Egyre rosszabb a helyzet: ezt rengeteg kisgyermekes magyar család érezheti a saját bőrén

"Rendkívül nagy a bizonytalanság, a stressz, a félelem a jövőtől. Minden sokkal bonyolultabbá vált. Az addig jól bejáratott megoldások elvesztek" - olvasható a frissen megjelent felmérés összegzéséből. Az is kiderült, hogy a védőnők 68%-a nem elégedett a munkáltató váltással. A legtöbb válaszadó bizonytalan, csalódott, szomorú, dühös, elkeseredett, fenyegetettnek érzi magát. Közel 40 százalékos a szorongók aránya, és a válaszadók 26,4 százaléka gondolkodik azon, hogy elhagyja a pályát. Ez "egy katasztrófával ér fel a Védőnői Szolgálat jövője szempontjából" - írták. 

A felmérésből az is kiderült, hogy a védőnők több mint felének romlottak az élet- és munkakörülményei és több mint 60 százalék véli úgy, hogy a védőnői szolgáltatás minősége is romlott. "A többség nagyon rosszul érzi magát és nagyon rosszul éli meg az átalakítást" - írták az összegzés zárlatában. A MAVE több évtizedes tapasztalatára építve felkérés esetén felajánlja segítségét, és kérik, hogy az OKFŐ vegye figyelembe a felmérésük eredményeit. 

A Facebookon közzétették azt a levelet, amelyet az OKFŐ-nek küldtek a felmérés részletes eredményeivel: "Egyesületünk Országos Elnöksége 2024. január 15-31. között a védőnők körében ismételten kérdőíves felmérést végzett, melynek a célja az volt, hogy a július 1-vel történő munkáltatói változást követően az elmúlt hat hónapban, miként befolyásolta, hogyan alakította a védőnők életét és munkakörülményeit és milyen változásokat tapasztalunk a 2023. szeptemberi felmérésünkhöz képest.

A kérdőívet Egyesületünk Facebook oldalán tettük közzé, illetve Hírlevél útján volt elérhető. Felmérés elsődleges célja volt, hogy képet kapjunk:

• a védőnők aktuális helyzetéről;
• a 2023. július elsejével történő Országos Kórházi Főigazgatósághoz (továbbiakban: OKFŐ) tartozó egységes védőnői rendszer kialakításának tapasztalatairól az elmúlt hat hónapban;
• az új vármegyei kórházak rendszerébe történő integrálódásról;
• az átalakulást követően 6 hónappal mi a védőnők véleménye, hogyan alakulnak a munka körülményeik;
• hogyan befolyásolta a munkáltató váltás a védőnők illetményét.

A kérdőíves felmérés összefoglalóját itt lehet megtekinteni, melyet személyesen adtunk át OKFŐ Védőnői Szakmai Osztály vezetése számára."

A közzétett levél a felmérés részletes eredményeivel a Pénzcentrum galériájában is olvasható az alábbi képre kattintva:

Láthatatlan szakemberhiány

A fenti felmérés és annak elemzése kitér arra is, hogy a védőnő szakmát is sújtja a szakemberhiány. A felmérésből kiderült, hogy a válaszadó védőnők 18,5 százaléka helyettesít. Ez azért fontos szám, mert a NEAK a korábban lapunk érdeklődésére azt közölte "a betöltetlen körzetek nem maradnak ellátás nélkül. Az összes betöltetlen körzet tekintetében megoldott a helyettesítés és biztosított az ellátás." A helyettesített körzet hivatalosan pedig nem számít betöltetlennek, így nincs róla hivatalos adat, mekkora lehet a szakemberhiány a védőnők körében a körzetek szempontjából. Ez a 18,5 százalék, amely a felmérésből kiderült, igen magas arány. Természetesen a helyettesítés oka lehet táppénz, vagy GYED, GYES is, de lehet az oka betöltetlenség is.

A Pénzcentrum nemrég vizsgálta, hogy a védőnői körzetek számának és betöltetlenségének alakulását. Elemzésünkből kiderült, hogy 9945 védőnői körzetből 2024 februárjában 682 volt betöltetlen (6,86%). Tavaly még 700 betöltetlen körzet volt betöltetlen, bár akkor még 10011 körzet volt a nyilvántartásban (7%). Így bár a betöltetlen körzetek száma csökkent 2,6 százalékkal, közben megszűnt 66 körzet - feltehetően olyanok, melyek betöltetlenek voltak. A háziorvosi praxisok betöltetlenségéhez képest ez a cirka 7 százalék nem tűnik soknak, azonban a helyettesített körzetek belezavarnak a valós képbe.

Szalainé P. Boglárka a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnői alapszervezetének vezetője korábban erről azt nyilatkozta, hogy 277 területi és további 50 iskolai védőnői állás betöltetlen, mely önmagában 714 feladatellátási helyet érint. Azonban ennél jóval több helyen oldják meg a feladatot helyettesítéssel, emelte ki a szakember, hozzátéve, hogy ez nagy terhet ró a védőnőkre és a gondozottak láthatják kárát hosszú távon a szakemberhiánynak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Üres ígéret volt a béremelés? Még mindig forrnak az indulatok a magyar egészségügyben

Tíz egészségügyi szakdolgozóból öt elégedetlen a béremelés után megkapott összeggel.

„A csaknem 5000 védőnői körzetből nagyjából 650-ben helyettesként dolgozik a védőnő. Az üres állások mellett ugyanis a gyesen és tartósan távol lévők feladatait is a szomszédos körzetből érkező kollégák látják el” – magyarázta a szakember, aki szerint a nagy számú helyettesítés önmagában is nehéz helyzetet teremt, hiszen egy-egy körzetben 200, de akár 350 gondozott – gyermek, várandós - is lehet. Erre terhelődik rá a helyettesített körzet összes feladata. Korábbi felmérések alapján a dolgozó védőnők ötöde, tehát nagyjából 1000 védőnő helyettesít - ez egybevág a friss felmérés eredményével.

A szakértő szerint az osztott figyelem nemcsak a helyettesített, hanem a védőnő saját körzetét is hátrányosan érinti. Számításaik szerint 2500-3000 feladatellátási helyen nem jut a gondozottakra megfelelő mennyiségű idő és figyelem, vagyis az ellátottak 25-30 százalékának sérül az egyenlő ellátáshoz való joga. Vagyis a kisgyermekes családok és várandósok, valamint gyermekeik negyedét érintheti hátrányosan a védőnők helyzete Magyarországon.

Ez pedig még csak a szakemberhiány, amely nem most kezdődött, már jó ideje fennáll. A felmérés pedig arra mutat rá, hogy a Védőnői Szolgálat átalakítása óta sokat romlottak a munkakörülmények, a dolgozók helyzete, és a válaszadók negyede a pályaelhagyáson gondolkodik. Ez pedig csak súlyosbíthatja a szakemberhiányt. A szakdolgozói béremelés kapcsán is sok védőnő is csalódott, mert az ígéretekhez képest nem kapták meg a remélt fizetésemelést, amire régóta várt a szakma.