Két korábbi jegybankelnököt kérdeztünk a gazdaság jelenlegi helyzetéről, az elmúlt időszak csodájáról, s hogy a korábbi lendület visszatérhet-e még. Válaszuk nem volt túl optimista.
Surányi György előadásában elsősorban az euró bevezetésének kritériumait elemezte. Éles kritikával szólt a maastrichti feltételekről, a Stabilitási és Növekedési Egyezményekről. Ezek a bent levő országokat és a csatlakozókat is inkább hátrányosan érintik a feltételek inkonzisztenciája miatt. Az euró gyors bevezetése súlyos növekedési áldozatokat hozna - vélte a CIB elnöke.
A probléma nem az, hogy a szabályok túl szigorúak, hanem inkább az, hogy belső ellentmondásoktól feszítettek, a már bent levő országoknak is növekedési áldozatokat okoz. Ez különösen így van a csatlakozó országoknál.
A Stabilitási és Növekedési Egyezményben foglaltak tehát a modern gazdaságok esetében sem alkalmasak arra, hogy a maximális növekedési pályán tartsák őket (a pénzügyi egyensúly megtartása mellett), még kevésbé alkalmasak a felzárkózó országok számára. Az utóbbi országcsoport súlyos hosszú távú növekedési veszteséget szenvedhet el.
Surányi szerint teljesen egyoldalú megközelítés érvényesül a feltételek között a pénzügyi egyensúly kérdésében, ugyanis az csak a költségvetés oldaláról közelít (hosszú távon kiegyensúlyozott költségvetési politika). Ez a szemlélet figyelmen kívül hagyja a magánszektor nettó pénzügyi megtakarításait, pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen belföldi megtakarítás mellett alakul ki egy államháztartási hiány. Ha a kiegyensúlyozott költségvetési politika megvalósulna, az 10-15 éven belül az államadósság eltűnéséhez vezetne. Ez a megtakarítási piacon súlyos válságot idézhetne elő. Surányi hangsúlyozta, hogy a Stabilitási és Növekedési Egyezmény egyáltalán nem szól arról, hogy a költségvetési hiány milyen szerkezetben áll elő.
Az optimális inflációs pálya nem a maastrichti kritériumoknak felel meg a csatlakozó országok esetében - állította Surányi. A CIB elnöke szerint az optimális inflációs pálya a 3-5%-os sávban alakulhat felzárkózó országoknál, mely magasabb a maastrichti feltételek alapján kívánatosnál.. Ennek oka részben az ún. Balassa-Samuelson hatás, ugyanakkor említeni kell még, hogy az ár-, bér- és jövedelemarányok jelentősen torzítottak, melyeket rendezni kell. Minél nagyobb a reálkonvergenciában a lemaradás és minél nagyobb a nominális konvergencia sebessége, annál nagyobb az euró bevezetésének költsége, a gazdasági növekedési áldozat - állította Surányi.
Drasztikusan átalakul a magyar gasztronómia a klímaváltozás miatt: komoly szemléletváltás kell a hazai konyhákban.
Ha egymás mellé tennénk mind a 2800-at, az Atlanti-óceánig is eljuthatnánk; utunk során pedig tökéletesen kirajzolódna egy a magyar társadalomról szóló szubjektív látlelet.
Már csak 500 nevező kell, hogy magyar Guinness-rekord szülessen októberben! A cél továbbra is, hogy ezren rúgjanak büntetőt az Országos Tizenegyesrúgó Bajnokságon.
A művészről eddig még nem készült monográfia, ezt a hiányt pótolja az ősszel megjelenő, kétnyelvű (magyar és angol) művészeti album készül.
-
Nem enyhül az élelmiszer-infláció, de nem mindenhol kell mélyebben a zsebünkbe nyúlni
A Lidl-nél például bővítik az akciós termékek körét.
-
Multi élelmiszerláncok: családtámogatás az árakon és a munkatársakon keresztül (x)
Évente több száz milliárdos nagyságrendben fektetnek be az árak letörésébe, valamint munkatársaik bérezésébe és egyéb juttatásaiba az árharcos multinacionális nemzetközi élelmiszerláncok.
Agrárszektor Konferencia 2023
Sustainable World 2023
Mi lesz veled magyar élelmiszer?


