Rengeteg magyar dolgozó csak akkor találkozik orvossal, amikor az üzemorvosi vizsgálaton van évente egyszer.
Szörnyű a helyzet a munkavállalók bejelentésének ellenőrzése tekintetében, a 25 ezer vizsgált ügy 16 százalékában fedeztek fel mulasztást.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál.
Nem csak a munkavállalókra költött havi összeg, hanem a munkások hozzáadott értéke is a sokszorosa a megyék háromnegyedéének.
A magyarországi sztrájkokban résztvevők száma messze 1995-ben volt a legmagasabb 172 ezren szüntették be a munkát, 1,7 millió munkaóra esett ki.
Az elmúlt öt évben jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyarok száma: míg 2019-ben 85 000 fő dolgozott külföldön, addig 2023-ra ez a szám 115 000-re emelkedett ez az érték.
Nagy ígéretet tett az évértékelőjén Orbán Viktor miniszterelnök azzal, hogy száz új gyár építése kezdődik meg az idén.
Újabb írásában a védett korról szóló ismereteket oszt meg Farkas András nyugdíjszakértő. Kire mi vonatkozik nyugdíjba vonulás előtt?
A 2025-ös munkaerőpiac kihívásairól beszélgettünk Berta Gáborral, a Man at Work ügyvezetőjével.
Továbbra is többségben vannak azok a dolgozó fiatalok, akik kellően fixnek gondolják az állásukat, de nagy a különbség a városok és kistelepülések között.
Minden vészjósló előrejelzés ellenére, a magasan képzett szellemi munkaerőre jelenleg is szükség van a munkaerőpiacon.
Két éven belül munkahelyet váltana a magyar munkavállalók fele friss felmérések szerint.
Nem várható jelentős változás a munkaerőpiaci kereslet és kínálat dinamikájában, leginkább majd a bérfejlesztések mozgósíthatják a munkavállalói oldalt.
A karácsonyi időszak előtt kiadott kormányrendelet szigorú kritériumokat szabott a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi tartózkodásával kapcsolatban.
A heti öt irodai nap kötelező tétele esetén növekszik az új állást keresők száma.
A törvényi szabályok Magyarországon nagy szabadságot adnak a négynapos munkahét bevezetésével kapcsolatban, jogi szempontból mégis nagy kihívásokat okoz. Mutatjuk a tapasztalatokat!
A munkavállalók képviselői sztrájkkal fenyegetőznek, ha nem születik megállapodás.
5%-os átlagos béremelkedésre számít 2025-ben az ország vezető HR-szolgáltatója.
Országos átlag felettiek a munkáltatók várakozásai a Nyugat-Dunántúlon (21%), Észak-Magyarországon (18%), illetve Budapesten (15%).
A szabadság kiadásával kapcsolatosan a magyar munkajogban léteznek úgynevezett főszabályok, ugyanakkor egészen speciális, meghökkentő rendelkezések is.
