Hihetetlen, mire szórják a magyar családok a pénzt: még az EU-s átlagnál is többet költünk erre

Az Európai Unió szinte minden tagállamát érinti az a csökkenés, amely a háztartások fogyasztói kiadásait érinti. A fogyasztási kiadás az, amit az emberek egyénileg vagy közösen árukra és szolgáltatásokra költenek szükségleteik és szükségleteik kielégítésére. Egy háztartás gazdasági jóléte az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésében fejezhető ki, így a fogyasztási kiadások mérése a gazdasági jólét mérésének egyik módja is lehet.

A háztartások fogyasztói kiadásai 2020-ban példátlanul, mintegy 8 százalékkal csökkentek a 2019-es évhez képest. Az Eurostat kiemelte, hogy ekkora mértékű csökkenésre még nem volt példa, amióta éves szinten begyűjtik az erre vonatkozó adatokat. Az adatokat több ágazatból gyűjtötték össze, megnézve hogy a lakosság átlagosan mennyit költött lakhatásra, ruházati cikkekre, éttermekben vagy rekreációra. A háztartások 2020-ban mintegy 38 százalékkal költöttek kevesebbet éttermekben, így elmondható, hogy ez az ágazat a legnagyobb vesztese a járványnak, viszont ruházati ckkekre, közlekedésre valamint rekreációra és kultúrára sem költöttünk sokat 2020-ban.

Mire ment el a pénz 2020-ban?

Bár étteremre, kultúrára, rekreációra nem költöttek sokat a lakosok, élelmiszerre és alkoholmentes italokra, kommunikációra valamint lakhatásra több országban is igen nagy összegeket tapsoltak el. A 2020-as év fogyasztási kiadásainak mintegy egynegyedét élte fel a lakhatási költségek, amibe beletartozik a lakbér, a rezsi, a karbantartás, tehát minden olyan költség, ami a lakhatásunkhoz kapcsolódik. Erre nagyjából 26 százalékot költöttünk, ami megelőzte az élelmiszerekre, és közlekedésre szánt kiadásokat is.

Azonban vannak olyan ágazatok, ahol kifejezetten többet költöttünk, például élelmiszerre és alkoholmentes italokra, kommunikációra és lakhatásra tavaly többet költöttünk a bevételeinkből, mint a korábbi években. A tavalyi év fogyasztási kiadásainak mintegy egynegyedét élte fel a lakhatási költségek, és a számlák, ez a teljes kiadásaink mintegy 25 százalékát élte fel, ami megelőzte az élelmiszerekre, és a közlekedésre szánt kiadásokat is.

Az, hogy melyik országban hogyan alakultak a fogyasztói kiadások, szintén változó. A 2019-es évhez képest 2020-ban a legnagyobb csökkenést Máltán regisztrálták, ahol 22 százalékkal csökkentek a fogyasztói kiadások. Ezt követte Horvátország, Spanyolország és Görögország, 16 százalékos csökkenéssel. Szlovákiában, és Dániában a fogyasztói kiadások csökkenése csekély, mindössze 2 százalékos volt, Litvániában és Lettországban 3, Magyarországon pedig szintén 3 százalékos csökkenés állt be a fogyasztói kiadásokban.

Mire költenek a magyarok?

Mivel hazánkban már szinte minden folyamatosan drágul, így nem meglepő, hogy mi mire költöttünk a legtöbbet. Korábban írtunk arról, hogy a bérleti díjak is az egekbe szöktek, sőt decemberben újabb hónapot zárt áremelkedéssel az országos albérletpiac, a januári mélyponthoz képest már bőven két számjegyű az emelkedés, de a koronavírus-járvány előtti csúcsot még nem érte el. 2020-ban is sokat költöttünk lakhatásra, albérletre és számlákra, így nem meglepő, hogy az Eurostat adataiból is ez köszön vissza.

2020-ban Magyarországon a legtöbbet lakhatásra, és rezisre költöttünk, ez 22 százalékát tette ki a fogyasztói kiadásainknak. Ezt követték az élelmiszerek, és az alkoholmentes italok, amire nagyjából 18 százalékot költöttünk, közlekedésre pedig az összkiadásaink 11 százalékát vertük el. Egyéb szolgáltatásokra további 8,6 százalékot költöttünk, ide tartozik a biztosítás, valamint a különböző pénzügyi szolgáltatások is.

2020-ban nem költöttünk sokat rekreációra, és kultúrára, mindössze 6,7 százalékot szántunk erre a pénzünkből, ami nem meglepő, hiszen erre az ágazatra is hatott a pandémia. Dohányárura, és alkoholra, valamint vendéglátóipari egységekre sem költöttünk sokat, mindössze 6,3 százalékot a pénzünkből. Saját otthonunk csinosítására, bútorokra, lakberendezésre 5,5 százalékot költöttünk, ruházati cikkekre pedig 3,1 százalékot. Ezt követte a kommunikáció költségei, ide 3 százalékot szántunk a pénzünkből, míg oktatásra mindössze 1 százalékot fordítottunk.

A járvány évében az egészségünkre a kiadásainkból 4,2 százalékot költöttünk, ebben nagyobb részt tettek ki a különböző gyógyszerek, és egészségügyi felszerelések. Az Európai Uniós átlaghoz képest mi a vizsgált időszakban több pénzt szántunk alkoholmentes italokra és élelmiszerre, de vendéglátóipari egységekbe is valamivel többet költöttünk, mint az uniós átlag.