Veszélybe kerülhet a Hévízi-tó: tilos fürödni a termálvizes csatornájában!

A magyarorszagom.hu a Hévízi-csatornát hazánk egyetlen gyógyvizes szabadstrandjaként írja le, ahol nem kell védettségi igazolás, és a víz hőmérséklete még a legzordabb téli napokon is 22-25 fok. A hevizszallas.com azt írja: a tó vize háromnaponta tejesen kicserélődik, és a kristálytiszta gyógyvízben mindenféle kötöttségektől mentesen lehet fürdeni, írja a zaol.hu.

Nincs belépődíj, nyitvatartási idő, semmi olyan, ami a kicsit nagyobb szabadságra vágyó embereket zavarhatja, és ez 100 százalékban a Hévízi-tó vize. Tény, a hévízi tófürdőbe szóló háromórás belépő több ezer forintba kerül, a nyár közepéig védettségi igazolványt is kértek. A kifolyónál minden ingyen van.

Ha egy környékbelitől megkérdezik, tudja-e, hogy a hévízi kifolyóban tilos fürdeni, csodálkozva néz. Miért lenne? Ő is fürdött gyerekkorában, az apja, a nagyapja is. Soha nem volt szabad, de ezzel senki nem foglalkozott. A nyáron azonban a felelőtlen reklám meghozta az eredményét, az illegális szabadstrand megtelt, csúcsidőben egy törölközőt sem lehetett a természetvédelmi területen leteríteni.

Nem helyi rendelet, hanem törvény szabályozza, hogy vízi műtárgy 200 méteres környezetében tilos a fürdés

- mondja Papp Gábor hévízi polgármester.

Márpedig a szóban forgó terület a Hévízi-tó déli zsilipjétől 1-2 méterre déli irányban található partszakasz, ami Keszthely közigazgatási területéhez tartozik. Az ingatlan tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság.

Szerepel a lápi és szikes tavi védettséggel érintett területeket tartalmazó listán, országos jelentőségű védett természeti területnek minősül.

A hatályos jogszabályok alapján a terület természetvédelmi kezelője, valamint a természetvédelmi szabálysértések ellenőrzésére jogosult szerv egyaránt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság.

Papp Gábor polgármester azt mondja, bár folytattak megbeszéléseket az illetékesekkel, hogy rendezzék az immár tarthatatlanná vált helyzetet, a probléma mégis rájuk száll vissza.

A helyzet a járvány alatt vált kezelhetetlenné. Az első hullám idején ismét kihelyezték a fürdést tiltó, valamint az emberek közötti biztonságos távolság betartására figyelmeztető táblákat, de ezt senki nem vette komolyan.

Miközben milliókat költünk a természeti értékek megvédésére, az idegen, nem őshonos fajok eltávolítására a vízből és a véderdőből, a tömeg miatt rengeteg a szemét, az emberek az erdőbe járnak a dolgukat végezni, szeméremsértő eseményekről érkeztek bejelentések. Vannak, akik a kifolyóba öntik az akváriumuk tartalmát, az idegen fajú halak elszaporodnak, tönkreteszik a tavat. Mert úgy gondolják, nekik mindez jár. A kemping melletti úton kinn van a behajtani tilos tábla, de egyeseket ez sem zavar. A védett erdőbe is beparkolnak. Háromszor tettünk ki akadályokat, háromszor lopták el. A virágtartókat szétverték, a figyelmeztető táblákat, plakátokat letépték.

A kifolyó melletti tanösvény karbantarthatatlan, a sétálók elől elfoglalják a területet, a padokat szétszedték, és egy részéből lépcsőt építettek, a másik részét felgyújtották. Még az is megesett, hogy valaki az ötcsillagos Lótusz hotel kertjében verte fel a sátrát. Egy-két éve kikotorták az emberek a partot, amire az leszakadt, a gyerekek beleesnek a lápos, helyenként méteres iszapú vízbe. Embereket kellett kihúzni. Ki a felelős, ha valaki meghal? Vannak, akik már azt követelik, a város építse ki az infrastruktúrát, és az iránt érdeklődnek, miért nincs pecsenyesütő. Márpedig ahogy a Kis-Balatonban, úgy itt sem lehet fürödni.

A kifolyó és környezete a tó része, olyan lápos terület, ahol szivárgó vizek áramlanak. Éppen a véderdőterületből bemosódó anyagok teszik különlegessé a tőzegmedrű tavat, ezért van víz alatt a kifolyás és a lápos erdő is. Vagyis ha ezt károsítják, akkor a tó állapotát rontják

- háborog Papp Gábor.

Idén már kora tavasszal is úsztak, fürödtek a csatornában

A gyógytóból a víz 10-12 méter szélességű csatornán távozik, majd 13 kilométer megtétele után az Ingó-berek nádasa által megszűrve a Zala folyóba ömlik. A tóból kilépő meleg víz Európában is egyedülálló életkörülményeket teremt a trópusi folyókra emlékeztető növény- s élővilágnak.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság megerősíti a polgármester szavait: a tömeges méreteket öltött fürdőzés veszélyezteteti a védett természeti területet. Nincs a személyes higiénés szükségletek kielégítésére alkalmas infrastruktúra, WC hiányában az emberek a környező erdős, bokros területre járnak. Fürdés közben letördelik, letapossák a vízinövények hajtásait.

Ezek az idegenhonos növények képesek minden letört levélből, hajtásdarabból újabb egyedeket létrehozni, így kiszorítják az őshonos (kisvirágú fehér tündérrózsa), vagy a megőrzendő idegenhonos fajokat (nílusi fehér tündérrózsa, indiai vörös tündérrózsa, tengermelléki káka). Márpedig a jelenleg is zajló A Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának megvalósítása nevű KEHOP projektnek éppen egyik fontos célja, hogy a tóban és a csatornában is csökkentsék az idegenhonos vízinövényfajok egyedszámát.

Az illegális fürdőzés miatt kialakult kritikus helyzet megoldására 2021 júniusában Hévíz és Keszthely önkormányzata, a rendőrség, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház, valamint a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársainak részvételével egyeztetési folyamat kezdődött. Ennek eddig annyi a kézzel fogható eredménye, hogy július közepén kihelyezték a tiltótáblákat.

A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság kérdésünkre ezt azzal egészíti ki, hogy a rend­őrség, az önkormányzat, valamint az érintett hatóságok 2021 júniusi egyeztető tárgyalásán döntés született a fürdőzés megszüntetéséről. A hévízi rendőrőrs munkatársai a strandszezon kezdetével visszatérően ellenőriznek, és ha szabálysértést vagy bűncselekményt észlelnek, fellépnek.