Surányi György és Bod Péter Ákos is bírálta Nagy Márton nyilatkozatát, amely szerintük gyengíti az MNB hitelességét és a forint árfolyamát.
Továbbra sem csillapodnak a kedélyek a monetáris politika, illetve az azt alakító szervezet körül. Egyesek politikai befolyásról, mások szakmai megközelítésről vagy inkonzisztenciáról beszélnek. Az mindenesetre elmondható, hogy bármi történik a jegybank körül, az mindig érdekes, politikailag is "jól interpretálható".
A vásár természetesen mindig két félen múlik, igazságot nem kívánunk tenni. Draskovics Tibor év eleji hivatalba lépésekor jobb együttműködést ígért a jegybankkal, azonban ennek eredményeivel nem igazán szembesülhettünk. A Gyurcsány-kormány hozzáállása szintén hagy kivetnivalókat maga után. Számunkra nem igazán világos, hogy miért jellemzően a médián keresztül üzengetnek egymásnak a kormány és az MNB tisztségviselői.
A tőkevonzó képesség növelése, a versenyképesség fokozása minden gazdasági programban az első bekezdésben szerepel. Aki bármilyen, a multinacionális vállalatok vezetői körében készült felmérést megnézett, az láthatta, hogy a terjeszkedés feltételei között az elsők között szerepel, a stabil, viszonylag kiszámítható környezet. Ha a gazdaságpolitika irányítói nyilvánosan inkább politikai jellegű vitát folytatnak, az nem ebbe az irányba mutat.
A kormánypártok legújabb javaslata szerint a miniszterelnök a korábbiaknál nagyobb befolyással rendelkezhetne a Monetáris Tanács jelöltjeinek kiválasztásában, és ezen keresztül feltehetően nagyobb lenne a befolyás az egyes döntések kimenetelét illetően is. Látni kell, hogy mind monetáris, mind fiskális oldalról ahosszú távú célok megegyeznek, ugyanakkor ha rövidebb időszakot nézünk, akkor már a célfüggvények korántsem feltétlenül azonosak. Ez az "inkonzisztencia" a problémák egyik fontos forrása lehet. A jegybanknál elég egyszerű a "képlet": le kell szorítani az inflációt. Azonban a megoldásban a "cél szentesíti az eszközt" megközelítés már nem igazán alkalmazható. A jegybank önmagában csak szélmalomharcot vívhat, ha fiskális oldalról nem jön segítség. Ennek szükségességét azonban a másik oldalon is fel kell ismerni, a magas infláció csalóka "segítség".
Talán nem árulunk el nagy titkot, hogy a jegybank korábbi és mostani vezetése között még mindig tapintható az ellentét. A Járai-Surányi pengeváltások eddig szinte minden fórumon elég intenzívek voltak. Ahogy minden vezető szeret számára megbízható segítőkkel felső- és középvezetőkkel dolgozni, ez a fajta átrendeződés a jegybanki "hatalomátvétel"-kor is megfigyelhető volt. Járai MNB elnökké választása után számos sajtóorgánum cikkezett erről.
Visszatérve a Monetáris Tanáccsal kapcsolatos legutóbbi felvetésekre, a Napi Gazdaság piaci pletykákra hivatkozva két személyt nevez meg, mint potenciális miniszterelnök által jelölt új tagokat a jegybanktörvény módosítása esetén. Az egyik Akar László, aki jelenleg a Felügyelő Bizottság Elnöke, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója, a másik Neményi Judit, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. Neményi Judit az MNB Közgazdasági Főosztáját vezette, az MNB-től akkor távozott, amikor Járai Zsigmond elnökké választásakor megtörténtek az átszervezések. Az ő esetleges visszatérése "érdekes színfolt" lenne a Tanács munkájában.
A Monetáris Tanács eddig jellemzően igyekezett szakmai szervezetként definiálni magát, bár ezt saját tagjai részéről is több kritika érte. Mindenesetre a mostani változások abba az irányba mutatnak, hogy itt is inkább a politikai csatározások és a személyeskedések erősödhetnek fel. Mindenképpen utalnánk arra, hogy a kormány oldali befolyás növekedése önmagában nem ítélhető el a nemzetközi példák alapján sem, de az eddigi üzengetések, a kompromisszumhiány nyilvános megmutatkozása tükrében a "váltás" nem a legjobbkor jön.
A Monetáris Tanács jelenlegi tagjai:
Elnök:
dr. Járai Zsigmond, az MNB elnöke
Tagok:
Adamecz Péter, az MNB alelnöke
Auth Henrik, az MNB alelnöke
dr. Szapáry György, az MNB alelnöke
Dr. Kádár Béla
dr. Oblath Gábor
dr. Kopits György
dr. Hardy Ilona
Bihary Vilmos
-
Húsz évre bebiztosították magukat: így juthat fix áron zöldáramhoz ez az ipari óriásvállalat
Tóth Zoltánt, az E.ON EIS (Energy Infrastructure Solutions) megoldásértékesítési osztályvezetőjét kérdeztük.
-
Karácsonyi bevásárlás: miért éri meg a Lidl mellett dönteni az ünnepek előtt?
Az ünnepi készülődés mindenkitől sok energiát és alapos tervezést igényel, ezért a Lidl célja, hogy az idei karácsonyi bevásárlást a vásárlók egyszerűen és egy helyen intézhessék.
-
Közeledik a síszezon, féláron is elérhető a Gránit Bank Platinum kártya: 50 milliós, síelésre is érvényes utasbiztosítás jár hozzá
Európa sípályáin nagyjából minden tizedik síelő szenved kisebb-nagyobb balesetet egy-egy szezonban.
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








