27 °C Budapest

Csalóka THM-ek a lízingpiacon

Pénzcentrum
2005. november 7. 06:20

Félő, hogy nem mindig a tényleges teljeshiteldíj-mutatókkal igyekeznek kuncsaftot fogni maguknak az autófinanszírozók, s versenyhátrányba kerül az, aki helyesen számol. - írja a HVG.

 
Félő, hogy nem mindig a tényleges teljeshiteldíj-mutatókkal igyekeznek kuncsaftot fogni maguknak az autófinanszírozók, s versenyhátrányba kerül az, aki helyesen számol. - írja a HVG.
A harc egyre ádázabb módszerekkel folyik, mert mindegyik lízingcég növelné a piaci részesedését, miközben az új autók piaca tavaly 0,2 százalékkal szűkült, idén szeptemberig pedig a tavalyinál is 5,6 százalékkal kevesebb új gépkocsit adtak el. A kockázatok növekedése közepette a lízingcégek is többször beszélnek csődveszélyről, mégsem tartja kordában semmi a hazardírozókat és a kölcsönök választásánál mindinkább iránytűként szolgáló teljeshiteldíj-mutató (thm) számításának gyakorlata is áttekinthetetlen. Bár a thm-kalkuláció képletét kormányrendelet szabályozza, valamennyi részlet nem tisztázott.
Erre utal, hogy több lízingcég egyszerre két mutatót tüntet fel a vevőknek adott ajánlataiban: 2004-es és a januártól életbe lépett szabályok szerint számolt 2005-ös thm-et. A kettő közti legfőbb eltérés, hogy január óta a devizaalapú hiteleknél a mutatóba be kell számítani az adott deviza vételi és eladási árfolyama közti különbséget is, mert az a hitel felvevőjét terheli. A magasabb thm persze nem mutat jól az ajánlatokban, hiába tartozik hozzá a tavalyival azonos törlesztőrészlet. Ennek ellenére a K&H Lízingcsoport kizárólag az új szabályok szerint számított thm-eket tünteti fel ajánlataiban, a tavalyit nem.
A tavalyi és az idei mutatót is szerepeltető CIB Lízingnél viszont amiatt érzik a szükségét a kétféle iránytűnek, hogy ezzel bizonyíthassák: a havi részletek nem nőttek a tavalyiakhoz képest, csak a mutató. Módszerük miatt nem vonja össze szemöldökét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), miután semmi sem tiltja egy korábbi mutató szerepeltetését, ha ott áll a hatályos szabályok szerint számolt is.
A kétféle mutató használata mégis azt a feltételezést erősíti, hogy nem mindenki tartja be a játékszabályokat. Hiszen nem kényszerülne egyetlen finanszírozó sem több mutató közlésére, ha a thm-ek helyesen orientálnák az ügyfeleket, azaz a drága hitelhez magasabb, az olcsóbbhoz pedig alacsonyabb mutató tartozna. Csakhogy az egyik lízingcég például 3 millió forint összegű, svájcifrank – alapú hitelre 36 és 72 hónapos futamidőre egyaránt 5,27 százalékos thm-et közölt. Ez csak akkor lenne lehetséges, ha a lízingcég viselné a devizaárfolyam – résből eredő, a hitelfelvevőt terhelő költséget, ami azonban elég valószínűtlen. Ez a teher különbözőképpen módosítja a  thm-eket rövidebb és hosszabb futamidő esetén, kizárt tehát, hogy egyforma legyen a két mérőszám.
Kiskapuk is vannak a thm kijátszására, illetve közlésének elkerülésére. Egyesek úgy értelmezik az előírásokat, hogy nem kell a mutatóba beszámítani a devizaátváltás költségét, ha a kölcsön devizában és forintban is törleszthető. Pénzügyi lízing esetében, amikor a gépkocsi tulajdonjoga a törlesztés végén kerül át az autó gazdájához, a szabályok eleve lehetőséget adnak arra, hogy ne tüntessék fel a mutatót.
Nem könnyű persze ellenőrizni, melyik cég bánik könnyű kézzel a mutatóval. Erről a PSZÁF is csak a kereskedőknél „álruhában” végzett próbavásárlásokkal bizonyosodhatna meg, az ügyfelek ugyanis itt kapják meg a – rugalmasan meghatározható jutalék miatt egyre inkább személyre szabott – finanszírozási ajánlatot és thm-et. Több ajánlat összevetésénél gyanús lehetne a felügyelet számára, ha a főbb feltételek – a hitelösszeg, a futamidő, az önerő és a hitel devizanemének – egyezése esetén egy magasabb havi részlethez kisebb, a kisebbhez pedig nagyobb thm tartozik. Pedig ilyesmire bőven van példa. Egy három évre adott, 3 millió forintos, svájcifrank-alapú kölcsön esetében az egyik lízingcég havi 97 341 forintos részletre 10,28 százalékos thm-et jelez, miközben egy másik az ennél alacsonyabb, havi 94 706 forintoshoz 11,05 százalékos thm-et rendel.
A kereskedőknél ma már csak elvétve találni több lízingcégtől is törlesztési táblát, sőt többnyire egytől sincs. Ennek pedig az az oka, hogy a finanszírozók oda küldenek egy programot, amelyben a költség mellé be lehet állítani az eladhatónak vélt kamatot is. A kereskedő ránéz az ügyfélre és megbecsüli a teherbíró képességét, majd beállítja a feláras programot, és közli a havi törlesztést különböző futamidőkre.
Ma már legtöbb kereskedő úgy árulja az autót, hogy közli: napi X, vagy havi Y forintért vihető a kocsi. Azután vagy van csillag a számok után, amelyeknek a magyarázataiból kiderül a futamidő, vagy nincs, és ugyanez a helyzet a teljes hiteldíj- mutatóval és a finanszírozó személyével is. (Ez utóbbi kettőt kötelező feltüntetni az ajánlatokon.) Ami feltűnő: ma már nem ritka a 72–120 hónapos futamidő sem (az átlag ennek ellenére 30 hónap).  De mi van akkor, ha a finanszírozó húszszázalék önrészt köt ki, de a vevőnek egy vasa sincs? Az eladó leszámlázza ugyanazon típus egy jól felszerelt változatát, de csak egy fapados kocsit ad a vevőnek. Az árkülönbözet hiteltöbblet formájában kiadja az önrészt.
Az árfolyam- kockázat kivédésére biztosításszerű megoldással nem találkoztunk, viszont van egy más jellegű lehetőség. A Budapest Autófinanszírozási Rt. például fix törlesztőrészletet alkalmaz. A forint gyengülésével sem nő a havi törlesztés, viszont nyúlik a futamidő. Aki a családi költségvetést mondjuk havi 30 ezer forintos törlesztéshez állította be, annak nem kell aggódnia, hogy elveszíti az autóját.
(forrás: HVG, Figyelő)
Kapcsolódó cikkek:
NAPTÁR
Tovább
2021. augusztus 2. hétfő
Lehel
31. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?