MBH Bank: már novemberre egy számjegyű lehet a drágulás éves mértéke

Éves összevetésben a zsiradékok, valamint a tej- és tejtermékek körében volt a legalacsonyabb az áremelkedés, e kategóriákban már egy számjegyű az élelmiszer-infláció – mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője. „Az is fontos, hogy az egyes főcsoportok mindegyikében már 20 százalék alatti az éves drágulás mértéke.”

Az élelmiszer-termékpályák sajátossága, hogy a magasabb feldolgozottsági szintű élelmiszerek ára kevésbé változik, közel sem olyan mértékben, mint például a húsárak, amelyek alapvetően 2-3 hónap késéssel követik azt az árváltozást, ami az élőállatárakban bekövetkezik

– magyarázta.

A bank szakértői felhívták a figyelmet arra, hogy a szeptemberi adatok szerint már a liszt, a sertészsír és a margarin is olcsóbb volt, mint az előző év azonos időszakában, de a sajt ára is visszatért a 2022 szeptemberi szintre. „Ilyet aligha láthattunk az év korábbi időszakában. A tojás és a tej is már csak 2-4 százalékkal drágább, mint tavaly ilyenkor volt.”

Az, hogy éves összehasonlításban több élelmiszer is olcsóbb lett, annak köszönhető, hogy az elmúlt hónapokban a havi árváltozás is kedvezően alakult: olcsóbbak lettek termékek a boltokban, vagy nem változott az áruk – mutatott rá Héjja Csaba, aki szerint ezt támasztja alá az is, hogy a szezonáras zöldség-gyümölcsökön kívül többek között már a száraztészta is 2,6 százalékkal olcsóbb, mint augusztusban. „Hasonló mértékű csökkenést láthatunk a tejtermékek esetében is, és 1 százalék körüli mértékben mérséklődött a baromfihúsok ára is.”

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet, a FAO világpiaci folyamatokat reprezentáló élelmiszerár-indexe, amely a 2014-2016-os árszínvonalhoz viszonyítja az árakat, 121,5 százalékon állt 2023 szeptemberében. „Ez azt jelenti, hogy jelenleg a világpiacon az árutőzsdei termékek ára 21 százalékkal magasabb, mint a 2014-2016 közötti átlagos árszínvonal. E mutató 2022 márciusában, az orosz-ukrán háború kitörésekor 159 százalékon állt, azóta 30-40 százalékpontos csökkenést mérhetünk. Ez a mutató az élelmiszer-gyártáshoz felhasznált alapanyagok, így a búza, a kukorica, a tej, a húsok világpiaci árát méri, ezért fontos indikátor arra vonatkozóan, hogy mire számítsunk a közeljövőben” – magyarázták a szakértők, hozzáfűzve, hogy az élelmiszerárak 2023-ban Magyarországon stagnáló/csökkenő pályát mutatnak. A nyersanyagárak csökkenése eddig csak a liszt bolti árában jelent meg érdemben, de a következő hónapokban várhatóan további termékek árában is tükröződhet. „Viszont arra ne számítsunk, hogy a bevásárlás harmadával olcsóbb lesz, mint tavaly, ugyanis a boltokban látható élelmiszerárak nem csupán a felhasznált anyagok árából képződnek, kiemelt költségtényező például a disztribúció is, és manapság ismét meglehetősen magasak az olajárak” – fogalmazott Héjja Csaba.

„A szeptemberi adatok, valamint az alapfolyamatok alapján továbbra is csaknem biztosak lehetünk abban, hogy az élelmiszer-infláció már novemberben egy számjegyű lehet Magyarországon, hiszen az év eleje óta kisebb mértékben emelkedtek az árak, mint 2020-ban. Sőt, az alapanyagárak csökkenése nyomán az árak további mérséklődésére számíthatunk. Ezzel pedig közeledünk ahhoz, hogy a reálbérek ismét emelkedésnek induljanak, de legalábbis az élelmiszervásárlás terhe csökkenjen a háztartások számára” – foglalták össze az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari szakértői.