Surányi György: súlyos növekedési áldozatokat hoz az euró gyors bevezetése

Pénzcentrum
2004. március 10. 16:36

Surányi György előadásában elsősorban az euró bevezetésének kritériumait elemezte. Éles kritikával szólt a maastrichti feltételekről, a Stabilitási és Növekedési Egyezményekről. Ezek a bent levő országokat és a csatlakozókat is inkább hátrányosan érintik a feltételek inkonzisztenciája miatt. Az euró gyors bevezetése súlyos növekedési áldozatokat hozna - vélte a CIB elnöke.

A probléma nem az, hogy a szabályok túl szigorúak, hanem inkább az, hogy belső ellentmondásoktól feszítettek, a már bent levő országoknak is növekedési áldozatokat okoz. Ez különösen így van a csatlakozó országoknál.

A Stabilitási és Növekedési Egyezményben foglaltak tehát a modern gazdaságok esetében sem alkalmasak arra, hogy a maximális növekedési pályán tartsák őket (a pénzügyi egyensúly megtartása mellett), még kevésbé alkalmasak a felzárkózó országok számára. Az utóbbi országcsoport súlyos hosszú távú növekedési veszteséget szenvedhet el.

Surányi szerint teljesen egyoldalú megközelítés érvényesül a feltételek között a pénzügyi egyensúly kérdésében, ugyanis az csak a költségvetés oldaláról közelít (hosszú távon kiegyensúlyozott költségvetési politika). Ez a szemlélet figyelmen kívül hagyja a magánszektor nettó pénzügyi megtakarításait, pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen belföldi megtakarítás mellett alakul ki egy államháztartási hiány. Ha a kiegyensúlyozott költségvetési politika megvalósulna, az 10-15 éven belül az államadósság eltűnéséhez vezetne. Ez a megtakarítási piacon súlyos válságot idézhetne elő. Surányi hangsúlyozta, hogy a Stabilitási és Növekedési Egyezmény egyáltalán nem szól arról, hogy a költségvetési hiány milyen szerkezetben áll elő.

Az optimális inflációs pálya nem a maastrichti kritériumoknak felel meg a csatlakozó országok esetében - állította Surányi. A CIB elnöke szerint az optimális inflációs pálya a 3-5%-os sávban alakulhat felzárkózó országoknál, mely magasabb a maastrichti feltételek alapján kívánatosnál.. Ennek oka részben az ún. Balassa-Samuelson hatás, ugyanakkor említeni kell még, hogy az ár-, bér- és jövedelemarányok jelentősen torzítottak, melyeket rendezni kell. Minél nagyobb a reálkonvergenciában a lemaradás és minél nagyobb a nominális konvergencia sebessége, annál nagyobb az euró bevezetésének költsége, a gazdasági növekedési áldozat - állította Surányi.

HR BLOGGER
hrbonbon  |  2021.06.22 14:01
Article written by Olivier Legrand, Managing Partner AIMS International Belgium & Global Practice Le...
perfekt  |  2021.06.22 08:10
Valószínűleg már senkit nem lep meg, hogy a nyári meleggel együtt érkezik az adótörvény csomag, amel...
hrdoktor  |  2021.06.21 05:58
A szemek alatti karikák a legtöbb embernél nem csak a genetikával, hanem az életmóddal is összefügge...
legacykft  |  2021.06.18 18:55
Az elmúlt évek munkaerőpiaci helyzetéből kifolyólag jellemzően olyan kérdések foglalkoztatták a cége...
ajovomunkahelye  |  2021.06.17 09:16
Hogyan alakult a munkavállalói elkötelezettség a járvány kitörésétől kezdve? Az első hullámban még m...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 24. csütörtök
Iván
25. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. június 23. 20:43