Nincs megállás az üzemanyagpiacon? Újabb kőolaj-mélypontra ébredtünk
Több mint 3 dollárral drágult az olaj ma hajnalra. Összeszedtük a legfontosabb okait a folyamatos áremelkedésnek.
Több mint 3 dollárral drágult az olaj ma hajnalra. Összeszedtük a legfontosabb okait a folyamatos áremelkedésnek.
Egyre közelebb a 100 dolláros hordónkénti olajár, a drágulást főleg az ukrán-orosz konfliktus fűti.
Az infláció évtizede komoly változást hozhat.
Moszkva és Rijád megegyezett a csökkentésről.
Pénzügyi veteránok osztották meg emlékeiket.
Ezt sokan rosszul tudják.
A foszfor, mint a DNS felépítésében résztvevő elem, alapvető fontosságú az ember számára, de a mezőgazdaságban is nélkülözhetetlen a műtrágyák legfontosabb alapanyagaként. Szakértők újabban azzal fenyegetnek, hogy hamarosan kifogyhatunk a foszfor-készletekből, vagyis kénytelenek leszünk szennyvízből kinyerni a nemesfémet.
Akár már 2015-ben bekövetkezhet, hogy az olajhiánynak köszönhetően megugranak a közlekedés költségei, a szállítmányozás drágulása miatt pedig az élelmiszer- és energiaárak szállnak el Nagy-Britanniában - állítja egy tanulmány, melyet többek közt Sir Richard Branson, a Virgin teljhatalmú ura is jegyez.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) becslései szerint idén mintegy 3 százalékkal csökkenhet az üvegházhatású gázok kibocsátása, amely negyven éve a legnagyobb csökkenés lenne.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzései szerint 2013-ra nagyobb válságot okozhat az energiahiány, mint amekkorát a hetvenes években megéltünk, köszönhetően a kőolajtermelő országok visszafogott beruházásainak.
Számos kutatás arra enged következtetni, hogy a gazdasági recesszió idején gyerekkorukat élők későbbi karrierjére jelentős hatással van a nehéz időszak, egyeseket megakadályoz abban, hogy sikereket érjenek el, míg másokat fókuszáltabbá, motiváltabbá tesz a szűkölködés.
A Coface számításai szerint a cégek nemfizetési kockázata átlagosan 47 százalékkal emelkedett 2008 első tizenegy hónapjában. A neheze azonban most, 2009 első negyedévében következhet.
Az elmúlt harminc évben a jövedelmekhez képest az élelmiszerárak csökkenését figyelhettük meg. A gazdagabb országokban a háztartási kiadások töredékét, 10-20 százalékát tette ki az élelmiszerekre történő költés, éppen ezért a legtöbben megengedhették maguknak, hogy étterembe járjanak, egészségesebb és egyben drágább alapanyagokat válasszanak, de az üzletekben kapható készételek iránt is megnőtt a kereslet, és számos élelmiszeren kívüli termékre is jutott fizetőképes kereslet. Vajon hogyan változik ez az egyre növekvő élelmiszerárak hatására? Kincsnek számít majd a kenyér? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a Deloitte legújabb tanulmánya is.
Az egekbe szökő olajárak mellett a legtöbb autógyártó kénytelen meghúzni a vészharangot és újragondolni a termékstratégiáját, ezzel szemben az orosz autópiac egyre szárnyal, sőt az ottani eladások idén lekörözhetik a németekét is.
Befektetési lehetőségek bizonytalan időkben címmel előadást szervez a Portfolio Money független tanácsadó cég. A június 17-én kedden tartott eseményen a részvétel előzetes regisztrációval díjmentes.
A Daily Telegraphnak adott interjújában Soros György egyértelműnek tartja, hogy a szárnyaló olajárak buborékot formálnak. Egyelőre azonban még nem várható, hogy ki is pukkanna ez a bizonyos buborék...
Éppen tegnap adtuk számot arról, hogy őrültebbnél őrültebb ötletek látnak napvilágot arra vonatkozóan, mivel is lehet még mérni azt, hogy egy gazdaság éppen hogyan teljesít. Az Economist jóvoltából ma újabb gyöngyszemet mutathatunk be, amely az előzőekhez hasonló jellegű, egy kicsit azonban mégis más.
A hetvenes évek kőolajválsága döbbentette rá először a fejlett ipari országokat a fosszilis energiától és hajtóanyagoktól való függés komoly veszélyeire. Azóta a globális felmelegedés és a környezetszennyezés mérséklésére irányuló, felerősödött törekvések is előtérbe helyezték a megújítható, biológiai eredetű, alternatív üzemanyagforrásokat. Melyek is azonban ezek a források és hogyan lehet hasznosítani őket?
Az ACNielsen legfrissebb, 42 országban végzett vizsgálata szerint a húsz európai ország közül a legnagyobb arányban a magyarokat érinti érzékenyen a benzin drágulása. A felmérés keretében 23,500 rendszeres internetezőt kérdeztek meg az üzemanyagárak növekedésének hatásairól.
A májusban megfogalmazott 3.5%-ról érdemben, 3.9%-ra emelte az idei gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát a GKI Gazdaságkutató Rt. A jövő évi prognózis 4.1%-ot jelent, azaz a magyar gazdaság gyorsuló ütemben nőhet. Vértes András, a kutatóintézet elnöke a mai sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy 2006. közepétől lényeges változásoknak kell bekövetkeznie az államháztartás terén két irányban is