Több százezer magyar melós lép le otthonról: a megélhetésért teszik, nincs más választásuk

2020-ban az Európai Unió tagállamaiban dolgozó 15–64 évesek 6 százaléka, azaz a 192 millióból 12 millióan más régióban dolgozott, mint ahol élt – olvasható az Eurostat friss összefoglalójában. A tagállamok közül a legtöbb ingázót Belgiumban regisztrálták, ahol a munkavállalók 21 százaléka hazája egy másik uniós régiójában dolgozott.

De Hollandiában is 13 százalékos volt az ingázás és 10–11 százalék körül alakult a litván, az osztrák, a dán és a német mutató is. Magyarországon a dolgozók 11,57 százaléka ingázott belföldön, jó részük Pest megyéből került ki, Budapest központi szerepének köszönhetően.

Ahogy a diagramon is látszik, Magyarországon mind EU-s, mind régiós szinten kiemelkedően magas az ingázók száma. A szomszédos Lengyelországban például a dolgozók kevesebb, mint 2 és Lengyelországban is mindössze 3,3 százaléka ingázott az országon belül. Régiónkban egyedül Ausztria számai közelítik meg a mienket, de még ott is csak a munkavállalók 10,7 százaléka ingázott az országon belül, ami majdnem egy százalékkal alacsonyabb a magyar számnál.

A nyugati országok közül is kevés helyen ingáznak annyian, mint hazánkban.

A már említett Hollandia számai ugyan alig maradnak el a magyartól, Belgiumnak pedig nincs vetélytársa az ingázók számat tekintve, de nem ez az általános. Franciaországban például csupán a dolgozók 4%-a utazott másik régióba dolgozni hazáján belül, és Olaszorszában ez a szám még alacsonyabb, mindössze 2,8%.

Persze az európaiak más tagállamokba is ingáztak 2020-ban, de sokkal kisebb számban, mint az államokon belül. Tavaly mindösszesen 2 millióan éltek ennek lehetőségével, azaz a 15-64 év közötti munkavállalók 1%-a. Ez meglepő módon megegyezik a 2019-es számokkal, azaz itt nem igen látszódott a koronavírus-járvány hatása.

Szlovákiából dolgoztak a legtöbben más országban, szomszédainknál ugyanis a munkavállalók nem kevesebb, mint 5%-a lépte át a határt a munkahelyért. De magas volt ez a szám Észtországban, Luxemburgban és Horvátországban is, mindhárom helyen a dolgozók 3%-a járt ugyanis dolgozni a határon túlra.

Magyarországon 99 200 ember, az összes dolgozó 2,27%-a ingázott külföldre, tehát az EU-s átlagnál hazánkban is többen utaztak az országhatáron túlra munkáért.

Régiós szinten a legnagyobb számban a belga Braban Wallon tartományban ingáztak (49%), amit a szintén belga Vlaams-Brabant mellett Pest követ, mindkettőben 40%-nyi ingázót regisztráltak. De az ausztriai Burgenland (38%), a holland Flevoland (36%) és a belga Namur (34%) számai is kicsivel maradtak el ettől. Magyar szempontból egyébként kimondottan érdekes lehet a régiós felosztást is részletesebben vizsgálni.

Régiós szinten nagyok a különbségek hazánkban

Az Eurostat adataiból az is kiolvasható, hogy Magyarország mely régiójában a leginkább és melyikben a legkevésbé mobilisek a munkavállalók. A régiók szerinti felosztásban hazánkban az alábbi egységeket vizsgálják:

Alföld és Észak

• Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)
• Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg)
• Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)

Közép-Magyarország

• Pest
• Budapest

Dunántúl

• Közép-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém)
• Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)
• Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)

Ezek közül Pest megyét és Budapestet külön régiónként is vizsgálják. A többi megyéről az Eurostat csak régiós szintű számokat publikál.

Mint látható, a régiók közt ingázók százalékos megoszlásában drasztikus különbségek vannak a régiók között. A statisztika szerint hazánkban arányaiban a legtöbb belföldi ingázó Közép-Magyarországon van, szám szerint 20,8%, az országos átlagot egyébként ezen a régión kívül gyakorlatilag csak a Közép-Dunántúl haladja meg.

Budapest a Közép-Magyarországi számot egyébként lefelé húzza a maga 6,8 százaléknyi ingázójával, hiszen érthető módon a fővárosból vidékre kevesebben járnak ki munkalehetőségért, ellenben Pest megyéből a dolgozók közel 40 százaléka ingázik, jó részük valószínűleg Budapestre, a szélesebb munkalehetőségek miatt.

Valószínűleg a Közép-Dunántúli régióban is elsődlegesen a főváros és a régió közti relatív közelség lehet felelős a 12,2%-nyi ingázóért.

Nyugat-Dunántúlon (3,7%) és a Dél-Alföldön (4,8%) ellenben alig utazik valaki a lakóhelyétől távol a munkahelyekért. Előbbinél magyarázat lehet, hogy Győr, Szombathely és Sopron is nagy lélekszámú, fejlett nagyvárosok és a határ közelsége miatt az ingázás eleve inkább Ausztriába összpontosul.

Nem véletlen tehát az sem, hogy a dolgozók bőven a Nyugat-Dunántúli régióból ingáznak a legnagyobb arányban a határainkon kívülre. Szám szerint az összes Nyugat-Dunántúli munkás 6,5 százaléka. De az ingázók a  Dél-Dunántúli régióban is kiemelkedően sokan vannak, az ott élők 4%-a jár ki külföldre kenyeret keresni.

A külföldre ingázók száma az Alföld és Északi régiókban 1,5-2% között mozog, Közép Magyarországon pedig mindössze 1%-os. A Pest megyében élő külföldön dolgozók 0,7%-a ebben az esetben is könnyen magyarázható a főváros közelségével. Budapestről viszont  arányaiban valamivel többen, az ott élők foglalkoztatottak 1,2%-a végzi a határon túl munkáját. Ez utóbbi valószínűleg a nemzetközi cégek nagyobb számával magyarázható.