Ezek a legmocskosabb hazai települések: így fojtja szemétbe a Balaton partját a pesti elit

Óriási különbségek vannak Magyarországon települések és települések között abból a szempontból, hol mennyi szemét termelődik, vagyis, hogy hivatalosan mennyit szállítanak el. Lakosságarányosan a legszemetesebb helyeken egy főre több mint egy tonna hulladék is juthat egy évben, miközben a legkevésbé szemetes helyeken ez a 100 kilót sem éri el.

Ebben a cikkben azt vizsgáltuk meg, hogy Magyarországon, települési bontásig lemenve, 2021-ben mennyi szemetet termeltünk, ehhez pedig két adatbázist használtunk. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) oldaláról elérhető 2021-es, a lakosságtól elszállított települési hulladék tonnában megadott értékeit és a KSH oldaláról a települések állandó lakosságára vonatkozó adatokat, szintén a 2021-es évből.

Átlag és medián vizsgálata

Az elemzés során először a regionális adatokat nézzük meg lakosság arányosan, majd a vármegyei értékeket, végezetül pedig a 10 legtöbb és legkevesebb szemetet termelő település számaiba is betekintünk. De mielőtt ezt megtennénk, nézzünk rá pár fontos számadatra az adatbázisból. Az egyik érték, amit érdemes kiszámolni az az átlag. Az átlag egy igen érzékeny mérőszám, ha magasan kiugró adat található a táblázatban, akkor torzíthatja a valóságot. Azonban az átfogó kép elérése érdekében mindenképp célszerű az átlag meghatározása, és természetesen a mediáné is. 

Jelen esetben a lakosságtól elszállított települési hulladék átlaga 2021-ben: 681 tonna (körülbelül 681 ezer kg), tehát a vizsgálatban résztvevő települések átlagosan ennyi tonna szemetet termeltek 2021-ben. A medián értékünk ehhez képest csupán 172 tonna (tehát megközelítőleg 172 ezer kg). Amiből egyrészt levonhatjuk azt a következtetést, hogy

• a települések fele 172 tonna vagy annál kevesebb hulladékot termeltek 2021-ben;
• valamint azt is megállapíthatjuk a két számadat alapján, hogy akadnak nagyon magasan kiemelkedő települések a hulladék termelés terén (ezt a két vizsgált mutató jelentős eltéréséből következtethetjük ki).

A továbbikban jellemzően kilogrammra átváltva láthatóak az értékek, a könnyebb érthetőség kedvéért. 

A szemét mennyisége évente: regionális adatok

Először regionális szinten vizsgáltuk meg az adatokat. Ebben a bontásban két régió van, ami jobban kiugrik a többi közül. Közép- Magyarország hozta a legnagyobb értéket  a 2021-es évben a hulladéktermelés terén, utána valamivel lemaradva, de a következő régió a Dél- Dunántúl. A legkevesebb hulladékot pedig az Észak- Alföld termelte, nagyjából 221 kilogrammot. A többi országrész esetén a szórás már nem nevezhető számottevőnk.

A régiós adatok vizsgálata érdekes és mindenképpen sokatmondó, de azért azt fontos megjegyezni, hogy nem ad pontos képet. A régiók nem ugyanakkora területet fednek le az országból, és a település számok sem egyeznek, ezért érdemesebb tovább folytatni az elemzést, és megvizsgálni a régióknál kisebb területi felosztásokat is. 

A továbbiakban az elemzés során Budapestet kivettük a listából, mert nagyon téves értékek mutatkoztak volna vármegyei szinten, de a fenti térképen olvashatóak a lakosság arányos adatai a fővárosnak is. Budapest 2021-es, a lakosságtól elszállított hulladék értéke közel 400 000 tonna, ami meglehetősen sok, de fontos ez esetben sem szabad megfeledkezni a lakosság arányos értékről. Ebben az esetben már a főváros sem olyan kiugró, 0,233 tonna, azaz megközelítőleg átlagosan egy budapesti lakostól 2021-ben 233 kg szemetet szállítottak el, ami a fenti adatok alapján sem nevezhető szélsőségesnek.

Az éves szemét mennyisége: vármegyei adatok

A szűkítés következő pontja a vármegyei szintű adatok. Itt azért már látható, hogy sokkal nagyobb a szórás az egyes vármegyék között, tehát kezdünk konkrétabban közelíteni azokra a területekre, ahol az átlaghoz és mediánhoz képest több hulladékot szállítottak el 2021-ben.

Az ábra alapján tehát Somogy vármegye a legtöbbet termelő vármegye, majd ezt követi valamivel lemaradva Pest vármegye. Továbbá az látható, hogy szépen fokozatosan 10 kilogrammokkal csökkenek az értékek, egészen a legkevesebb szemetet termelő Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéig. Így egyik érték sem tűnik kimondottan kimagaslónak, ugyanakkor a legtöbb és legkevesebb szemetet termelő vármegyék között nagyjából átlagosan 150 kg különbség volt szeméttermelésben 2021-ben.

