Rengeteg melóst kényszernyugdíjaznak: betegség és nyomor vár rájuk
Nem sokat tehetnek a munkavállalók.
Nem sokat tehetnek a munkavállalók.
Bizonyos dolgokat jobb nem szóba hozni.
A 19-29 éves fiatalok többsége dolgozik: 52 százalékuk kap főállásból fizetést, 25 százalékuk pedig mellékállásból szerez jövedelmet - derült ki egy friss kutatásból. A dolgozó fiatalok 52 százaléka számít kisebb mértékű fizetésemelésre, ez rekordmagas arányt jelent a felmérés több mint ötéves történetében.
A munkaerő piaci sürgetettség közepette a cégek azonnal szeretnének valamit tenni a munkáltatói márkájuk fejlesztése érdekében. A kétségbeesett próbálkozás közepette jönnek is a jobbnál jobb ötletek: legyünk kutyabarát munkahely, vegyünk babzsákot és Ps4-et, vezessük be a távmunkát, csináljunk Facebookot. Régóta foglalkoztat mindenkit a kérdés: valójában mivel legyen tele a jó munkavállalói élménycsomag: pénzzel, kafetériával, vagy valami mással?
Csak épp van egy buktató...
Növekszik az igény az alkalmi és idénymunkásokra; az év első hat hónapjában 631 ezer ember szegődött el az egyszerűsített foglalkoztatás kereteiben; a legálisan felvett időszakos alkalmazottak után majdnem nyolcmilliárd forint adóbevétel érkezett a kincstárba fél év alatt.
Négyből három cégnél veszélyes dolgozni.
Az EU-s átlaghoz képest kevesebben vesznek részt munkahelyi képzésekben Magyarországon, pedig egy friss kutatásból kiderült: a magyarok számára fontos lenne, hogy minden nap tanuljanak valami újat. A válaszadók szerint a cégek egy részénél egyáltalán nincsenek szakmai tréningek (42%), vagy ha vannak is, nem elég érdekesek, és még drágák is.
Anyagilag is komoly terhet jelent a betegség.
Sokan félnek lépni, pedig folyamatosan figyelemmel követik az álláshirdetéseket. Mégis ragaszkodnak a biztoshoz, akkor is, ha az rossz. Vannak viszont bizonyos jelek, amelyek arról árulkodnak: nincs értelme hezitálni, fel kell mondani.
Összességében 1-1,2 millió embert foglalkoztatnak állami forrásokból. Ezek egy jelentős részét, 100 ezer embert át lehetne csoportosítani a versenyszférába a VOSZ szerint.
Átlagosan 16 százalék a közalkalmazottak aránya az Európai Unió országaiban. Ez az arány igen stabilnak mondható, hiszen 2000 és 2016 között 15 és 17 százalék között ingadozott.
Ez történt a héten.
A meleg időben gyakori vitatéma az irodákban, hogy hány fokra legyen beállítva a klíma. A kutatásokból kiderül, hogy erre több válasz is létezik: nem mindegy, hogy az adott munkavállalók milyen tevékenységet végeznek.
A HR vezetők és a munkavállalók készen állnak a mesterséges intelligencia használatára, azonban a vállalatok mégis sokszor kudarcot vallanak annak bevezetése és a munkaerő felkészítése során.
A nyári szünidőben sok magyar családnak okoz nehézséget a gyerekfelügyelet. 10-ből mindössze 3 vállalat támogatja a gyerekes szülőket ezen a téren.
A magyar fiatalok közül jelenleg szokatlanul magas azoknak az aránya, akik szeretik a munkájukat, és jelentős részük fizetésemelésre is számít. Ugyanakkor fejlődési lehetőséget csak a negyedük lát a munkahelyén.
Reakcióként a közegészségügy állapotára, ma egyre inkább felértékelődik a "company care" fogalomköre Magyarországon. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a 2018-as év is számos új trendet hozott a vállalati egészség területén. Az alábbiakban szakértők bevonásával mutatjuk, melyek ma a legújabb irányzatok az egyre gyorsabban változó munkahelyi wellness-iparágban.
Az Európai Unióban alkalmazottak mintegy ötöde dolgozott részmunkaidőben 2017-ben. Az egyes országok között azonban jelentősek a különbségek: a hollandok fele, míg a bolgároknak csak a 2 százaléka dolgozott nem teljes munkaidőben.
Elsőre talán meglepő információ lehet, pedig a legismertebb világmárkákat is elérte a munkaerőhiány. Az egyetlen különbség, hogy a Google, az Adidas, az SAP, az AXA, vagy épp az Accenture HR vezetői nem siránkoznak, hanem aktívan dolgoznak a megoldáson, azaz Employer Branding stratégiát dolgoznak ki, amelyet aztán hatékonyan működtetnek.