Továbbra sem csillapodnak a kedélyek a monetáris politika, illetve az azt alakító szervezet körül. Egyesek politikai befolyásról, mások szakmai megközelítésről vagy inkonzisztenciáról beszélnek. Az mindenesetre elmondható, hogy bármi történik a jegybank körül, az mindig érdekes, politikailag is "jól interpretálható".
A vásár természetesen mindig két félen múlik, igazságot nem kívánunk tenni. Draskovics Tibor év eleji hivatalba lépésekor jobb együttműködést ígért a jegybankkal, azonban ennek eredményeivel nem igazán szembesülhettünk. A Gyurcsány-kormány hozzáállása szintén hagy kivetnivalókat maga után. Számunkra nem igazán világos, hogy miért jellemzően a médián keresztül üzengetnek egymásnak a kormány és az MNB tisztségviselői.
A tőkevonzó képesség növelése, a versenyképesség fokozása minden gazdasági programban az első bekezdésben szerepel. Aki bármilyen, a multinacionális vállalatok vezetői körében készült felmérést megnézett, az láthatta, hogy a terjeszkedés feltételei között az elsők között szerepel, a stabil, viszonylag kiszámítható környezet. Ha a gazdaságpolitika irányítói nyilvánosan inkább politikai jellegű vitát folytatnak, az nem ebbe az irányba mutat.
A kormánypártok legújabb javaslata szerint a miniszterelnök a korábbiaknál nagyobb befolyással rendelkezhetne a Monetáris Tanács jelöltjeinek kiválasztásában, és ezen keresztül feltehetően nagyobb lenne a befolyás az egyes döntések kimenetelét illetően is. Látni kell, hogy mind monetáris, mind fiskális oldalról ahosszú távú célok megegyeznek, ugyanakkor ha rövidebb időszakot nézünk, akkor már a célfüggvények korántsem feltétlenül azonosak. Ez az "inkonzisztencia" a problémák egyik fontos forrása lehet. A jegybanknál elég egyszerű a "képlet": le kell szorítani az inflációt. Azonban a megoldásban a "cél szentesíti az eszközt" megközelítés már nem igazán alkalmazható. A jegybank önmagában csak szélmalomharcot vívhat, ha fiskális oldalról nem jön segítség. Ennek szükségességét azonban a másik oldalon is fel kell ismerni, a magas infláció csalóka "segítség".
Talán nem árulunk el nagy titkot, hogy a jegybank korábbi és mostani vezetése között még mindig tapintható az ellentét. A Járai-Surányi pengeváltások eddig szinte minden fórumon elég intenzívek voltak. Ahogy minden vezető szeret számára megbízható segítőkkel felső- és középvezetőkkel dolgozni, ez a fajta átrendeződés a jegybanki "hatalomátvétel"-kor is megfigyelhető volt. Járai MNB elnökké választása után számos sajtóorgánum cikkezett erről.
Visszatérve a Monetáris Tanáccsal kapcsolatos legutóbbi felvetésekre, a Napi Gazdaság piaci pletykákra hivatkozva két személyt nevez meg, mint potenciális miniszterelnök által jelölt új tagokat a jegybanktörvény módosítása esetén. Az egyik Akar László, aki jelenleg a Felügyelő Bizottság Elnöke, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója, a másik Neményi Judit, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. Neményi Judit az MNB Közgazdasági Főosztáját vezette, az MNB-től akkor távozott, amikor Járai Zsigmond elnökké választásakor megtörténtek az átszervezések. Az ő esetleges visszatérése "érdekes színfolt" lenne a Tanács munkájában.
A Monetáris Tanács eddig jellemzően igyekezett szakmai szervezetként definiálni magát, bár ezt saját tagjai részéről is több kritika érte. Mindenesetre a mostani változások abba az irányba mutatnak, hogy itt is inkább a politikai csatározások és a személyeskedések erősödhetnek fel. Mindenképpen utalnánk arra, hogy a kormány oldali befolyás növekedése önmagában nem ítélhető el a nemzetközi példák alapján sem, de az eddigi üzengetések, a kompromisszumhiány nyilvános megmutatkozása tükrében a "váltás" nem a legjobbkor jön.
A Monetáris Tanács jelenlegi tagjai:
Elnök:
dr. Járai Zsigmond, az MNB elnöke
Tagok:
Adamecz Péter, az MNB alelnöke
Auth Henrik, az MNB alelnöke
dr. Szapáry György, az MNB alelnöke
Dr. Kádár Béla
dr. Oblath Gábor
dr. Kopits György
dr. Hardy Ilona
Bihary Vilmos
![Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást](https://cdn.penzcentrum.hu/images/articles/lead/2024/02/1707925895-qZK29Xw6O_sm.jpg)
Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást
A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...
![Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket](https://cdn.penzcentrum.hu/images/articles/lead/2024/01/1704811078-0qWyc4EVn_sm.jpg)
Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket
Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.
Révész Tamás 20 évnyi amerikai élet után visszatért Magyarországra és az újabb könyve már itthon, Budapesten készült.
Gombából és növényi szálakból fejlesztett újgenerációs jógamatracot egy fiatal magyar csapat.
Ennek nincs is tücsök íze, ez a leggyakoribb visszajelzés a többféle ízesítéssel gyártott, tücsökfehérjével dúsított proteinszelet, snack és shake kapcsán.
A Magyar Mozgókép Fesztiválon találkozhat először a közönség Králl Kevin “Melange”című kisjátékfilmjével.
-
Az élhetőbb városokban az ingatlanok is felértékelődnek (x)
Minél több szolgáltatás és zöld van a közelben, annál jobban.
- Szabotázsakciók Franciaországban az olimpiai megnyitó napján - a nap hírei
- Hét szerrel bővült a tiltott dizájnerdrogok listája
- Kokain, „meth” és euró a buszban – videó
- Kiszorult az Apple a legnagyobbak közül Kínában
- Beindul az olimpia: a páston Szilágyi Áron, a pályán a férfi kézisek, a medencében a női pólósok
- Repeszt a Balaton felé a MÁV által bérelt mozdonyok első példánya
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
Future of Finance 2024
Sustainable World 2024
![](https://cdn.penzcentrum.hu/images/articles/lead/2024/07/1722003032-fYemjX2BC_sm.jpg)
![](https://cdn.penzcentrum.hu/images/articles/lead/2024/07/1721995899-XEn3OCP2C_sm.jpg)
![](https://www.hellovidek.hu/images/site/articles/lead/2024/07/1721916051-kHrQJn3Mh_md.jpg)