Ez az 5 égető probléma aggasztja most a magyarokat: a járvány csak hab a tortán

Egy friss kutatás szerint 2021 júliusában a világot még mindig a koronavírus aggasztotta leginkább, 36 százalékban. A munkanélküliséggel kapcsolatban 32, míg a szegénység és társadalmi egyenlőtlenségek miatt 31 százalék fejezte ki aggodalmát. A pénzügyi/politikai korrupció a lakosság 30 százalékát aggasztja, az erőszak és a bűnözés 26 százalékukat. A klímaváltozás már csak az emberek 14 százalékát tölti el aggodalommal, az infláció csupán 12-t, a gyermekkori elhízás pedig a világ 1 százalékát (pedig ez is súlyos probléma, amely rengeteg szülőt, gyermeket érint!).

Magyarországon más mértékben aggasztják a világ problémái a lakosságot: az Ipsos felmérésében résztvevők több mint fele a pénzügyi/politikai korrupciót látja nagy gondnak, ezt követi a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek (45%). Sokan aggódnak a munkanélküliség mértéke, a munkaerőpiac alakulása miatt is (21%), de már csak 15 százalék fejezte ki aggodalmait a koronavírus miatt. A bűnözés és erőszak (10%), valamint a klímaváltozás (9%) miatt is sokkal kevesebben aggódnak.

Ha pedig a vizsgált országok eredményeivel is külön összevetjük Magyarországot, akkor azt láthatjuk, hogy az egyik utolsó országok között szerepelünk aszerint, milyen arányban aggódik a lakosság a koronavírus miatt. A munkanélküliséget is kevéssé látjuk aggasztónak a listavezető országokhoz képest. Például az olaszok 55, a spanyolok 49, a franciák 29 százaléka problémásnak látja a helyzetet a saját országában, a magyarok 21 százalékban ítélték így. A lengyelek (13%), németek (12%) és hollandok (8%) sem nagyon aggódnak.

A szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek annál jobban nyomasztják a magyarokat: hazánknál csak Oroszországban (58%) aggódik jobban a lakosság emiatt. Az élen van még Kolumbia (44%), Törökország (40%), Chile (37%). Ausztrália (22%), az Egyesült Államok (19%) és Szaud-Arábia (18%) polgárai viszont nem aggódnak.

Van okunk aggódni?

A COVID-válság előtt, 2019-ben átlagosan az EU lakosságának 21,1 százalékát fenyegette elszegényedés vagy társadalmi kirekesztettség veszélye. Magyarország akkor az EU középmezőnyében helyezkedett el, 2,2 százalékponttal kedvezőbb aránnyal, mint az uniós átlag (18,9%). Tehát 2019-ben több mint 1 millió 800 ezer magyart fenyegetett az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztettség. 2020-ra EU-s adatok még nincsenek, viszont Magyarországon 17,8 százalékot mutatnak a statisztikák, tehát meglepő módon a járvány ellenére javult a helyzet. Viszont még így is nagyon sok embert fenyeget az országban az elszegényedés.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kifakadt a legendás magyar színész: a tartalékaimat éltem fel

Bízik benne, hogy lassan egyenesbe jön.

Különösen nagy veszélyben van ilyen szempontból az idősödő korosztály: Magyarországon 10 év alatt majd háromszorosára nőtt azoknak a nyugdíjasoknak száma, akiket az elszegényedés réme fenyeget. Hiába tehát, hogy a férfiak és nők közötti nyugdíjkülönbségek egész Európa szerte csökkenek, egyre több és több olyan nyugdíjas lesz, akiknek az egzisztenciájuk nem stabil, bármikor lecsúszhatnak. Az ő számuk Magyarországon hozzávetőleg 300 000 fő.

Nem csoda tehát, hogy a magyarok ilyen nagy arányban aggódnak az elszegényedés miatt.

Ráadásul a szegénység nem csak a munkanélkülieket sújtja, ahogy sokan tévesen feltételezik. Egyre szélesebb a "dolgozó szegények" rétege itthon és az unióban. A gyermekszegénység szintén súlyos probléma, amelygenerációkra meghatározhatja a gyermekkori nélkülözés a társadalmi helyzetet, egzisztenciát.

A társadalmi egyenlőtlenségek növekedésére is csak ráerősített a járvány: amíg azok, akik leginkább ki voltak téve a válságnak, elszegényedtek, felélték a tartalékaikat, a biztosabb helyzetben lévők megtakarítottak, tovább gyarapodtak. A munka világában a nők és férfiak közti egyenlőtlenségekre most a járvány csak rásegített - a digitális oktatás sem segített, hiszen a gyerekkel, ha választani kell, többnyire a nők maradnak otthon, esnek ki a munkából. Ez betegség esetén is jellemző.

Bűnözés, klímaszorongás

Magyarországon a vidéki kistelepüléseken lakók között nagyobb arányban vannak azok, akik féltik a családjukat a közvetlen környezetükben előforduló bűncselekményektől, erőszaktól vagy vandalizmustól, mint a nagyvárosok lakói között. Ez tika jelenség: az unió legtöbb országában a nagyvárosokat tartják kevésbé biztonságosnak.  Ráadásul itthon az elszegényedés fenyegette magyarokat sokkal inkább érinti a bűnözés közelsége, mint azokat, akiknek nincsenek ilyen jellegű anyagi bajaik.

Ehhez képest messze a fővárosban történt a legtöbb bűncselekmény 2020-ban lakosságarányosan is. A személy elleni erőszakot elkövetők bűntérképe már más képet mutat.

A klímaváltozás már rengetegféle módon kihat a magyarok életére is, mégis viszonylag kevesen látják problémának. Hiába van pl. hosszú ideje nagyon rossz éve az almának, és szöknek az egekbe az árak, nem kapcsolják össze a klímaváltozás okozta időjárási gondokkal. Ugyanígy a takarmánytermés minőségének romlása - ami miatt drágul a kenyér, a hús, a tej a tojás -, vagy a gyümölcsök-zöldségek árának állandó emelkedése nem elég figyelmeztetés.

A nyári tomboló viharok, vagy a kibírhatatlan hőség - világszerte egyre többen veszítik életüket évről évre a magas hőmérséklet miatt - sem aggasztja ezek szerint túlzottan a magyarokat. Pedig a pandémia is rávilágított: az emberiség jelenlegi életformája fenntarthatatlan, és sürgősen nagy változtatásokra lesz szükség. Különben az állandó természeti csapások, és világjárványok csak a kezdetet jelentik.

EZ IS ÉRDEKELHET

14 égető probléma, ami megoldásra vár: ezektől tartanak a magyarok leginkább

Az egészségügyet 50, az inflációt 37 százalék ítélte a legfontosabb problémák egyikének.