25 °C Budapest

Kedvező a kiinduló helyzet az euró bevezetéséhez (ICEG)

Pénzcentrum
2004. április 9. 16:03

Az euróbevezetés szempontjából ma nem rosszabb a helyzetünk, mint a spanyol, portugál vagy görög gazdaságé volt a GMU-csatlakozást megelőző 3-5 évben- fogalmaz az ICEG a Világgazdaságban ma megjelent terjedelmes cikkében. A közös európai fizetőeszköz bevezetése azonban csak szigorú, egyensúly-orientált gazdaságpolitika mellet lehet sikeres. A három ország (kohéziós államok) példáját tekintve sem a reálnövekedés lassulásától, sem a munkanélküliség emelkedésétől nem kell tartanunk az euró bevezetése kapcsán.




A május elsején csatlakozó államok, így hazánk számára is az egyik meghatározó gazdaságpolitikai kihívás az euró-övezetbe történő belépés. A GMU-tagság rendkívül fontos, mert így a gazdaság elkerülheti az önálló valuta létéből fakadó költségeket, miközben élvezheti a monetáris integrációból eredő előnyöket. Az előnyökre való koncentrálás mellett azonban a döntő szempont a csatlakozás sebességén és a bevezetés költségein kell hogy legyen. Ezeket a kiinduló makrogazdasági körülmények, a csatlakozás gazdasági növekedésre és a főbb reálváltozókra gyakorolt hatásai mellett az határozza meg, hogy hogyan képes a gazdaság az egységes monetáris politika mellett kezelni a külső sokkokat.

A legtöbb országban (és várhatóan hazánkban is) a monetáris unióba történő belépést megelőző egyik legnehezebb feladatnak az államháztartási hiány referenciaszintre történő lefaragása bizonyul.



A belépést megelőző negyedik évben a három gazdaságban (görög, spanyol, portugál) az államháztartás hiánya GDP-arányosan átlagosan 4.5% volt, míg a referenciaidőszakot megelőző negyedik évben 8%. A korrekció szerkezete (az, hogy milyen mértékben járult hozzá a hiány csökkentéséhez az elsődleges, ill. az adósságszolgálati egyenleg) eltért a három gazdaságban. Fontos kiemelni, hogy az államháztartás hiányát nem csak kizárólag az elsődleges egyenleg javításával (költségvetési kiadások csökkentésével) érték el, hanem ehhez hozzájárult a kamatkiadások jelentős csökkenése a csökkenő államadósságon és a kamatszinten keresztül is. A kamatkiadások GDP-arányos értéke Görögországban az 1990-1995 közötti átlag 12 százalékáról 2001-re 7%-ra, Spanyolországban 4.6%-ról 1999-re 3.5%-ra, míg Portugáliában 6.6%-ról 3.2%-ra mérséklődött. (Hazánkban a kamatkiadások mértéke GDP-arányosan kb. 4.5%-ra tehető.)



Az államháztartási egyenleg korrekciója általánosságban akkor egészséges szerkezetű, ha a csökkenő kiadások mellett a bevételek gyakorlatilag szinten maradnak (pl. nem nő az adóteher). Idén a magyar helyzet a költségvetési döntések alapján ezzel pontosan ellentétes képet mutat, azaz a kiadások csökkentése helyett (átfogó államháztartási reform eredményeként) a bevételek növelése irányába mutat az adóemeléseken keresztül. (Tavaly a magyar államháztartási hiány a GDP 5.8%-át érte el.)



Az államháztartás hiányának leszorításához hasonlóan az adósságállomány referenciaérték alá csökkentése is nehéz feladatnak bizonyult az említett három országban. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya az 1990-es évek első felében közel 50 %-kal növekedett (jórészt az expanzív költségvetési politika és az 1993-as ERM-válság következményeként) Görög- és Spanyolországban, és a referenciaérték alatti szinten stagnált Portugáliában. Az adósságdinamika megfordulásához az 1990-es évek második felében három tényező járult hozzá:

- megállt az elsődleges egyenlegek romlása, ill. a korrekciók eredményeképpen eltérő mértékű elsődleges többletek jöttek létre

- a kamatszint csökkenése lehetővé tette az adósságszolgálati kiadások mérséklését

- az eladósodás stabilizálását, ill. mérséklését nagymértékben segítette a fiskális konszolidáció, a gyorsuló gazdaságnövekedési ütem.




Hét évvel a három ország EU-csatlakozása előtt az inflációs eltérés Portugáliában és Görögországban meghaladta a 10 %-ot, Spanyolországban az 5 %-ot. Az ERM-válság következtében megtorpant a dezinflációs folyamat (leértékelések), az értékelési időszakot megelőzően három évvel még mindig 2-2.5 százalékpontnyi volt az eltérés a három ország adatai és a kívánatos inflációs szint között. Ekkor azonban felgyorsult a dezinflációs folyamat, amelyben meghatározó szerepet játszott a szigorú fiskális politika, a jövedelempolitikai fegyelem megteremtése, valamint egyes kínálati reformok (dereguláció, munkaerő-piaci átalakítás, egyedi megoldások: pl. adóemelések elhalasztása, önkéntes árkorlátozás) hatása.



A GMU-csatlakozást követő évben a fogyasztói árak emelkedésének üteme mindhárom gazdaságban 2.5% alá csökkent. Az ezt követő évben ugyan 3.5%-os szintre nőtt, de azóta ezen a szinten maradt. Az euró-övezet átlagához történő felzárkózásból eredő enyhe többletinfláció mellett a maginfláció alapvetően nem változott, és sikerült a korábbi inflációs folyamatban meghatározó áremelkedési várakozásokat is mérsékelni.



Fontos kiemelni, hogy Portugáliának és Spanyolországnak az egységes valuta bevezetését megelőzően kellett demonstrálnia az árfolyam-stabilitást, míg Görögországnak az ERM II árfolyam-rendszeren belül, az euróval szemben. Az előbbi két országnak egy +-2.25%-os sávon belül kellett tartania saját fizetőeszközét az 1996 és 1998 márciusa közötti referencia-időszakban. Mindkét valuta árfolyamában határozott felértékelődési nyomás volt megfigyelhető, amely a volatilitás megnövekedésében is kiütközött, azonban az árfolyam-kritérium teljesítése viszonylag zökkenőmentesen sikerült.

Görögországban az árstabilitási kritérium eltérően zajlott, ugyanis egy jóval szélesebb, +-15%-os sávban következett be, másrészt az ország a szélesebb sávba egy 12.3%-os leértékelést követően lépett be. A drachma 1998. március és 1999. március között folyamatosan felértékelődött, ezt követően azonban a belépésig fokozatosan gyengült, és végül a rögzítés a kezdeti 12.3%-os leértékelést követően kialakult árfolyamszint közelében valósult meg. Fontos kiemelni, hogy bár a görög fizetőeszköz folyamatosan gyengült, ezt mégsem minősítették kizáró kritériumnak, mert soha nem lépte át a központi paritás által meghatározott értéket.



A nominális kritériumok teljesítését jelentősen segítette, hogy a gazdaság növekedési üteme a referenciaidőszakban - és az azt megelőző két évben - meghaladta a korábbi évek átlagát. Az egy főre jutó GDP is dinamikusan növekedett. A legerőteljesebb változás a magánberuházásokban és ezen belül is a gépberuházásokban következett be. A nagyobb gazdasági növekedés több tényezőre vezethető vissza:

- a GMU-csatlakozást megelőző évekre beértek az EU-csatlakozással elkezdődött szerkezeti változások eredményei, és lezárult az egységes piachoz történő alkalmazkodás is

- az EU-csatlakozással felerősödött makrogazdasági folyamatok (kamat-konvergencia, árfolyam-stabilitás erősödése, pénzügyi szektor gyors fejlődése és a lakosság növekvő eladósodottsága) szintén hozzájárult a növekedés gyorsulásához

A nominális konvergencia egyik fontos reálköltsége elméletileg a munkanélküliség növekedése lenne, ha az infláció letörése munkaerő-piaci alkalmazkodást igényel. A három ország tapasztalata alapján összességében kedvező a kép, a Gazdasági és Monetáris Unióhoz történő csatlakozás nem járt kedvezőtlen foglalkoztatási hatásokkal. A belépést követő munkaerő-piaci reformok eredményeképpen mindhárom országban csökkent a munkanélküliek aránya.

Összegzésként elmondható, hogy Magyarország kiinduló helyzete nem rosszabb, mint 3-5 évvel a GMU-csatlakozás előtt a kohéziós országoknál volt. A három ország tapasztalata alapján még a kedvező kiinduló helyzet ellenére sem lehet a csatlakozás feltételeit biztosítani egy egyensúly-orientált és a makrogazdasági fegyelemmel együtt járó költségeket is vállalni képes gazdaságpolitika nélkül. A nominális konvergencia érdekében a szükséges szerkezeti reformokat (munkaerőpiaci, fiskális és deregulációs) végre kell hajtani, mert ennek elmulasztásával, illetve féloldalas végrehajtásával (görög tapasztalatok szerint) a GMU-csatlakozásunk következtében jelentős reálgazdasági költségekkel kell számolni.

A magyar helyzet annyiban sajátos, hogy az euró-övezethez történő csatlakozás áldozatai jórészt várhatóan egybe fognak esni az EU-csatlakozás áldozataival. Így vélhetően a növekedési dinamika és a sokkok is erőteljesebbek lesznek, mint a három vizsgált ország esetében.


HR BLOGGER
perfekt  |  2021.08.02 13:37
A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzététel...
hrdoktor  |  2021.08.02 06:38
A közvélekedés szerint nyáron nincs szükség arra, hogy az immunrendszer működését étrendkiegészítőkk...
hrbonbon  |  2021.07.30 10:11
Ha nem is napi szinten, de viszonylag gyakran kérdeznek meg minket jelöltjeink, hogy hogyan öltözzen...
coachco  |  2021.07.28 17:49
Eszembe jutott egyik barátunk fia, aki járt egy magyarországi követségen, mégpedig a nagykövet meghí...
kovacstunde  |  2021.07.21 14:55
  Optimista, derűlátó ember vagyok, de mint mindenkit az életem során engem is értek veszteségek. H...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. augusztus 3. kedd
Hermina
31. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?