Zárnak az iskolák, óvodák Ausztria egyes részein: ez már a második hullám?
Egy hétre.
Egy hétre.
A COVID-19 megjelenése jelentős kihívás elé állította a cégeket és a munkavállalókat is. Zdravka Demeter Bubaloval, a MOL-csoport HR igazgatójával többek között arról beszélgettünk, hogyan reagált a 26 ezer, különböző nemzetiségű dolgozót foglalkoztató nagyvállalat a váratlan helyzetre, mi jelentette a legnagyobb kihívást, és volt-e bármilyen pozitív hozadéka a nagyvállalat számára a járványhelyzetnek. A szakember kitért arra is, szükség volt-e átstrukturálásra, létszámstopra vagy leépítésre az olajár esése és a fogyasztás csökkenése miatt.
Rendkívüli juttatást kapnak mások mellett a kórházak, a szakrendelők, az egynapos sebészeti ellátást nyújtó szolgáltatók, a laboratóriumi ellátást nyújtó, a művesekezelést végző szolgáltatók, az Országos Mentőszolgálat és a betegszállítást végző egyéb szolgáltatók, az Országos Vérellátó Szolgálat dolgozói.
Így mind az aktív fertőzöttségi ráta (2,9 fő 10 ezer lakosból), mind pedig az átfertőzöttség aránya (68 fő 10 ezer lakosból) alacsonynak mondható - jelentette be a mai sajtótájékoztatón dr. Merkely Béla, a vizsgálatot vezető Semmelweis Egyetem rektora.
Ezeken a helyeken van ma munkaszünet.
2714-en pedig már meggyógyultak.
Akkor kell új várólistát nyitni, ha egy betegnek több mint 60 napot kellene várnia.
Most hogy a budapesti városvezetés javaslata szerint ősztől 8 óra helyett 9-kor is kezdődhetne az oktatás a fővárosban, a Pénzcentrumon utána jártunk annak, lenne-e ennek törvényi akadálya, illetve hogy máshol, ahol már bevezetésre került a későbbi iskolakezdés, milyen eredményei voltak. Ezen felül élesítettünk egy szavazást is, ahol elmondhatod, szerinted jó ötlet lenne-e egy ekkora mértékű változtatás jelen körülmények között.
A világon 10 302 052 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban.
10-ből 6 magyar orvostanhallgató tervez külföldre menni dolgozni a diploma után. Soha nem volt még ilyen mértékű az elvándorlás.
4155 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.
Friss kutatás látott napvilágot.
A munka és a mód, ahogyan dolgozunk, mindannyiunk életében komoly változásokon esett át az elmúlt hónapok során. A koronavírus-járvány megmutatta a munka kapcsán már régóta kopogtató változások szükségességét: a gyors alkalmazkodás képessége, a gyakoribb otthonról történő és rugalmasabb munkavégzés, vagy épp a digitális technológiák fokozott bevonása csupán néhány olyan kézzel fogható változás, melyet a saját bőrünkön tapasztalhattunk meg a közelmúltban. Ezek ugyanakkor azokat a globális munkaerőpiaci változásokat is jelzik, ami felé a munka világa sebesen halad. Szakértők most sorra veszik, mire világított rá e témában globális szinten a koronavírus és mi várható a jövőben.
Gyökeres átalakulás ment végbe.
Támpont lehet a nyaralás tervezésekor.
A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot már teljes egészében érintették, így hatásai a közölt foglalkoztatási adatokban megjelennek. A 2020. március-májusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 403 ezer fő, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 68,6% volt. Mindkét nem esetében csökkenés történt, ugyanakkor a férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket. 2020 májusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 399 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 31 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 134 ezer fővel kevesebb - derült ki a KSH adataiból.
Eddig dolgozó nem volt, most vendég nincs a Balatonnál.
170 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 9-en vannak lélegeztetőgépen.
Az aktív fertőzöttek száma 875 fő.
A férfiakat és a nőket közel azonos szintű munkanélküliség jellemezte.
Fájni fog.