Monetáris Tanács - mi lesz veled?

Pénzcentrum

2004. október 14. 13:04 3 perc

Továbbra sem csillapodnak a kedélyek a monetáris politika, illetve az azt alakító szervezet körül. Egyesek politikai befolyásról, mások szakmai megközelítésről vagy inkonzisztenciáról beszélnek. Az mindenesetre elmondható, hogy bármi történik a jegybank körül, az mindig érdekes, politikailag is "jól interpretálható".

Pénzcentrum előresorolása a Google találatokban

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A vásár természetesen mindig két félen múlik, igazságot nem kívánunk tenni. Draskovics Tibor év eleji hivatalba lépésekor jobb együttműködést ígért a jegybankkal, azonban ennek eredményeivel nem igazán szembesülhettünk. A Gyurcsány-kormány hozzáállása szintén hagy kivetnivalókat maga után. Számunkra nem igazán világos, hogy miért jellemzően a médián keresztül üzengetnek egymásnak a kormány és az MNB tisztségviselői.

A tőkevonzó képesség növelése, a versenyképesség fokozása minden gazdasági programban az első bekezdésben szerepel. Aki bármilyen, a multinacionális vállalatok vezetői körében készült felmérést megnézett, az láthatta, hogy a terjeszkedés feltételei között az elsők között szerepel, a stabil, viszonylag kiszámítható környezet. Ha a gazdaságpolitika irányítói nyilvánosan inkább politikai jellegű vitát folytatnak, az nem ebbe az irányba mutat.

A kormánypártok legújabb javaslata szerint a miniszterelnök a korábbiaknál nagyobb befolyással rendelkezhetne a Monetáris Tanács jelöltjeinek kiválasztásában, és ezen keresztül feltehetően nagyobb lenne a befolyás az egyes döntések kimenetelét illetően is. Látni kell, hogy mind monetáris, mind fiskális oldalról ahosszú távú célok megegyeznek, ugyanakkor ha rövidebb időszakot nézünk, akkor már a célfüggvények korántsem feltétlenül azonosak. Ez az "inkonzisztencia" a problémák egyik fontos forrása lehet. A jegybanknál elég egyszerű a "képlet": le kell szorítani az inflációt. Azonban a megoldásban a "cél szentesíti az eszközt" megközelítés már nem igazán alkalmazható. A jegybank önmagában csak szélmalomharcot vívhat, ha fiskális oldalról nem jön segítség. Ennek szükségességét azonban a másik oldalon is fel kell ismerni, a magas infláció csalóka "segítség".

Talán nem árulunk el nagy titkot, hogy a jegybank korábbi és mostani vezetése között még mindig tapintható az ellentét. A Járai-Surányi pengeváltások eddig szinte minden fórumon elég intenzívek voltak. Ahogy minden vezető szeret számára megbízható segítőkkel felső- és középvezetőkkel dolgozni, ez a fajta átrendeződés a jegybanki "hatalomátvétel"-kor is megfigyelhető volt. Járai MNB elnökké választása után számos sajtóorgánum cikkezett erről.

Visszatérve a Monetáris Tanáccsal kapcsolatos legutóbbi felvetésekre, a Napi Gazdaság piaci pletykákra hivatkozva két személyt nevez meg, mint potenciális miniszterelnök által jelölt új tagokat a jegybanktörvény módosítása esetén. Az egyik Akar László, aki jelenleg a Felügyelő Bizottság Elnöke, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója, a másik Neményi Judit, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. Neményi Judit az MNB Közgazdasági Főosztáját vezette, az MNB-től akkor távozott, amikor Járai Zsigmond elnökké választásakor megtörténtek az átszervezések. Az ő esetleges visszatérése "érdekes színfolt" lenne a Tanács munkájában.

A Monetáris Tanács eddig jellemzően igyekezett szakmai szervezetként definiálni magát, bár ezt saját tagjai részéről is több kritika érte. Mindenesetre a mostani változások abba az irányba mutatnak, hogy itt is inkább a politikai csatározások és a személyeskedések erősödhetnek fel. Mindenképpen utalnánk arra, hogy a kormány oldali befolyás növekedése önmagában nem ítélhető el a nemzetközi példák alapján sem, de az eddigi üzengetések, a kompromisszumhiány nyilvános megmutatkozása tükrében a "váltás" nem a legjobbkor jön.