Összességében az értékek még bőven az átlag alatt mozognak, amiből arra következtethetünk, hogy a nagyobb hulladéktermelést hozó települések szét vannak osztva az egyes vármegyék között, és nem egy vármegyében összpontosulnak.

A legkevesebb és legtöbb szemetet termelő települések

Ebben az esetben, ha szimplán a lakosságtól elszállított települési hulladékok tonnában mért értékeit nézzük senkit nem ér talán meglepetésként, hogy abszolút a nagyvárosok vannak az élmezőben. A főváros magasan az élen helyezkedik el, közel 400 000 tonna éves elszállított hulladékkal. De ahogy erre már korábban is utaltunk Budapest különleges helyzetben van, hiszen messze hazánk legnagyobb és leglakottabb városáról van szó.

Ha tehát Budapestet félretesszük, akkor is a nagyvárosok vannak az élen, úgymint Debrecen, Szeged, Sopron stb. Azonban nem meglepő az a tény, hogy ahol többen élnek, ott több szemét keletkezik, pontosan ezért itt is lakosság arányosan érdemes megnézni az elszállított hulladék éves értékét. Így már sokkal inkább érdekesebb és nem mellesleg relevánsabb adatokat kapunk.

A következő táblázatban a 2021-es évben legtöbbet szemetet termelő 10 települést láthatjuk. Feltüntettük a település állandó lakosságának számát a 2021-es évben, valamint a település összes az évben elszállított hulladék mennyiségét tonnában. Majd ezeket osztottuk egymással és így megkaptuk, hogy ez lakosság arányosan mennyi szemetet jelent tonnában és kilogrammban.

Az ábra alapján tehát látható, hogy a Győr-Moson-Sopron vármegyei Csér település szerepel a lista első helyén, ott 2021-ben átlagosan 4064,71 kg szemét jutott egy főre, ami hihetetlenül kimagasló szám, főleg a korábbi regionális és vármegyei százas nagyságrendű adatokhoz viszonyítva. A másik kilenc település is kimagaslik az ezres nagyságrendekkel, de még így is az első helyezetthez képest nagyjából mindenhol negyed annyi szemét termelődött.

Csér esetén fontos hozzátenni a képhez, hogy a településen egy Hulladéklerakó STKH telep található, ami máris magyarázattal szolgálhat a magasan kiugró értékkel kapcsolatban. Azonban a top 5 településből a maradék 4 mind a nyári szezon közkedvelt Balaton parti települései közzé tartoznak, amiből arra következtethetünk, hogy

a tehetősebb helyi lakosság mellett a nyári turista áradat is nagyban hozzájárult az ilyen nagy mennyiségű éves hulladék felhalmozásához. 

Mindezek után megnéztük azt is, hogy melyek azok a hazai települések, ahol a legkevesebb szemetet termelték a vizsgált időszakban. Itt is ugyanazokat a paramétereket néztük, mint az előző esetben.

Ennek a listának a nyertese a Zala vármegyei Kisbucsa lett, ahol mindösszesen 25,85 kg szemetet termelt átlagosan egy lakos 2021-ben. Ez az érték az előbbi nagyjából 4000 kg-nak csupán kb. a 160-ad része, ami mutatja, hogy milyen nagy szélsőségek vannak az országban. A legkevesebb szemetet termlők listáján azért már sokkal közelebbi értékek vannak, mind a 10 település 100 kg alatt található, így itt a terjedelem is jóval kevesebb, mint a másik rangsor esetén.

MOHU MOL Zrt. 

Idén májusban nagyot robbant a hír, amikor Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár bejelentette, hogy 2023 július elsejétől az új koncessziós modellben az állam helyett egy magánvállalat, a Mol hulladékgazdálkodási vállalata, a MOHU MOL Zrt. fogja végezni a hulladékgazdálkodást. Július óta a MOHU MOL Zrt. veszi át, gyűjti, szállítja és előkezeli a lakosságtól, intézményektől, gazdálkodó szervezetektől származó hulladékot. Valamint e mellett egy fontos célú, az EU által előírt környezetvédelmi előírást is bevezettek. 

Az előírás lényege, hogy a környezetszennyőz termékek gyártóinak kell megfizetnie az azokkal járó hulladékkezelés költségeit. Tehát az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során. 

Az új rendszerben a MOHU Zrt. a körforgásos termékből képződő hulladék átvétele, gyűjtése, elszállítása, előkezelése, kereskedelme és kezelésre történő átadása mellett gondoskodik az érintett hulladékgazdálkodási létesítmények hatékony igénybevételéről és üzemeltetéséről.

- mondta Raisz Anikó, államtitkár. Az intézkedések lényege, hogy elsősorban a gyártókat ösztönözzék arra, hogy olyan csomagolású termékeket állítsanak elő, melyek újrafelhasználhatóak és visszaforgathatóak a termelésbe. Így elérve, hogy idővel kevesebb legyen az olyan hulladék, amely egyszer használatos.