Ez a ritkafém mentheti meg egész Európát: brutálisan sokat találtak belőle

Méltatlanul kevés visszhangot kapott az az idei januári hír, miszerint Svédországban megtalálták Európa legnagyobb ritkaföldfém-lelőhelyét, amit Per Geijer névre kereszteltek, s amely egy rendkívül fontos stratégiai sebezhetőségre nyújt megoldást – írja Muhi Gergely, a HOLD Alapkezelő részvényelemzője cikkében. 

A szakember szerint először is érdemes tisztázni, hogy mik ezek az elemek. A ritkaföldfém egy gyűjtőfogalom, ami a periódusos rendszer nyolcadik sorában található kémiai elemeket foglalja magában. "A hétköznapi életben ennél nem is nagyon kell többet tudnunk a jellemzőikről, a gazdasági jelentőségükre azonban érdemes bővebben is kitérni" – írja, majd hozzáteszi:

a mai modern életvitelünkhöz használt eszközök jelentős részében megtalálhatók ezek a fémek, ráadásul a jelen ismeretek szerint nem is helyettesíthetők más anyagokkal.

A fő felhasználási területük a permanens mágnesek előállítása, melyekből aztán a fülhallgatóinkban található apró hangszóróktól kezdve a modern orvosi diagnosztikában használt MR- és CT-berendezéseket készítik el. De nélkülözhetetlenek a kohászatban, az autógyártásban és az akkumulátorok bizonyos alkatrészeinél is. Mégis, talán a legkritikusabb szerepük az egyes kémiai folyamatokban katalizátorként történő felhasználásukban van – ez utóbbi tipikus területe a chipgyártás. 

Muhi Gergely ezután felidézi, a Covid-összeomlás, és a tajvani helyzet fokozódása óta sok cikk született a chipek kritikus jelentőségéről, így feltételezhetően mindenki tisztában van vele, hogy mennyire nélkülözhetetlenek ezek az eszközök. Amíg azonban a chipgyártás egy rendkívül összetett rendszerben valósul meg – még akkor is, ha Tajvan egy megkerülhetetlen szereplő ebben a láncban –, addig az iparág fontos nyersanyagainak – a ritkaföldfémeknek – az ellátása területén a világ sokkal inkább egypólusú – írja.

Ezután viszonylag hosszan azt részletezi az egypólusú berendezkés okait, ám végül tisztázza, miért fontos az év eleji svéd felfedezés Kirunában.

Mert végre az USA-hoz hasonlóan az EU számára is csökkenhet valamelyest a kínai függés, ha majd egyszer évek múlva beindulhat a kitermelés. Márpedig a függőségünk nem csekély, ugyanis a kontinens ritkaföldfém importjának 98 százalékát Kínából szerzi be, évi mintegy 1400 tonnát

– írja a cikkben, majd hozzáteszi: ez a mennyiség a várakozások szerint 2030-ra 6500 tonnára nő, ráadásul ez csak a nyersanyag import, feldolgozott termékként, például mágnesek formájában, évente 16 ezer tonnát importálunk. A svéd lelőhely ugyanakkor a becslések szerint egymillió tonna fémet rejt, így jó pár évre biztosíthatja az EU ellátását.

A projekt megvalósíthatóságát nagy mértékben segíti, hogy Kirunában található Svédország legnagyobb, és egyben a világ egyik legmodernebb vasércbányája.

A Per Geijer érctömb pedig ehhez nagyon közel helyezkedik el. Vagyis a termelés beindításához az alapvető infrastruktúra már jórészt rendelkezésre áll. Így hiába kell majd sokat költeni a környezetvédelmi előírások betartására, a svéd LKVB bányavállalat úgy ítéli meg, hogy ezekkel együtt is ki tudják majd termelni az itt található ritkaföldfémeket.