel ide a magyar melósokat: nagyon keresik ezekre a munkákra az embereket

A tavalyi esztendő hasonló időszakához képest volt olyan nyári hét, amikor ötödével is több embert foglalkoztattak az agráriumban munkaerő-kölcsönzőkön keresztül.

Lusta fiatalokra panaszkodnak az idősödő magyarok: tényleg ez lenne a szép új jövő?

Népszerű vélekedés, hogy kevés társadalmi jelenség mozgatja meg úgy a fantáziankat és határozza meg úgy a mindennapi gondolkodást, mint a generációk közötti törésvonalak.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír