Erre a bejelentésre vártak Szabolcsban: rögzített árak jöhetnek az üzemekben

Jelenleg százezer tonnával több alma van betárolva, mint amennyi a haza szükséglet, de egész Európában is túltermelés volt a gyümölcsből, így külföldön is nehéz lenne értékesíteni. Az agrárkamara ezt a mennyiséget szétosztaná a családok között. Kidolgoztak erre egy programot, amelynek lényege, hogy 5-6 kilogrammos csomagokat osztanának ki a családok között, hogy tavasz kezdetén mindenki friss, magyar gyümölcsöt tudjon fogyasztani.

Nyár végén a felvásárlók és a szabolcsi termelők hosszas egyeztetés után tudtak megegyezni az árakról, végül a kiindulási árhoz viszonyítva 54 százalékkal drágább árat, 20 forintos kilogrammonkénti összegért vásárolták fel az üzemek a gyümölcsöt. Nagy István agrárminiszter példaértékűnek véli az összefogást, amivel a gazdák elérték ezt az összeget.

Abban az összefogásban rejlik a megoldás, amit itt produkáltak és sikert is tudtak elérni a gazdák. Minden megoldás ebből az összefogásból kell, hogy gyökerezzék, ha nem így történik, akkor az soha nem lesz sikeres. Ezt szeretnénk tudatosítani a gazdákkal, ennek a különböző lehetőségeit, hogy ez termelési és értékesítési szövetkezet vagy más termelőcsoportoknak az alakításával, alakulásával, ezt rájuk bízzuk. Az integrációs törvény, ami készül a minisztériumban, nyilván majd segíti azt, hogy még szervezetebben és rendezettebb körülmények között jöhessenek létre ezek az együttműködések. Készülünk benyújtani a parlament elé most egy olyan törvényjavaslatot, amely azt írná elő a feldolgozók számára, hogy kötelező szerződést kötniük a termelőkkel. Ebben a szerződésben mindenképpen szerepelnie kell az árnak, ha nem szerepel benne ár, akkor legalább egy olyan képletnek, amely objektíven kiszámítható és meghatározható, objektív feltételek mentén. Azaz ne lehessen az idő kérdése egy szerződésnél zsaroló potenciál, ugye a gazdák nem tudják az árat, nem tudnak rá fölkészülni és aztán mivel gyorsan érik az alma, szüretelni kellene, akkor a felvásárló széttárja a karját és azt mondja, hogy ‘kérem, csak ennyi az ára’. Ennek tervezhetőnek, számíthatónak kell lennie, ezt szigorúan előírjuk és amelyik felvásárló ezt nem teljesíti, azt büntetni is fogjuk

- közölte az agrárminiszter.

Ez az egyik oldala a probléma megoldásának, az összefogás és tüntetések idején azt is szerették volna a gazdák, hogy bővítsék a feldolgozói kapacitást.

Azt látjuk, hogy itt Szabolcs megyében is az almaültetvény struktúrája, szervezete nehéz helyzetben hozz bennünket, hiszen hetven százalékos a léalma arány és a harminc százalékos az étekezési alma arány. Ezt mindenképpen változtatni kell, legalább ötven-ötven százalékra. Az a feladatunk, hogy hogyan tudjuk ezt megcsinálni, hogy ne a csak léalma feldolgozó üzemet hozzunk létre, mert akkor az ugyan úgy azon a globális piacon fog versenyezni, mint a most meglévő. A feladat, hogy hogyan tudunk új almatermékeket létrehozni, hogyan tudunk más feldolgozottsági szintű termékeket letenni az asztalra, mert akkor az új vásárlói közönséget, új piacot tud megnyitni minden termelő számára. Na ez az, amiben nehéz helyzetben vagyunk, itt több alfejezet van, vannak most is pályázati források, amelyek rendelkezésre állnak, ebből többet is igénybe vehetnének a gazdák, ezek kisebbek, ugyanakkor regionális szinten el lehetne osztani, tehát egy régiós eloszlásban több is működhetne. Ez az egyik verzió.

- fogalmazott Nagy István. Hozzátette: "A másik az az, hogy a termelők összeállnak és komoly összefogás eredményeképpen több milliárd forintos önrésszel beszállnak egy sokmilliárdos, nagy komplett gyümölcsfeldolgozó üzem megvalósításába, amely nem csak az almát, hanem a meggyet is és más, itt megtermelt gyümölcsöt is képes lenne feldolgozni, valamint más termékeket létrehozni belőle. Ez egy óriási lehetőség volna, de ez nagyon szigorú összefogást kíván a gazdák részéről. A harmadik verzió pedig az, amikor egy már meglévő üzem megvásárlása történik, szintén összefogással, ezt termékpaletta bővítésével lehet összehozni a kereslet növekedését. Ez is benne van a levegőben, azt kell megtudnunk, hogy a helyieknek mi az, ami a leginkább megfelelő lenne. Amit mi most tehetünk az az, hogy ezt a szigorú szerződéskötést előírjuk a feldolgozóknak, hogy ezzel időt nyerjünk és biztonságot a termelőknek, illetve majd az integrációs törvény ad egy újabb lehetőséget arra, hogy a gazdaéletnek szervezettséget és termelői hátteret tudjunk erősíteni, a Dávid és Góliát harcából egy Dávidot tudjuk előnybe hozni."

Bizakodás és elvárás is van a szabolcsi gazdák részéről, a legnagyobb baj azonban az, hogy a feldolgozásra felkínált termék évek óta meghaladja a feldolgozói kapacitást, erről Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke beszélt.

Két lehetőség lehet, vagy ki kell mondanunk, hogy csökkenteni kell a meglévő területeket és akkor kevesebb lenne az alapanyag, vagy pedig a feldolgozóknak a teljesítményét, a kapacitását oda kellene növelni, hogy ez ne forduljon elő. Amíg túlkínálat van, addig az árakról nem is tudunk beszélni, mert a feldolgozók nyilván a legminimálisabb összeget akarja fizetni. Ez pedig a gazdáknak nem, hogy jövedelmet nem biztosít, de még a bekerülési költséget sem fedezi. A nagy túlkínálatra az is megoldás lehet, ha nem csak léalmát tudnánk biztosítani a felvásárlóknak, hanem például értékesíteni lehet akár szeletelve is a gyümölcs. Mi, az agrárkamara, azt szeretnénk, ha nem csökkenne a termőterület, sőt, azt szeretnénk, ha növelni tudnánk ezt a területet. A dohánnyal is hasonló a helyzet, most 3300-3400 hektár területen volt dohány, ami nagy állami támogatásból, hazai forrásból van finanszírozva és a kormány már nem sokáig tudja ezt így finanszírozni és valamilyen növénynek a termesztésére át kellene állni, mi azt szeretnénk, ha ez gyümölcs lenne és alma lenne. Szeretnénk, ha ígéretet kapnánk egy olyan feldolgozó építésére a közeljövőben, amely nem csak kiélezve a léalma gyártásra, hanem kiélezve az összes zöldség-gyümölcs feldolgozására alkalmas lenne, ezzel is lehetne csökkenteni a túlkínálatot

- emelti ki az elnök.

Az agrárminiszter szerint azonban ezt nem tudják megígérni, több okból sem lehetséges az állami üzem létrehozása.

Azt mindenképpen szeretném leszögezni, hogy azt a verziót, hogy az állam majd ide saját forrásból letesz egy komplett feldolgozóüzemet, hogy tessék gazdák, itt van, ilyen nem következhet be. Ezt minden európai uniós jog és hazai versenyjog is teljeséggel tilt, ezt nem tudjuk megtenni, ráadásul, ha a gazdák nem érzik a magukénak, akkor nem is lenne megfelelő termény utánpótlás bele, így egy eleve kudarcra ítélt dolog

- jelentette ki az agrárminiszter.

Nagy István az Európai Uniós támogatások csökkentése kapcsán kiemelte, hogy jelenleg a szövetségesek keresésének az időszaka zajlik, akik hasonlóan gondolkodnak a gazdák költségvetési forrásairól, mint hazánk. A Visegrádi négyek kibővülve a nyolc balkáni és baltikumi országgal, de Spanyolország és Franciaország is hasonló gazdaérdekeket fogalmazott meg. Magyarország több lehetőséget is felvállalna annak érdekében, hogy ne csökkenjenek a források.

Az egyik az, hogy hajlandók vagyunk többet fizetni a közös kasszába, a másik pedig az, hogy keresünk olyan sorokat az Európai Uniós költségvetésen belül, amelyeket át tudunk csoportosítani a gazdák javára. A harmadik pedig az, hogy nem engedünk olyan célokat megfogalmazni a közös Európai Uniós költségvetésben, amelyek a gazda érdekkel ellentétes lenne. Jó úton vagyunk efelé és erős szövetségeseink vannak, bizakodom az ügyben, hogy sikerül majd megőrizni azt a támogatási színvonalat, amit eddig a gazdák megszoktak

- fűzte hozzá Nagy István.

A nehézséget az jelenti, hogy mindenképpen új európai uniós költségvetés lesz, új metódusokkal és szabályokkal. Ezeket a gazdáknak is meg kell ismerniük és tanulniuk. Az unió egy olyan monitoring rendszert alkalmazna, amivel látná, hogy hogyan tud az európai források hatására fejlődni például a környezetvédelem, az ökológiai gazdálkodás, milyen lehetőségeket kapnak a fiatal gazdák, tehát, hogy bizonyítva legyen az unió számára, hogy a közös forintok jó helyre kerültek, tette hozzá Nagy István. Ma Magyarország 17 százalékkal egészíti ki az uniós forrásokat, a jövőben ezt 30 százalékra akarják emelni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egy petíciót is indított azzal a céllal, hogy megvédjék a magyar gazdák és a hazai, valamint az európai uniós agrárgazdaságot. Jelenleg a magyar mezőgazdaság fejlődési üteme az egyik leggyorsabb az EU-ban, 2020-tól szűkülhetnek a lehetőségek az agráriumban, közölte Rácz Imre. A gazdálkodók sokszor máról a holnapra élnek, pedig a fejlesztésekhez és a beruházásokhoz komoly anyagi háttérre és támogatási lehetőségekre van szükség. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében március elejétől zajlik az aláírásgyűjtés, már több mint négyezer támogatót sikerült gyűjteni, országos szinten pedig már tizennyolcezer fölött járnak. A petíciót május 3-ig lehet aláírni, nem csak a mezőgazdaságban élőknek, bármelyik állampolgárnak. A megyei elnök szerint ez azért lenne fontos, hogy egészséges, magyar gyümölcsöt és zöldséget tudjanak fogyasztani a vásárlók.