Kedvező a kiinduló helyzet az euró bevezetéséhez (ICEG)

Pénzcentrum

2004. április 9. 16:03

Az euróbevezetés szempontjából ma nem rosszabb a helyzetünk, mint a spanyol, portugál vagy görög gazdaságé volt a GMU-csatlakozást megelőző 3-5 évben- fogalmaz az ICEG a Világgazdaságban ma megjelent terjedelmes cikkében. A közös európai fizetőeszköz bevezetése azonban csak szigorú, egyensúly-orientált gazdaságpolitika mellet lehet sikeres. A három ország (kohéziós államok) példáját tekintve sem a reálnövekedés lassulásától, sem a munkanélküliség emelkedésétől nem kell tartanunk az euró bevezetése kapcsán.

A május elsején csatlakozó államok, így hazánk számára is az egyik meghatározó gazdaságpolitikai kihívás az euró-övezetbe történő belépés. A GMU-tagság rendkívül fontos, mert így a gazdaság elkerülheti az önálló valuta létéből fakadó költségeket, miközben élvezheti a monetáris integrációból eredő előnyöket. Az előnyökre való koncentrálás mellett azonban a döntő szempont a csatlakozás sebességén és a bevezetés költségein kell hogy legyen. Ezeket a kiinduló makrogazdasági körülmények, a csatlakozás gazdasági növekedésre és a főbb reálváltozókra gyakorolt hatásai mellett az határozza meg, hogy hogyan képes a gazdaság az egységes monetáris politika mellett kezelni a külső sokkokat.

A legtöbb országban (és várhatóan hazánkban is) a monetáris unióba történő belépést megelőző egyik legnehezebb feladatnak az államháztartási hiány referenciaszintre történő lefaragása bizonyul.

A belépést megelőző negyedik évben a három gazdaságban (görög, spanyol, portugál) az államháztartás hiánya GDP-arányosan átlagosan 4.5% volt, míg a referenciaidőszakot megelőző negyedik évben 8%. A korrekció szerkezete (az, hogy milyen mértékben járult hozzá a hiány csökkentéséhez az elsődleges, ill. az adósságszolgálati egyenleg) eltért a három gazdaságban. Fontos kiemelni, hogy az államháztartás hiányát nem csak kizárólag az elsődleges egyenleg javításával (költségvetési kiadások csökkentésével) érték el, hanem ehhez hozzájárult a kamatkiadások jelentős csökkenése a csökkenő államadósságon és a kamatszinten keresztül is. A kamatkiadások GDP-arányos értéke Görögországban az 1990-1995 közötti átlag 12 százalékáról 2001-re 7%-ra, Spanyolországban 4.6%-ról 1999-re 3.5%-ra, míg Portugáliában 6.6%-ról 3.2%-ra mérséklődött. (Hazánkban a kamatkiadások mértéke GDP-arányosan kb. 4.5%-ra tehető.)

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az államháztartási egyenleg korrekciója általánosságban akkor egészséges szerkezetű, ha a csökkenő kiadások mellett a bevételek gyakorlatilag szinten maradnak (pl. nem nő az adóteher). Idén a magyar helyzet a költségvetési döntések alapján ezzel pontosan ellentétes képet mutat, azaz a kiadások csökkentése helyett (átfogó államháztartási reform eredményeként) a bevételek növelése irányába mutat az adóemeléseken keresztül. (Tavaly a magyar államháztartási hiány a GDP 5.8%-át érte el.)

Az államháztartás hiányának leszorításához hasonlóan az adósságállomány referenciaérték alá csökkentése is nehéz feladatnak bizonyult az említett három országban. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya az 1990-es évek első felében közel 50 %-kal növekedett (jórészt az expanzív költségvetési politika és az 1993-as ERM-válság következményeként) Görög- és Spanyolországban, és a referenciaérték alatti szinten stagnált Portugáliában. Az adósságdinamika megfordulásához az 1990-es évek második felében három tényező járult hozzá:

- megállt az elsődleges egyenlegek romlása, ill. a korrekciók eredményeképpen eltérő mértékű elsődleges többletek jöttek létre

- a kamatszint csökkenése lehetővé tette az adósságszolgálati kiadások mérséklését

- az eladósodás stabilizálását, ill. mérséklését nagymértékben segítette a fiskális konszolidáció, a gyorsuló gazdaságnövekedési ütem.

Hét évvel a három ország EU-csatlakozása előtt az inflációs eltérés Portugáliában és Görögországban meghaladta a 10 %-ot, Spanyolországban az 5 %-ot. Az ERM-válság következtében megtorpant a dezinflációs folyamat (leértékelések), az értékelési időszakot megelőzően három évvel még mindig 2-2.5 százalékpontnyi volt az eltérés a három ország adatai és a kívánatos inflációs szint között. Ekkor azonban felgyorsult a dezinflációs folyamat, amelyben meghatározó szerepet játszott a szigorú fiskális politika, a jövedelempolitikai fegyelem megteremtése, valamint egyes kínálati reformok (dereguláció, munkaerő-piaci átalakítás, egyedi megoldások: pl. adóemelések elhalasztása, önkéntes árkorlátozás) hatása.

A GMU-csatlakozást követő évben a fogyasztói árak emelkedésének üteme mindhárom gazdaságban 2.5% alá csökkent. Az ezt követő évben ugyan 3.5%-os szintre nőtt, de azóta ezen a szinten maradt. Az euró-övezet átlagához történő felzárkózásból eredő enyhe többletinfláció mellett a maginfláció alapvetően nem változott, és sikerült a korábbi inflációs folyamatban meghatározó áremelkedési várakozásokat is mérsékelni.

Fontos kiemelni, hogy Portugáliának és Spanyolországnak az egységes valuta bevezetését megelőzően kellett demonstrálnia az árfolyam-stabilitást, míg Görögországnak az ERM II árfolyam-rendszeren belül, az euróval szemben. Az előbbi két országnak egy +-2.25%-os sávon belül kellett tartania saját fizetőeszközét az 1996 és 1998 márciusa közötti referencia-időszakban. Mindkét valuta árfolyamában határozott felértékelődési nyomás volt megfigyelhető, amely a volatilitás megnövekedésében is kiütközött, azonban az árfolyam-kritérium teljesítése viszonylag zökkenőmentesen sikerült.

Görögországban az árstabilitási kritérium eltérően zajlott, ugyanis egy jóval szélesebb, +-15%-os sávban következett be, másrészt az ország a szélesebb sávba egy 12.3%-os leértékelést követően lépett be. A drachma 1998. március és 1999. március között folyamatosan felértékelődött, ezt követően azonban a belépésig fokozatosan gyengült, és végül a rögzítés a kezdeti 12.3%-os leértékelést követően kialakult árfolyamszint közelében valósult meg. Fontos kiemelni, hogy bár a görög fizetőeszköz folyamatosan gyengült, ezt mégsem minősítették kizáró kritériumnak, mert soha nem lépte át a központi paritás által meghatározott értéket.

A nominális kritériumok teljesítését jelentősen segítette, hogy a gazdaság növekedési üteme a referenciaidőszakban - és az azt megelőző két évben - meghaladta a korábbi évek átlagát. Az egy főre jutó GDP is dinamikusan növekedett. A legerőteljesebb változás a magánberuházásokban és ezen belül is a gépberuházásokban következett be. A nagyobb gazdasági növekedés több tényezőre vezethető vissza:

- a GMU-csatlakozást megelőző évekre beértek az EU-csatlakozással elkezdődött szerkezeti változások eredményei, és lezárult az egységes piachoz történő alkalmazkodás is

- az EU-csatlakozással felerősödött makrogazdasági folyamatok (kamat-konvergencia, árfolyam-stabilitás erősödése, pénzügyi szektor gyors fejlődése és a lakosság növekvő eladósodottsága) szintén hozzájárult a növekedés gyorsulásához

A nominális konvergencia egyik fontos reálköltsége elméletileg a munkanélküliség növekedése lenne, ha az infláció letörése munkaerő-piaci alkalmazkodást igényel. A három ország tapasztalata alapján összességében kedvező a kép, a Gazdasági és Monetáris Unióhoz történő csatlakozás nem járt kedvezőtlen foglalkoztatási hatásokkal. A belépést követő munkaerő-piaci reformok eredményeképpen mindhárom országban csökkent a munkanélküliek aránya.

Összegzésként elmondható, hogy Magyarország kiinduló helyzete nem rosszabb, mint 3-5 évvel a GMU-csatlakozás előtt a kohéziós országoknál volt. A három ország tapasztalata alapján még a kedvező kiinduló helyzet ellenére sem lehet a csatlakozás feltételeit biztosítani egy egyensúly-orientált és a makrogazdasági fegyelemmel együtt járó költségeket is vállalni képes gazdaságpolitika nélkül. A nominális konvergencia érdekében a szükséges szerkezeti reformokat (munkaerőpiaci, fiskális és deregulációs) végre kell hajtani, mert ennek elmulasztásával, illetve féloldalas végrehajtásával (görög tapasztalatok szerint) a GMU-csatlakozásunk következtében jelentős reálgazdasági költségekkel kell számolni.

A magyar helyzet annyiban sajátos, hogy az euró-övezethez történő csatlakozás áldozatai jórészt várhatóan egybe fognak esni az EU-csatlakozás áldozataival. Így vélhetően a növekedési dinamika és a sokkok is erőteljesebbek lesznek, mint a három vizsgált ország esetében.

#kohéziós politika

NEKED AJÁNLJUK

Gazdaság

Itt az EU válaszcsapása Magarországnak: százmilliárdok mennek a semmibe, ez az oka

Végre nem hajtott ítéletek miatt a fejlesztési pénzek nem érkeznek meg, nem tudjuk a teljes keretet lehívni.

Rettegnek a dolgozók a mesterséges intelligenciától: milliók munkája kerülhet veszélybe, de van a történetben egy óriási csavar

Mennyire tartanak az emberek attól, hogy a mesterséges intelligencia átalakítja a munkaerőpiacot? Sokan úgy érzik, hogy a probléma inkább „globális”, mint személyes.

Végleg kifulladt a magyar gazdaság eddigi motorja: áttörhetetlen falba ütköztünk, kiderült az egyetlen kiút

Bő egy évtizeden át a hazai gazdaság fejlődését a foglalkoztatottak számának drasztikus növelése hajtotta.

Kiderült a fájó igazság: hiába a brutális hajrá, több régiós rivális is csúnyán állva hagyta Magyarországot

A lista azt mutatja, hogy az inflációval korrigált keresetek növekedésében több korábban felzárkózó gazdaság is megelőzte a fejlettebb nyugati államokat.

Busás végkielégítés jár a parlamentből kieső képviselőknek: 12 milliónál is többet kapnak ezek a politikusok

A távozó politikusoknak le kell mondaniuk hivatali juttatásaikról, ugyanakkor háromhavi végkielégítésre jogosultak. Ennek együttes összege eléri a bruttó 1,35 milliárd forintot.

Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók

Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...

Forrnak az indulatok a magyar munkahelyeken: nagyon sokaknak nem jött be, amit vártak 2026-tól - jöhetnek a felmondások?

Bár az év eleje hagyományosan a bérrendezések időszaka, idén a versenyszféra dolgozóinak kevesebb mint fele (48%) részesült emelésben.

Elképesztő bérigények a nyaralóhelyeken: kiderült, mennyi pénzt várnak el idén a vendéglátósok

Horvátországban tovább nőttek az idénymunkások bérelvárásai.

Tömeges felmondáshullám fenyeget: ezen a látszólag apró dolgon múlik, maradnak-e a magyar dolgozók

A rugalmas és hibrid munkavégzés ma már nem kényelmi kérdés, hanem a munkaerőpiac egyik kulcsa:

Zseniális trükkhöz folyamodott egy magyar álláskereső: 100 ezer forintot fizet, ha intézel neki állást

Szokatlan, de igen ötletes álláskereső hirdetésbe futhattak bele a napokban azok, akik a budapesti Frankel Leó úton sétálgattak.

Hays Salary Guide 2026: itt a részletes riport, ennyit kerestek a magyar dolgozók szektoronként 2025-ben

Csak nehezebbé vált a dolgozók helyzete 2025-ben, a munkáltatók alkalmazkodókészsége lassan kimerül, a mozgásterük egyre szűkül a Hays Salary Guide 2026-os kiadványa szerint.

Ez a nem semmi: 600 ezer forintos fizetést kínál hazánk egyik legnagyobb foglalkoztatója, több nyitott pozíció is van, érdemes most lecsapni rájuk

Ennyit lehet keresni a Sparnál: friss adatok a létszámról, a bérekről és a juttatásokról.

Súlyos tévhitben élnek ezek a fiatal magyarok: rámehet az egész karrierjük egy hibás döntésre

Bár az elmúlt évtizedekben rugalmasabbá vált a társadalmi gondolkodás, a magyarok túlnyomó többsége szerint a munkaerőpiacon ma is élesen elkülönülnek a "fiús" és "lányos" szakmák.

Óriási fordulat jön a magyar fizetéseknél: kötelező uniós szabály forgatja fel a munkahelyeket 2026-ra

A bértranszparencia-irányelv a toborzási és felvételi folyamatoktól kezdve a munkavállalói béradatok kezeléséig és hozzáférhetőségéig minden területet érint.

Tömeges leépítés jön egy hatalmas magyarországi gyárban: rengeteg ember repül a cégtől

Piaci okok miatt akár 150 saját, illetve legalább 50 kölcsönzött munkavállalójától is megválik a Siemens Energy a budapesti transzformátorgyárában.

Ennyi Orbán Viktor fizetése 2026-ban: ekkora összeget keres a magyar miniszterelnök havonta

Ennyi Orbán Viktor havi fizetése 2026-ban: mutatjuk, hogyan jön ki a bruttó 8 millió forint feletti összeg, és mekkora a magyar miniszterelnök vagyona idén.

Tízéves csúcsra ért egy kritikus magyar adat: eddig tartott a kegyelmi időszak, aggasztó fordulat következik

Tízéves csúcs közelébe emelkedett a magyar munkanélküliség 2026 elején, igaz, EU-s szinten ez még nem ad aggodalomra okot, de a trend ijesztő.

Ezzel a papírral keresi most degeszre magát rengeteg magyar dolgozó: évi sok millióval kapnak emiatt többet

A Varsovia Egyetem kutatása szerint hamar megtérülhet a tanulásba fektetett összeg a munkaerőpiacon.

Most végre lehull a lepel: ilyen dolgozókat keresnek leginkább a cégek, te megugranád?

A siker kulcsát egyre inkább az olyan puha készségek jelentik, mint a kommunikáció, az alkalmazkodóképesség és az empátia.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír