Betegség, ami tízezreket tesz tönkre, mégis alig tudunk róla

Negyven évnyi házasság ment tönkre két hónap alatt kaparós sorsjegyek miatt; eladta a gyerek a családi házból a kazánt, mert pénzre volt szüksége - ehhez hasonló történeteket naponta hall Ottó (vezetékneve elhallgatását kérte), a Névtelen Szerencsejátékosok egyik önkéntese. Ő tudja igazán, hogy miről beszélnek azok, akik a segélyvonalon fordulnak hozzá, hiszen maga is szerencsejáték-függő, már több mint húsz éve. Beszippantotta a kaszinók és a rulett világa, és ugyan öt éve "tiszta", tudja, mégis egy életen keresztül küzd majd a betegségével.

- mondta a Pénzcentrumnak Ottó, aki egyébként egy három diplomás, családos és sikeres üzletember.

Lassan öt éve indult a hadjárat

A nyerőgépek kálváriája lassan öt éve kezdődött: 2011. november elsejétől 100 ezer forintról 500 ezer forintra emelték a játéktermekben elhelyezett nyerőgépek után fizetett adót. Emellett, ha a negyedéves forgalom elérte, vagy meghaladta a 900 ezer forintot, akkor annak 20 százaléka ment az államnak. 

Ezt követően 2012. október 2-án az Országgyűlés a kaszinók kivételével mindenhonnan kitiltotta a játékgépeket. Az intézkedés létjogosultságát azzal indokolták, hogy országosan nagy problémát jelent a szerencsejáték-függőség, és rengeteg család életét keseríti meg, hogy bevételük jelentős része valamelyik pénznyerő automatában köt ki.

A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) reagálása szerint az ágazat 21 éven keresztül komoly pillére volt a magyar gazdaságnak: évente 70 milliárd forintot fizetett az állami költségvetésbe. A pénznyerő automaták piaca egyébként szigorúan szabályozott és ellenőrzött szektor volt: évente átlagosan 15 ezer ellenőrzést végzett a NAV, és csupán 3 ezreléknél találtak törvénysértést, ami nagyjából 45 céget jelent.

A szövetség becslése szerint a törvény 100 milliárd forint egyszeri kárt okozott.

Ami változott, és ami nem

"A korábbiakhoz képest jelentősen visszaesett a terápiában megjelenő szerencsejáték-függők száma. Ennek egyik oka vélhetően a játékgépek kitiltása, ez azonban nem jelenti azt, hogy a betegek száma ténylegesen csökkent volna" - tudtuk meg Tremkó Marianntól, a Nyírő Gyula Kórház - Országos Pszichátriai és Addiktológiai Intézet szakpszichológusától.

Hozzátette: a tapasztalatok szerint, jellemzően a kocsmákban elhelyezett nyerőgépeket használók között magas volt a problémás alkoholfogyasztók aránya, a gépek kitiltásával a játék sokuk életéből kikopott és "csak" az alkohol maradt. 

"Az elmúlt néhány évben segítséget kérő játékosok zömében 20-40 éves férfiak, akik leggyakrabban szelvény, internetes alapú sportfogadás, vagy online kaszinók rabjai. Igen magas azonban a látencia, mivel sokuk sikerrel fedi el a problémát. Mivel az ilyen helyzetben lévő betegek nem szembesülnek szenvedélyük negatív következményeivel, motiválatlanok maradnak a változtatásra" - mondta Fazekas Zsolt, a kórház addiktológiai konzulense.

A Névtelen Szerencsejátékosok önkéntese örül, hogy bezárták a kaszinókat, mert kisebb a csábítás. Véleménye szerint valóban segített a játékgépek kitiltása is a szórakozóhelyekről, de csak egy vékony rétegnek, akik a kocsmában dobálták a pénzt a játékgépekbe.

A szakemberek szerint tehát nem oldotta meg a problémát a törvényi változás, csak másban tárgyiasul a függőség. Ugyan szórakozóhelyeken és kocsmákban már nincsenek játékgépek, de az online kaszinót mindenki a zsebében hordhatja, és a lottózók bevétele is szépen ível felfelé.

"Úgy tűnik, hogy a sportfogadások területén is nagy változások történtek. Ehhez ráadásul egy hiedelem is kapcsolódik: sokan úgy gondolják, ha értenek a sporthoz, akkor meg tudják jósolni egy-egy mérkőzés kimenetelét is. Ez nyilván nem így van" - mondta Dr. Körmendi Attila, a Debreceni Egyetem Személyiség és Klinikai Pszichológiai Tanszékének adjunktusa. Hozzátette, nemrég felmérést végeztek sportkollégiumban, és az derült ki, hogy nagyon magas arányban tippmixelnek a fiatalok, többségük sokat játszik, és rendszeresen. Náluk menő dolognak számít a sportfogadás.

Véleménye szerint minden játék okozhat függőséget, és a fiatal felnőtteket sehogy se védik meg ezektől. Társadalmi szinten is beszédtéma a dohányzás, az alkohol-, és drogfüggőség, de a szerencsejátékról csak nagyon ritkás esik szó.

A szakemberek szerint a szerencsejáték-függőséget nem az anyagi lehetőségek döntik el, a megfigyelések alapján egyfajta játékhierarchia rajzolódik ki, miszerint a kaparós sorsjegyek állnak a piramis alján, a kaszinók kóros használata pedig a tetején.

A fentiek alapján összességében tehát azt lehet elmondani, hogy pusztán a törvényi változás hatására nem szorul vissza a szenvedélybetegség, csak más formásban jelenik meg, és ez alól a szerencsejáték-függőség sem kivétel. A Nyírő Gyula kórház szakemberei elmondták, 

Korábban a kocsmákban elérhető nyerőgépeket az említett réteg igen aktívan használta, és ennek a csoportnak a túlnyomó része nem tért át az online szerencsejátékra, hanem más szenvedélyt találtak maguknak.