Kedvező a kiinduló helyzet az euró bevezetéséhez (ICEG)

Pénzcentrum

2004. április 9. 16:03

Az euróbevezetés szempontjából ma nem rosszabb a helyzetünk, mint a spanyol, portugál vagy görög gazdaságé volt a GMU-csatlakozást megelőző 3-5 évben- fogalmaz az ICEG a Világgazdaságban ma megjelent terjedelmes cikkében. A közös európai fizetőeszköz bevezetése azonban csak szigorú, egyensúly-orientált gazdaságpolitika mellet lehet sikeres. A három ország (kohéziós államok) példáját tekintve sem a reálnövekedés lassulásától, sem a munkanélküliség emelkedésétől nem kell tartanunk az euró bevezetése kapcsán.

A május elsején csatlakozó államok, így hazánk számára is az egyik meghatározó gazdaságpolitikai kihívás az euró-övezetbe történő belépés. A GMU-tagság rendkívül fontos, mert így a gazdaság elkerülheti az önálló valuta létéből fakadó költségeket, miközben élvezheti a monetáris integrációból eredő előnyöket. Az előnyökre való koncentrálás mellett azonban a döntő szempont a csatlakozás sebességén és a bevezetés költségein kell hogy legyen. Ezeket a kiinduló makrogazdasági körülmények, a csatlakozás gazdasági növekedésre és a főbb reálváltozókra gyakorolt hatásai mellett az határozza meg, hogy hogyan képes a gazdaság az egységes monetáris politika mellett kezelni a külső sokkokat.

A legtöbb országban (és várhatóan hazánkban is) a monetáris unióba történő belépést megelőző egyik legnehezebb feladatnak az államháztartási hiány referenciaszintre történő lefaragása bizonyul.

A belépést megelőző negyedik évben a három gazdaságban (görög, spanyol, portugál) az államháztartás hiánya GDP-arányosan átlagosan 4.5% volt, míg a referenciaidőszakot megelőző negyedik évben 8%. A korrekció szerkezete (az, hogy milyen mértékben járult hozzá a hiány csökkentéséhez az elsődleges, ill. az adósságszolgálati egyenleg) eltért a három gazdaságban. Fontos kiemelni, hogy az államháztartás hiányát nem csak kizárólag az elsődleges egyenleg javításával (költségvetési kiadások csökkentésével) érték el, hanem ehhez hozzájárult a kamatkiadások jelentős csökkenése a csökkenő államadósságon és a kamatszinten keresztül is. A kamatkiadások GDP-arányos értéke Görögországban az 1990-1995 közötti átlag 12 százalékáról 2001-re 7%-ra, Spanyolországban 4.6%-ról 1999-re 3.5%-ra, míg Portugáliában 6.6%-ról 3.2%-ra mérséklődött. (Hazánkban a kamatkiadások mértéke GDP-arányosan kb. 4.5%-ra tehető.)

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az államháztartási egyenleg korrekciója általánosságban akkor egészséges szerkezetű, ha a csökkenő kiadások mellett a bevételek gyakorlatilag szinten maradnak (pl. nem nő az adóteher). Idén a magyar helyzet a költségvetési döntések alapján ezzel pontosan ellentétes képet mutat, azaz a kiadások csökkentése helyett (átfogó államháztartási reform eredményeként) a bevételek növelése irányába mutat az adóemeléseken keresztül. (Tavaly a magyar államháztartási hiány a GDP 5.8%-át érte el.)

Az államháztartás hiányának leszorításához hasonlóan az adósságállomány referenciaérték alá csökkentése is nehéz feladatnak bizonyult az említett három országban. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya az 1990-es évek első felében közel 50 %-kal növekedett (jórészt az expanzív költségvetési politika és az 1993-as ERM-válság következményeként) Görög- és Spanyolországban, és a referenciaérték alatti szinten stagnált Portugáliában. Az adósságdinamika megfordulásához az 1990-es évek második felében három tényező járult hozzá:

- megállt az elsődleges egyenlegek romlása, ill. a korrekciók eredményeképpen eltérő mértékű elsődleges többletek jöttek létre

- a kamatszint csökkenése lehetővé tette az adósságszolgálati kiadások mérséklését

- az eladósodás stabilizálását, ill. mérséklését nagymértékben segítette a fiskális konszolidáció, a gyorsuló gazdaságnövekedési ütem.

Hét évvel a három ország EU-csatlakozása előtt az inflációs eltérés Portugáliában és Görögországban meghaladta a 10 %-ot, Spanyolországban az 5 %-ot. Az ERM-válság következtében megtorpant a dezinflációs folyamat (leértékelések), az értékelési időszakot megelőzően három évvel még mindig 2-2.5 százalékpontnyi volt az eltérés a három ország adatai és a kívánatos inflációs szint között. Ekkor azonban felgyorsult a dezinflációs folyamat, amelyben meghatározó szerepet játszott a szigorú fiskális politika, a jövedelempolitikai fegyelem megteremtése, valamint egyes kínálati reformok (dereguláció, munkaerő-piaci átalakítás, egyedi megoldások: pl. adóemelések elhalasztása, önkéntes árkorlátozás) hatása.

A GMU-csatlakozást követő évben a fogyasztói árak emelkedésének üteme mindhárom gazdaságban 2.5% alá csökkent. Az ezt követő évben ugyan 3.5%-os szintre nőtt, de azóta ezen a szinten maradt. Az euró-övezet átlagához történő felzárkózásból eredő enyhe többletinfláció mellett a maginfláció alapvetően nem változott, és sikerült a korábbi inflációs folyamatban meghatározó áremelkedési várakozásokat is mérsékelni.

Fontos kiemelni, hogy Portugáliának és Spanyolországnak az egységes valuta bevezetését megelőzően kellett demonstrálnia az árfolyam-stabilitást, míg Görögországnak az ERM II árfolyam-rendszeren belül, az euróval szemben. Az előbbi két országnak egy +-2.25%-os sávon belül kellett tartania saját fizetőeszközét az 1996 és 1998 márciusa közötti referencia-időszakban. Mindkét valuta árfolyamában határozott felértékelődési nyomás volt megfigyelhető, amely a volatilitás megnövekedésében is kiütközött, azonban az árfolyam-kritérium teljesítése viszonylag zökkenőmentesen sikerült.

Görögországban az árstabilitási kritérium eltérően zajlott, ugyanis egy jóval szélesebb, +-15%-os sávban következett be, másrészt az ország a szélesebb sávba egy 12.3%-os leértékelést követően lépett be. A drachma 1998. március és 1999. március között folyamatosan felértékelődött, ezt követően azonban a belépésig fokozatosan gyengült, és végül a rögzítés a kezdeti 12.3%-os leértékelést követően kialakult árfolyamszint közelében valósult meg. Fontos kiemelni, hogy bár a görög fizetőeszköz folyamatosan gyengült, ezt mégsem minősítették kizáró kritériumnak, mert soha nem lépte át a központi paritás által meghatározott értéket.

A nominális kritériumok teljesítését jelentősen segítette, hogy a gazdaság növekedési üteme a referenciaidőszakban - és az azt megelőző két évben - meghaladta a korábbi évek átlagát. Az egy főre jutó GDP is dinamikusan növekedett. A legerőteljesebb változás a magánberuházásokban és ezen belül is a gépberuházásokban következett be. A nagyobb gazdasági növekedés több tényezőre vezethető vissza:

- a GMU-csatlakozást megelőző évekre beértek az EU-csatlakozással elkezdődött szerkezeti változások eredményei, és lezárult az egységes piachoz történő alkalmazkodás is

- az EU-csatlakozással felerősödött makrogazdasági folyamatok (kamat-konvergencia, árfolyam-stabilitás erősödése, pénzügyi szektor gyors fejlődése és a lakosság növekvő eladósodottsága) szintén hozzájárult a növekedés gyorsulásához

A nominális konvergencia egyik fontos reálköltsége elméletileg a munkanélküliség növekedése lenne, ha az infláció letörése munkaerő-piaci alkalmazkodást igényel. A három ország tapasztalata alapján összességében kedvező a kép, a Gazdasági és Monetáris Unióhoz történő csatlakozás nem járt kedvezőtlen foglalkoztatási hatásokkal. A belépést követő munkaerő-piaci reformok eredményeképpen mindhárom országban csökkent a munkanélküliek aránya.

Összegzésként elmondható, hogy Magyarország kiinduló helyzete nem rosszabb, mint 3-5 évvel a GMU-csatlakozás előtt a kohéziós országoknál volt. A három ország tapasztalata alapján még a kedvező kiinduló helyzet ellenére sem lehet a csatlakozás feltételeit biztosítani egy egyensúly-orientált és a makrogazdasági fegyelemmel együtt járó költségeket is vállalni képes gazdaságpolitika nélkül. A nominális konvergencia érdekében a szükséges szerkezeti reformokat (munkaerőpiaci, fiskális és deregulációs) végre kell hajtani, mert ennek elmulasztásával, illetve féloldalas végrehajtásával (görög tapasztalatok szerint) a GMU-csatlakozásunk következtében jelentős reálgazdasági költségekkel kell számolni.

A magyar helyzet annyiban sajátos, hogy az euró-övezethez történő csatlakozás áldozatai jórészt várhatóan egybe fognak esni az EU-csatlakozás áldozataival. Így vélhetően a növekedési dinamika és a sokkok is erőteljesebbek lesznek, mint a három vizsgált ország esetében.

#kohéziós politika

Indul a pénzosztás: akár havi 180 ezer forintos állami támogatást is kaphatnak a 30 év alattiak, itt kell jelentkezni

A kormány Ifjúsági garancia plusz programja négy pillérre épül: bértámogatásra, lakhatási és utazási támogatásra, valamint átképzésre.

Óriási a bajban a magyar melósok: egyre több az elégedetlen hang, itt még botrány lesz

Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly, az egy évvel korábbi 33 százalékról.

Lassan tényleg kiürül az ország: egyre több magyar lép le az elképesztő külföldi fizetésekért

70 ezer álláshely betöltetlen ma Magyarországon, és csaknem 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik az országban.

Már nem sokáig trükközhetnek a bérekkel a magyar munkáltatók: nem titkolhatják a béreket tovább

Az alkalmazottaknak joga lesz részletes adatokat kérni az azonos vagy ugyanolyan értékű munkát végző kollégák fizetéséről, hogy azt össze tudják hasonlítani a saját bérükkel.

Özönlenek a vendégmunkások Magyarországra: Kirgizisztán és Vietnam a top küldőországok között

Fülöp-szigetek, Kirgizisztán és Vietnam polgárai között népszerűek a magyar álláslehetőségek, míg a környező országok dolgozói már rég nyugatabbra keresnek munkát.

Tömegével keresik a magyar nőket Ausztriába: 700 ezres fizetést adnak, pici nyelvtudás is elég

Ausztriában már készülnek a nyári szezonra, takarító és szobalány munkakörbe toboroznak magyar munkavállalókat az osztrák hotelekben idénymunkára.

Indul a nyári boltháború a Balatonnál: rálicitált az ALDI a Lidlre, ezzel csábítanák magukhoz a fiatalokat?

A munkavállalók a határozott idejű munkaviszony keretén belül teljes, illetve heti 30, vagy 35 órás részmunkaidőben is dolgozhatnak.

Óriási toborzásba kezdett a magyar Lidl: 600 ezres bért és szállást is adnak a jelentkezőknek

A nyári szezonos munkalehetőségek 2024. április 1. és 2024. augusztus 31. közötti időszakra vonatkoznak.

Fű alatt óriási leépítések zajlanak Magyarországon: már a vendégmunkásokból sem kérnek a nagy gyárak

A munkaerőpiacot érintő problémák kevésbé láthatóak a nyilvánosság számára, mivel nincsenek jelentős létszámleépítésekről szóló bejelentések.

Iszonyat bérekért dolgozhatnak vendégmunkások magyar munkahelyeken: itt milliókat is kaphatnak

Eltelt egy újabb hét, amin ismét rengeteg érdekes, izgalmas cikk jelent meg a Pénzcentrumon. Éppen ezért most is összegyűjtöttük a legfontosabb, legolvasottabb írásainkat.

Brutális pénzt keresnek a magyar EP-képviselők: még asszisztenseik is királyként élhetnek

Alsó hangon 1,2 milliárd forintot költ egyetlen képviselőre az Európai Parlament egy ciklus alatt, melyből megválasztásuk esetén zavartalanul dolgozhatnak.

Súlyos a helyzet a hazai munkahelyeken: nem csoda, hogy ennyi szorongó, depressziós van az országban

A nem önfoglalkoztatóként dolgozó hibrid munkavállalók 71%-a állítja, hogy az otthoni munkavégzés legalább részben segíti őket a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésében.

Ennyit kaszálnak a magyar elit luxuskertészei: itt nem álom a milliós fizetés sem

Ennyit lehet keresni kertészként, a végzettség és tapasztalat nagyban dob a havi bevételeken.

Így húzzák le a gyanútlan magyarokat simlis állásközvetítők: nagyon vigyázz, kinél jelentkezel melóra

Csalók élnek vissza az egyik legtapasztaltabb hazai HR tanácsadó vállalat nevével, munkatársainak profiljával.

Mi lesz így a legjobban fizető magyar munkahelyekkel? Elkerülik Magyarországot az új befektetők

Az üzleti szolgáltató központok (SSC) szektorában a foglalkoztatotti létszám jelentős növekedést mutatott 2021 és 2023 között.

Hiába a polgármesteri tiltás: rengeteg vendégmunkás él egy hajdúszoboszlói termálhotelben

200-220 vendégmunkás él Hajdúszoboszló egyik gyógyvizes szállodájában, a híres városi strandfürdő szomszédságában.

Ezt a hibát rengetegen elkövetik a próbaidő alatt: csak akkor kapcsolnak, mikor már késő

Az első hét meghatározó lehet az első benyomások szempontjából. Ilyenkor a túlzott, vagy túl kevés igyekezet miatt kialakulhat egy negatív kép, amit később nehéz megmásítani.

Rettentően nagyot nézhetnek emiatt a magyar dolgozók: ez sem úgy van már, mint régen

Bár a hiányszakmákban nem kérdés, hogy továbbra is keresik a cégek a munkaerőt, más területeken ez nem ilyen egyértelmű.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír