Mi, merre, hány óra? - válasz Hák-Kovács Tamás cikkére

Pénzcentrum

2004. október 20. 09:29

Mintegy két hete Hák-Kovács Tamás, a Commerzbank elnök-vezérigazgatója a portfolio.hu hasábjain fejtette ki véleményét a hazai magánnyugdíjpénztárakról. Véleménye szerint egyszerű folyószámlákhoz hasonló konstrukciókkal az öngondoskodási rendszer olcsóbban és hatékonyabban célt érhetne. Az alábbiakban Dr. Borza Gábor, a Stabilitás Magánnyugdíjpénztári Szövetség elnökségének tagja reflektál Hák-Kovács gondolataira. 2004.10.06 14:00 Nyugtalan öregkor, avagy hová tűnik el a pénzem - Hák-Kovács Tamás (Commerzbank) írása

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

"A kormányzatok nagy része bizonyos felelősséget érez állampolgárai nyugdíjáért, ezért nagyon helyesen kötelező (kényszer) megtakarításokat ír elő, legyen ez felosztó-kirovó rendszer vagy tőkegyűjtő rendszer. Ez utóbbit hívják Magyarországon magán-nyugdíjpénztárnak. A kötelező megtakarításokba nem fér bele a "tetszés szerinti" utalás. Hiszen tudjuk - ld. egyéni vállalkozók törvényesség határát (melyik oldalról is?) súroló gyakorlata alapján - korlátozott szabadság esetén ez a "tetszés szerinti" mennyire a minimumhoz konvergál. Tehát előírásokra van szükség a befizetéseket illetően. A befizetéseket technikai okokból a munkáltatók utalják. A befizetésekhez bevallások tartoznak, ami alapján 30 év múlva is el kell tudnunk számolni a pénztár-tagokkal. Ez így helyes és jó. De azt is tudomásul kell venni, hogy a nyugdíj-megtakarítások adminisztrációja bizony költséges.

Ezek a költségek nyilván megjelennek a hozamokban. Hák-Kovács Tamás - igen helyesen - a befizetésekre vetíti az ő saját hozamát, persze azért az állampapírpiac idei és várható jövő évi magára találása után az általa leírt hozamarányok lényegesen változni fognak

De ki és mikor fizesse ezeket a költségeket? A nyugdíj-előtakarékosság jelenlegi magánnyugdíjpénztári formája egy igen hosszú távú elkötelezés, mely ideális tárgya lenne annak, hogy a kezdeti beruházási költségeket akár 15-20 évre elosztva terheljék a fogyasztóra. Ily módon nem a korai belépők, illetve a korai befizetések finanszírozzák a beruházási költségeket. Sajnos - és itt hadd érje kritika a rendszert! - a pillanatnyi jogszabályi keretek igen alacsony szinten maximálták az átlépési költségeket, amelyekre ráadásul akár félévente is sor kerülhet. Ez persze tagi mobilitás szempontjából kitűnő, de további költségeket generál, és ami még ennél is fontosabb: lehetetlenné teszi, hogy a költségeket hosszú távra elhatároljuk. Még opció szinten sem adott a törvényi lehetőség, hogy tegyük fel a pénztártag "bevállalja", 15 évig nem mozdul egy pénztárból és ekkor az ő költségeit az eddiginél alacsonyabbra (¼ - 1/3) lehetne beállítani. (Jobb egy biztos veréb, mint egy bizonytalan túzok - alapon.)

((Azt csak dupla zárójelben említem meg, -a rendszer további kritikájaként - hogy a többszázezres magánnyugdíjpénztárak kötelező önkormányzati struktúrája olyan kockázatokat is rejt, melyek költségeit a szolgáltatóknak kell beépíteniük az áraikba.))

Folytatva és hangsúlyozva, hogy a rendszer első 5 évéből nem lehet a szerző által levont következtetéseket levonni, el kell mondanom, hogy a fenti gondolatmenetem nem fikció. Az ugyan lehet, hogy a költségek inflációt meghaladóan nőnek (ahogy a bérek is), de a felhalmozott vagyon ennél sokkal gyorsabban nő, tehát a vagyonra vetített költségek csökkennek, így a hozamszintet évről évre kevésbé rontják. Továbbá az elmúlt év végén, s az idei évben több nagy magánnyugdíjpénztár is csökkentette a működési alapját a fedezeti alap javára 0,5% ponttal, azaz a befizetésekből eddig 6,5%-ot vontak el, ez 6%-ra csökkent, ami arányosan 8% körüli csökkentésnek felel meg. Azt kell tudomásul venni, hogy a költségszint valóban magas, mert valakinek az indulással járó és a folyamatos adminisztrációs költségeket meg kell fizetnie. Az különösen drágává (drágának tűnővé) teszi a rendszert, ha ezt az elején kell megtenni, hiszen mindez alacsony vagyonra vetül.

Hogyan lehetett volna másképp? Azt már láttuk, hogy egy folyószámla nem megoldás a nyugdíjproblémára, akárhogyis ez egy késztermék. Ha 50 éve működne már a rendszer, akkor most nyilván sokkal alacsonyabb (igen, az 1% költség) nem ostobaság!) szinten is működhetne. De nem vagyunk 50 évesek. De még 20 évesek sem! A felajánlott banki megoldás - feltéve, de nem megengedve, hogy termékoldalon mégis megfelel - azért lehet jó, mert egy meglévő, nagy infrastruktúrára épít, s nyilván határköltség alapon számol. No most: ha az állam 1997-ben azt mondja, hogy a korábban a banki konszolidációra elköltött (mai értéken mintegy) 1000 milliárd forint közpénz 2%-át, 20 milliárd forintot odaígér a szolgáltatóknak (mondjuk tagarányosan), akkor a tagoknak kicsit olcsóbb lehetett volna a rendszer (eleje). Hiszen a kétmillió pénztártag nyugdíja valamilyen szinten összemérhető kell legyen a betétesek érdekével. Vagy esetleg a pénztárszféra, mondjuk, az elmúlt 5 évben összegyűjtött volna 20 milliárd veszteséget, és aztán a (z állam)kasszához fárad a tagok érdekében. Egyelőre azonban közpénzből csak bankrendszert konszolidálunk, hogy az most versenyképesebbnek tűnjön...

Dr. Borza Gábor
a Stabilitás Magánnyugdíjpénztári Szövetség
elnökségi tagja

Csendesült az Opera botrány: aláírták az új szerződéseket

A Magyar Állami Operaház főigazgatója és az 1 332 dolgozót képviselő szakszervezetek elnökei csütörtökön aláírták az új kollektív szerződést.

Tényleg ekkora a baj? Aggasztó számok érkeztek a magyar munkahelyekről

4 millió 746 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,4%.

Klímaválság, AI, bizonytalan pénzügyek: milyenek a kilátásai egy fiatal magyar felnőttnek?

Folytatódik a Portfolio Z generációnak szánt programsorozata: a GEN Z Fest-en arra keressük a választ, hogyan tudnak egyszerre pénzügyileg tudatos döntéseket hozni.

Ezek a cégek a magyar vármegyék legnagyobb munkáltatói: Posta, Spar, Audi a toplista élén

Térképen mutatjuk, hogy az egyes vármegyékben mely vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert. Előre szólunk: a hazai legnagyobb foglalkoztatók zöme külföldi tulajdonban van.

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.

Rengeteg magyar fiatal veszítheti el hirtelen az állását: nem becsülik semmire a munkájukat?

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében.

Újabb pszichés betegség gyűjti áldozatait: sok szülőt érint, mégsem beszélünk róla

Anne Helmes két gyermek nevelése mellett teljes munkaidőben dolgozik és gyakran küzd az elszigeteltség és magány érzésével otthoni munkavégzés során.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír