RSV, koronavírus, influenza: elárulta Jakab Ferenc, mennyire gyakori az egyidejű hármas fertőzés

Pénzcentrum: Az influenzát és a koronavírust nagyrészt ismerjük, de mit kell tudni az RSV-ről?

Dr. Jakab Ferenc: Ez egy óriássejtes légúti fertőzés, amely most erősebben támad. Ismert és gyakori vírusfajta, bármely életkorban fertőz, de leggyakrabban kisgyermekeknél, csecsemőknél fordul elő. Az esetek többségében enyhe, a náthához hasonló tünetekkel jár, de súlyosabb esetben tüdőszövődményekhez is vezethet.

Igaz, hogy a koronavírus megszelidült?

A mai tudásunk szerint a koronavírus hosszú időre velünk marad, vagyis egy elemmel több lesz, ami koinfekciót, szimultán fertőzést tud okozni. A közelmúltban sokféle koronavírus variáns jelent meg, ezek mind az omikron alvariánsai, amelyek bár könnyebben terjednek, de enyhébb – az esetek nagy részében erős nátha, maximum influenza-szerű – tüneteket produkálnak. Természetesen, ha ez keveredik egy influenzával vagy RSV-vel, akkor erősebb tünetek alakulhatnak ki. Az egyidejű „hármas” fertőzés nagyon extrém esetben fordul elő. Ekkor sem lehet megmondani, hogy a fertőzött biztosan kórházi kezelésre szorul-e, ez nagyon sok egyéni faktortól függ. Ugyanakkor újdonság az elmúlt évekhez képest, hogy a Covid járvány alatt a távolságtartás, maszkhasználat, izoláció miatt „több legyet ütöttünk egy csapásra”, kivédtük az influenzát is.

Így viszont most meggyengült a védettségünk, kikopott az immunválaszunk ezzel szemben. Mivel már nem hordunk maszkot, nem tartjuk a távolságot, az influenza erősebben fertőz.

A társadalom nagy része több hónapja-éve kapta meg a koronavírus elleni oltásokat.  Mennyire védenek ezek most?

Az oltások kétféle védettséget adnak, az antitestes és a sejtes immunitást. Ez utóbbi hosszabb ideig véd. Ezért az oltások megléte olyan alapimmunvédettséget ad, ami nagyon fontos a mostani fertőzésekkel szemben is.  Mai tudásunk alapján feltételezhető, hogy a koronavírus ellen – az influenzához hasonlóan - is évenkénti egyszeri ismétlő oltás lehet a megoldás, de ennek pontos megállapítását még sok vizsgálatanak kell megelőznie. Ez elsősorban a veszélyeztetett csoportokban fontos. Egyelőre még nem alakult ki a protokoll, ehhez több év tapasztalataira is szükség lesz.

Várható újabb világjárvány kialakulása?

A vírusok terjedésének három fázisa van. Alapesetben a vadállatokon jelenik meg és néha átterjed a háziállatokra is. A következő lépcső, amikor „átugorja” az állat-ember gátat és lokális járványt okoz. Ebből lehet – számos tényező együtt állása esetén – globális vészhelyzet. Szerencsére ez utóbbi nagyon ritka. Feltételezhetően sosem lesz világjárvány például az Ebolából, mert csak szoros fizikai kontaktussal terjed és csak akkor, amikor már nagyon komoly tünetek jelentkeznek. A fejlett világban ezekkel a tünetekkel orvoshoz forduló beteget azonnal izolálják.

Globalizált világban nincs lokális probléma. A vírusok nagy része Afrika és Ázsia trópusi területein bukkan fel.

A kutatók, laboratóriumok, egyetemek közötti szakmai kapcsolatoknak köszönhetően egy új törzs felbukkanásáról 24-48 óra alatt tudomást szerzünk. A mi laboratóriumunk is nagyon szoros, napi kapcsolatban van a hasonló intézményekkel világszerte. A cél, hogy azonnal megismerjük az új vírust és csírájában elfojtsuk a kialakuló járványt. A járványügyi, közegügyi szakemberek feladata a tűz megelőzése, nem csak az oltása. A munkában koordináló szerepet tölt be az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Fotó: Sóki Tamás, MTI/MTVA