Surányi György és Bod Péter Ákos is bírálta Nagy Márton nyilatkozatát, amely szerintük gyengíti az MNB hitelességét és a forint árfolyamát.
Továbbra sem csillapodnak a kedélyek a monetáris politika, illetve az azt alakító szervezet körül. Egyesek politikai befolyásról, mások szakmai megközelítésről vagy inkonzisztenciáról beszélnek. Az mindenesetre elmondható, hogy bármi történik a jegybank körül, az mindig érdekes, politikailag is "jól interpretálható".
A vásár természetesen mindig két félen múlik, igazságot nem kívánunk tenni. Draskovics Tibor év eleji hivatalba lépésekor jobb együttműködést ígért a jegybankkal, azonban ennek eredményeivel nem igazán szembesülhettünk. A Gyurcsány-kormány hozzáállása szintén hagy kivetnivalókat maga után. Számunkra nem igazán világos, hogy miért jellemzően a médián keresztül üzengetnek egymásnak a kormány és az MNB tisztségviselői.
A tőkevonzó képesség növelése, a versenyképesség fokozása minden gazdasági programban az első bekezdésben szerepel. Aki bármilyen, a multinacionális vállalatok vezetői körében készült felmérést megnézett, az láthatta, hogy a terjeszkedés feltételei között az elsők között szerepel, a stabil, viszonylag kiszámítható környezet. Ha a gazdaságpolitika irányítói nyilvánosan inkább politikai jellegű vitát folytatnak, az nem ebbe az irányba mutat.
A kormánypártok legújabb javaslata szerint a miniszterelnök a korábbiaknál nagyobb befolyással rendelkezhetne a Monetáris Tanács jelöltjeinek kiválasztásában, és ezen keresztül feltehetően nagyobb lenne a befolyás az egyes döntések kimenetelét illetően is. Látni kell, hogy mind monetáris, mind fiskális oldalról ahosszú távú célok megegyeznek, ugyanakkor ha rövidebb időszakot nézünk, akkor már a célfüggvények korántsem feltétlenül azonosak. Ez az "inkonzisztencia" a problémák egyik fontos forrása lehet. A jegybanknál elég egyszerű a "képlet": le kell szorítani az inflációt. Azonban a megoldásban a "cél szentesíti az eszközt" megközelítés már nem igazán alkalmazható. A jegybank önmagában csak szélmalomharcot vívhat, ha fiskális oldalról nem jön segítség. Ennek szükségességét azonban a másik oldalon is fel kell ismerni, a magas infláció csalóka "segítség".
Talán nem árulunk el nagy titkot, hogy a jegybank korábbi és mostani vezetése között még mindig tapintható az ellentét. A Járai-Surányi pengeváltások eddig szinte minden fórumon elég intenzívek voltak. Ahogy minden vezető szeret számára megbízható segítőkkel felső- és középvezetőkkel dolgozni, ez a fajta átrendeződés a jegybanki "hatalomátvétel"-kor is megfigyelhető volt. Járai MNB elnökké választása után számos sajtóorgánum cikkezett erről.
Visszatérve a Monetáris Tanáccsal kapcsolatos legutóbbi felvetésekre, a Napi Gazdaság piaci pletykákra hivatkozva két személyt nevez meg, mint potenciális miniszterelnök által jelölt új tagokat a jegybanktörvény módosítása esetén. Az egyik Akar László, aki jelenleg a Felügyelő Bizottság Elnöke, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója, a másik Neményi Judit, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. Neményi Judit az MNB Közgazdasági Főosztáját vezette, az MNB-től akkor távozott, amikor Járai Zsigmond elnökké választásakor megtörténtek az átszervezések. Az ő esetleges visszatérése "érdekes színfolt" lenne a Tanács munkájában.
A Monetáris Tanács eddig jellemzően igyekezett szakmai szervezetként definiálni magát, bár ezt saját tagjai részéről is több kritika érte. Mindenesetre a mostani változások abba az irányba mutatnak, hogy itt is inkább a politikai csatározások és a személyeskedések erősödhetnek fel. Mindenképpen utalnánk arra, hogy a kormány oldali befolyás növekedése önmagában nem ítélhető el a nemzetközi példák alapján sem, de az eddigi üzengetések, a kompromisszumhiány nyilvános megmutatkozása tükrében a "váltás" nem a legjobbkor jön.
A Monetáris Tanács jelenlegi tagjai:
Elnök:
dr. Járai Zsigmond, az MNB elnöke
Tagok:
Adamecz Péter, az MNB alelnöke
Auth Henrik, az MNB alelnöke
dr. Szapáry György, az MNB alelnöke
Dr. Kádár Béla
dr. Oblath Gábor
dr. Kopits György
dr. Hardy Ilona
Bihary Vilmos
NEKED AJÁNLJUK
2026 negyedik negyedévében a magyar munkáltatók 37 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét.
A hőség, az extrém időjárás és a regeneráció hiánya nagyon gyorsan munkaerőpiaci, egészségügyi és pénzügyi problémává válik.
A keresetet a dinamikus szorzók és az extra juttatások is jelentősen befolyásolják.
A cégek egyre több digitális eszközt, mesterséges intelligenciát és adatvezérelt megoldást vezetnek be, mégis sok helyen ugyanazok a problémák térnek vissza.
A története legnagyobb átalakításáról döntött a Volkswagen, amelynek keretében 2030-ig akár 60 ezer munkahelyet is megszüntethetnek.
Jól lehet keresni szobafestőként, a szakma gyorsan elsajátítható, ráadásul az AI sem fenyegeti egyelőre.
Olyan szerkesztő-újságírót keresünk, aki a klasszikus újságírói munka mellett nyitott az adatalapú tartalomkészítésre és az új technológiák használatára is.
Szeptember 1-jétől szolgálatmentes nap jár a rendőrség dolgozóinak a születésnapjukon.
A gyerekvállalás után nemcsak a munkából kieső idő jelent hátrányt: a visszatérő anyák bére is alacsonyabb.
Tőzsde, befektetések és makrogazdaság: olyan újságírót keresünk, aki nemcsak követi a gazdasági folyamatokat, hanem érti is, mi áll mögöttük.
Az eredeti megállapodás 2026-ra 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, ehhez képest az idei év első felében a hazai GDP mindössze 1,7 százalékkal bővült.
Júliusban 4 millió 675 ezer volt a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma, ami 29 ezer fővel haladja meg az egy hónappal korábbi értéket.
Elkészült a rendvédelmi dolgozók bérrendezését célzó javaslatcsomag, amely illetményemelést, új pótlékot és a munkavállalók, valamint a RIASZ-állomány béremelését is tartalmazza.
Új alapokra helyezheti a munkaügyi párbeszédet a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók között egy új egyeztetéssorozat.
4 millió 675 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,5%
A diákok idén nyáron főként a jól fizető, rugalmas munkákat keresték, az órabérek pedig 4000 forint fölé is mehettek.
Bérnyomás, infláció, külföldi munkalehetőségek és megváltozott munkavállalói elvárások egyszerre nehezítik a magyar cégek dolgát. Úgy tűnik, egyre összetettebb feladat megtartani a dolgozókat.
A világon óriási különbség van abban, mennyi fizetett pihenőidőt garantál a jog a dolgozóknak.
FRISS HÍREK
Több friss hír
HR BLOGGER
legacykft | 2026.09.08 18:54
Két évvel ezelőtt kezdtem el a szociodráma csoportvezető-asszisztensi képzést. Szerettem volna valam...
hrdoktor | 2026.09.03 07:56
A rendszeres fizikai aktivitás nemcsak az állóképességünknek tesz jót: a szív- és érrendszer egészsé...
coachco | 2026.08.24 21:54
Nem hiszem, hogy Táncsics találhatott volna magának jobb feleséget Teréznél.
[...] Bővebben!
laskainelli | 2026.08.16 17:01
Amikor valaki folyamatosan azt kapja a társától, hogy nem elég jó, amit csinál, ő maga sem elég érté...
kovacstunde | 2025.11.15 08:00
Pár nappal ezelőtt Gabi barátnőmmel beszélgettünk, éppen ennek a cikknek a gondolataival voltam elfo...
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
2026. szeptember 10.
2026. szeptember 9.
2026. szeptember 9.
2026. szeptember 9.
NAPTÁR
Tovább
2026. szeptember 10. csütörtök
Nikolett, Hunor
37. hét
Szeptember 10.
Az öngyilkosság megelőzésének világnapja
Ajánlatunk
-
BME-s hallgatók ötletei is alakíthatják a jövő intelligens bankját a Gránit Bank pályázatán (x)
Stratégiai partnerséget kötött a BME és a Gránit Bank, AI-ügynökökre épülő hallgatói ötletpályázat indul
HRCENTRUM legolvasottabb
2
3
4
KONFERENCIA
Tovább
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum | 2026. szeptember 10. 06:32
Pénzcentrum | 2026. szeptember 10. 05:35
Agrárszektor | 2026. szeptember 10. 07:02