1,6 gigawatt?! Ennyi napelemet helyeztek üzembe tavaly Magyarországon

Hozzátette: tavaly sikerült elérni, hogy a megtermelt villanyáram 18 százaléka már napelemekből jött, ami komoly eredmény, ebben az összehasonlításban Magyarország második helyen áll az unióban. Kiemelte, hogy a hat gigawattos célt 2030-ra kellett volna csak elérni, de mivel Magyarország ezt már teljesítette, a célkitűzést 12 gigawattra emelték ugyanezen időszak végéig.

Ennek jegyében különböző programokat, támogatásokat hirdetett a kormány, egyik ilyen a Napenergia Plusz program, amely a családokat támogatja a zöldenergia termelés és tárolás területén. Felhívta a figyelmet arra, hogy a napenergia mellett szükség van kiegyenlítő kapacitásra, ami eltárolja a napenergia által megtermelt villanyáramot.

A miniszter megjegyezte, hogy a 2050-re kitűzött uniós klímacélok eléréséhez évi 80-90 gigawattnyi napelemre van szükség, viszont a EU csupán 2 gigawattnyit gyárt. Véleménye szerint Európának nem az amerikai vagy kínai gyártással kellene versenyeznie, hanem innovatív technológiával kellene biztosítania a versenyképességét e téren.

Lantos Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország, Csehországgal, Szlovákiával és Ausztriával együtt levélben fordult az Európai Bizottsághoz, mert a Németország által az orosz gázra bevezetett tranzitvám emeli a költségeket és veszélyezteti ezen országok iparának versenyképességét. "Az az álláspontunk, hogy senki ne vezessen be olyan intézkedéseket, amelyekkel magasabb költségekre kényszeríti, ráadásul indokolatlanul az egyes tagállamokat. Mi is hívei vagyunk a gázellátás diverzifikálásának, de nem azon az áron, hogy ezzel mások előnytelen helyzetbe kerüljenek" - hangoztatta a miniszter.

A nukleáris ipar jövőjéről szólva elmondta: az utóbbi években az EU jóval kevesebb forrással támogatta az ágazatot, de azóta - részben a klímaváltozás hatására - a taxonómiai rendeletében zöld energiának minősítette a nukleáris energiát, és újra támogatásokat rendelt hozzá. Az uniós magyar elnökség alatt napirendre kerül az a kérdés, hogyan lehet az erőművek használt fűtőanyagait újrafeldolgozni - tette hozzá.

A miniszter elmondta, hogy Magyarország támogatja a 2024 végén lejáró orosz-ukrán földgáz tranzitszerződés meghosszabbítását, annak ellenére, hogy jelenleg Magyarország ellátása nem ebből az irányból biztosított. "Ez most nem kiemelkedő biztonsági kérdés, de azzá válhat" -jelentette ki. Lantos Csaba szerint az EU-ban jól működött a gázkereslet-csökkentés, az energiaárak stabilizálódtak. Az EU által kijelölt csökkentési arány 15 százalékos volt, Magyarország 19 százalékot teljesített - jelezte.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a gázkereslet csökkentése egyike az uniós kísérleteknek a nemzeti hatáskörön való túllépésre, ezért Magyarország elveti, hogy a továbbiakban is legyen az unióban ilyen gázfogyasztási közös mérték. "Azzal szemben nincs kifogás, hogy az Európai Bizottság ajánlásokat fogalmazzon meg, de ellenzünk minden olyan kötelezést, amikor a nemzeti hatáskörbe is belenyúlnak, mint például az energia kérdésében is" - szögezte le az energiaügyi miniszter.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nesze neked rezsicsökkentés: még mindig a magas gázárat fizetjük, pedig most már sokkal olcsóbb

A magyar lakosság még mindig a megállapított árat fizette a gázért, annak ellenére, hogy őszre komoly csökkenésen ment keresztül.