Továbbra sem csillapodnak a kedélyek a monetáris politika, illetve az azt alakító szervezet körül. Egyesek politikai befolyásról, mások szakmai megközelítésről vagy inkonzisztenciáról beszélnek. Az mindenesetre elmondható, hogy bármi történik a jegybank körül, az mindig érdekes, politikailag is "jól interpretálható".
A vásár természetesen mindig két félen múlik, igazságot nem kívánunk tenni. Draskovics Tibor év eleji hivatalba lépésekor jobb együttműködést ígért a jegybankkal, azonban ennek eredményeivel nem igazán szembesülhettünk. A Gyurcsány-kormány hozzáállása szintén hagy kivetnivalókat maga után. Számunkra nem igazán világos, hogy miért jellemzően a médián keresztül üzengetnek egymásnak a kormány és az MNB tisztségviselői.
A tőkevonzó képesség növelése, a versenyképesség fokozása minden gazdasági programban az első bekezdésben szerepel. Aki bármilyen, a multinacionális vállalatok vezetői körében készült felmérést megnézett, az láthatta, hogy a terjeszkedés feltételei között az elsők között szerepel, a stabil, viszonylag kiszámítható környezet. Ha a gazdaságpolitika irányítói nyilvánosan inkább politikai jellegű vitát folytatnak, az nem ebbe az irányba mutat.
A kormánypártok legújabb javaslata szerint a miniszterelnök a korábbiaknál nagyobb befolyással rendelkezhetne a Monetáris Tanács jelöltjeinek kiválasztásában, és ezen keresztül feltehetően nagyobb lenne a befolyás az egyes döntések kimenetelét illetően is. Látni kell, hogy mind monetáris, mind fiskális oldalról ahosszú távú célok megegyeznek, ugyanakkor ha rövidebb időszakot nézünk, akkor már a célfüggvények korántsem feltétlenül azonosak. Ez az "inkonzisztencia" a problémák egyik fontos forrása lehet. A jegybanknál elég egyszerű a "képlet": le kell szorítani az inflációt. Azonban a megoldásban a "cél szentesíti az eszközt" megközelítés már nem igazán alkalmazható. A jegybank önmagában csak szélmalomharcot vívhat, ha fiskális oldalról nem jön segítség. Ennek szükségességét azonban a másik oldalon is fel kell ismerni, a magas infláció csalóka "segítség".
Talán nem árulunk el nagy titkot, hogy a jegybank korábbi és mostani vezetése között még mindig tapintható az ellentét. A Járai-Surányi pengeváltások eddig szinte minden fórumon elég intenzívek voltak. Ahogy minden vezető szeret számára megbízható segítőkkel felső- és középvezetőkkel dolgozni, ez a fajta átrendeződés a jegybanki "hatalomátvétel"-kor is megfigyelhető volt. Járai MNB elnökké választása után számos sajtóorgánum cikkezett erről.
Visszatérve a Monetáris Tanáccsal kapcsolatos legutóbbi felvetésekre, a Napi Gazdaság piaci pletykákra hivatkozva két személyt nevez meg, mint potenciális miniszterelnök által jelölt új tagokat a jegybanktörvény módosítása esetén. Az egyik Akar László, aki jelenleg a Felügyelő Bizottság Elnöke, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója, a másik Neményi Judit, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. Neményi Judit az MNB Közgazdasági Főosztáját vezette, az MNB-től akkor távozott, amikor Járai Zsigmond elnökké választásakor megtörténtek az átszervezések. Az ő esetleges visszatérése "érdekes színfolt" lenne a Tanács munkájában.
A Monetáris Tanács eddig jellemzően igyekezett szakmai szervezetként definiálni magát, bár ezt saját tagjai részéről is több kritika érte. Mindenesetre a mostani változások abba az irányba mutatnak, hogy itt is inkább a politikai csatározások és a személyeskedések erősödhetnek fel. Mindenképpen utalnánk arra, hogy a kormány oldali befolyás növekedése önmagában nem ítélhető el a nemzetközi példák alapján sem, de az eddigi üzengetések, a kompromisszumhiány nyilvános megmutatkozása tükrében a "váltás" nem a legjobbkor jön.
A Monetáris Tanács jelenlegi tagjai:
Elnök:
dr. Járai Zsigmond, az MNB elnöke
Tagok:
Adamecz Péter, az MNB alelnöke
Auth Henrik, az MNB alelnöke
dr. Szapáry György, az MNB alelnöke
Dr. Kádár Béla
dr. Oblath Gábor
dr. Kopits György
dr. Hardy Ilona
Bihary Vilmos
Szinte semmi sem fejleszti olyan gyorsan és hatékonyan a legkisebbek agyát, mint a társasjáték.
Drágulnak az ingatlanok, emelkednek a hitelkamatok: ez pedig szinte egyenes út a lakhatási válsághoz. Nálunk is működhet az, ahogy az USA-ban megoldották?
A Kickstarternek és az Indiegogonak hála a közösségi finanszírozási forma évek óta világszerte népszerű és most megérkezett Magyarországra is, a Brancs formájában
Sokan alábecsülik, mennyire lényeges alaposan átgondolni, milyen vállalkozási és azzal együtt adózási formát válasszanak induló cégük számára.
- Magyarország is kap a menekültellátásért járó támogatásból
- Támogatták az Orbán kormány eddig meghallgatott miniszterjelöltjeit az Országgyűlés bizottságai - a nap hírei
- Nagy István hatékonyabban védené a termőföldeket
- Semjén Zsolt: folytatódnak a nemzetpolitikai programok
- Bezárják egy német város összes macskáját
- Már a szabadulása másnapján eljárt a keze, és gyilkossággal fenyegetőzött
Sustainable World 2022
Portfolio Digital Transformation 2022
Külföldi piacra lépés 2022