A Monetáris Tanács jelenlegi tagjai:

Elnök:
dr. Járai Zsigmond, az MNB elnöke

Tagok:
Adamecz Péter, az MNB alelnöke
Auth Henrik, az MNB alelnöke
dr. Szapáry György, az MNB alelnöke
Dr. Kádár Béla
dr. Oblath Gábor
dr. Kopits György
dr. Hardy Ilona
Bihary Vilmos

#surányi györgy

NEKED AJÁNLJUK

Gazdaság

Visszaszólt Nagy Mártonnak Bod Péter Ákos: Ha valaki befolyásos, és kamatcsökkentést szeretne, jobb, ha hallgat!

Surányi György és Bod Péter Ákos is bírálta Nagy Márton nyilatkozatát, amely szerintük gyengíti az MNB hitelességét és a forint árfolyamát.

Óriási a szakadék a fizetési igények és az állásajánlatok között: súlyos ellentmondás feszíti a munkaerőpiacot

Kettészakadt a hazai munkaerőpiac, ugyanis miközben a vállalatok egyre több pozíciót hirdetnek meg, a jelentkezők száma meredeken csökken.

Havi másfél milliós fizetéssel keresnek magyarokat Finnországba: még nyelvtudás sem kell

Finnországban kínálnak munkát villanyszerelőknek ingyenes szállással és akár nettó 4000 eurós havi fizetéssel.

Akár kétszer annyit is kereshet a kollégád, mint te: kiderült, mekkora a bérszakadék az egyes munkakörökben Magyarországon

Jelentős eltéréseket mutatnak a magyarországi munkakörök bérszintjei, és sok esetben ugyanazon pozíción belül is több százezer forintos különbségek rajzolódnak ki.

December 24-i munkaszüneti nap: ekkor fogadja el a törvényt a Parlament, már 2026-ban sem lenne ledolgozós szombat

Az Országgyűlés a jövő héten szavaz arról az előterjesztésről, amellyel már az idei évtől munkaszüneti nappá nyilvánítanák december 24-ét

Megáll az ész: havi majdnem 1 milliós fizetésért toboroznak raktárosokat, végzettség és nyelvtudás sem kell hozzá

Csomagkézbesítőket, kerékpáros futárokat és raktári dolgozókat is keresnek Ausztriában.

Kitálalt a Gyűjtőfogház volt parancsnoka: szakmaiatlan és kelet-ázsiai mintájú volt az Orbán-korszak börtönpolitikája

A hazai börtönviszonyok múltjáról és jelenéről, sorozatgyilkosokról és pedofilokról Huszár Lászlóval a BV egykori országos parancsnokhelyettesével beszélgettünk.

Hatalmas változás jöhet a magyar kórházakban és rendelőkben: 123 ezer egészségügyi dolgozót érinthet az új béremelés

Mintegy 123 ezer egészségügyi dolgozó fizetése emelkedhet 2027-től, a kormány évente 192 milliárd forintot fordítana a bérrendezésre.

Havi 1 millió forintos fizetéssel keresnek magyar házvezetőket az osztrákok: semmilyen végzettség nem kell

Akár nettó 900 ezer forintot is fizethetnek havonta az osztrák Alpokban, emellett a szállásról és az ellátásról is gondoskodnak.

Minimálbér 2027: elhangzottak a konkrét számok a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán

Hatalmas a szakadék a munkaadók és a munkavállalók között a jövő évi minimálbér-emelésről szóló tárgyalásokon.

Furcsa ellentmondás a magyar munkaerőpiacon: egyszerre nő a foglalkoztatottság és a munkanélküliség

Bár elsőre ellentmondásosnak tűnhet, a magyar munkaerőpiacon egyszerre emelkedik a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma.

Komoly csapda fenyegeti a magyar álláskeresőket: hiába a rengeteg nyitott pozíció, sokan esélytelenek a munkaerőpiacon

Más régióban, más szakmai háttérrel és más feltételekkel keresnek munkát az emberek, mint ahol és amire a vállalatoknak szükségük lenne.

Havi közel egymillió forint ütheti a markukat: így alakul a rendszergazda fizetés Magyarországon 2026-ban

Rendszergazdaként akár egy néhány hónapos tanfolyam elvégzése után is el lehet helyezkedni, ami a karrierváltóknak is hatalmas lehetőséget kínálhat.

Minimálbér-tárgyalás: a munkáltatók 4%-ot, a szakszervezetek 14-et emelnének 2027-ben, messze a megegyezés

A munkaadói oldal 2027-re 4 százalékos emelést javasol a bruttó minimálbér és a garantált bérminimum esetében, a szakszervezetek 14-et kérnek.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír