Ezért áll a sor a magyar patikákban: hollandoknál, dánoknál szintúgy
Lehetne másként is.
Lehetne másként is.
A munkaerőpiac teljesen átalakult március óta. A legtöbb iparágban visszaesés történt, de jó hír, hogy vannak olyan területek, ahol továbbra is erős a toborzás. A meghirdetett állások legnagyobb része (11%) a gyártás és termelés területére szól.
Szervezd át a munkádat, hogy legyen életed.
Sokan keresik most a megoldást.
A nyári szabadságolások után az ősz hagyományosan aktív időszak a munkaerőpiacon: a szeptember általában az egyik legerősebb hónap toborzási szempontból. Mivel azonban az idei év egyáltalán nem mondható hagyományosnak, így az álláskeresés is nagyobb kihívásnak tűnhet. Milyen esélyei lehetnek egy álláskeresőnek 2020 őszén? Hol keresnek leginkább munkavállalókat, és milyen pozíciókra jelentkeznek a legtöbben? Így látják a helyzetet a szakértők.
A koronavírus világjárvány első hullámakor, a gazdaság lefékezésekor a hazai cégek első körben az atipikus keretek között foglalkoztatottaktól váltak meg, azaz a kölcsönzött munkaerőtől, a diákoktól és főként veszélyeztetettségül miatt a nyugdíjas munkavállalóktól. Most, a második hullám közepén arra voltunk kíváncsiak, hogy el tudnak-e helyezkedni, illetve, hogy hosszú távon milyen órabérekre számíthat az a nyugdíjas, aki idős fejjel munkába áll. Fontos azonban tudni a bérezések kapcsán azt, hogy elsősorban ez egy kiegészítő lehetőség a nyugdíj mellett, és nem elsődleges megélhetési forrás - mondta el a Pénzcentrumnak Dolgos Attila, a a KÖZÉSZ, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek alelnöke, ám véleménye szerint nőhetnek ennek a szektornak is a bérei a jövőben.
Ha nem változtatnak, anyagilag is nagy lesz a kár.
A munkavállalók közel negyede (24%) hatékony megoldásnak tartotta, ha az otthonról történő munkavégzés miatt nem járnak be minden nap, a dolgozók harmada akár a fizetéscsökkentést is vállalta volna heti egy nap otthoni munkavégzésért cserébe.
A veszélyhelyzet március 11. hetében, 11-én került kihirdetésre Magyarországon, ez pedig a legfrissebb uniós adatok szerint jelentősen megemelte a munkahelyi hiányzások számát: mintha nyár közepén vagy karácsony után lettünk volna.
Márciusban egyik pillanatról a másikra zárta be az ország a kapuit, és álltak át a magyar irodisták egy teljesen újfajta munkavégzésre, és úgy tűnik, ősszel is sokan fognak otthonról dolgozni. "Ám számos piaci szereplő munkatípusra tekintet nélkül vezeti be mondjuk az A-B hetet, miközben például a beszerzők és mobilapplikációt fejlesztő csapatok munkája aligha mondható azonosnak, más-más megközelítést és szervezést igényelnének" - mondta el a Pénzcentrumnak Nőthig-Hegedüs Enikő. De az edUcate Hungary ügyvezetője beszélt arról is, hogy 2020-ban globális paradigmaváltás történt: nagyon sokan rájöttek, hogy távolról is lehet hatékonyan működni, és elkezdtek máshogy gondolkodni a home office-ról, annak hatékonyságáról.
Júliushoz képest augusztusban nem változott a foglalkoztatottság a GKI Gazdaságkutató Zrt. reprezentatív lakossági felmérése szerint. A további kilátások szempontjából nagy kérdés, hogy a magyar "kurzarbeit" lezárulása, a járvány új erőre kapása és a külföldi kereslet alakulása milyen hatással lesz a foglalkoztatásra.
Koronavírus-járvány ide vagy oda, az olcsó kelet-európai munkaerőre még ezekben az időkben is szüksége van Európának. Mi sem bizonyítja ez jobban, mint hogy folyamatosan jelennek meg álláshirdetések, melyben magyar szakembereket keresnek, sokszor egészen egzotikus környezetbe.
A nők a munkaerőpiac kiaknázatlan nagyágyúi? – új kézikönyv segíti a hölgyeket a karriertervezésben
A járványhelyzet még inkább felértékelte az IT tudást és várhatóan a digitalizáció további teret hódít majd az összes szakmában, így a pénzügyi világban is. Egyre több szakemberre lesz szükség, ezért fontos megmutatni, hogy az IT és a természettudományos pályák ígéretes karrierlehetőségeket kínálnak a nők számára is.
Miközben Magyarországon már nem lehet munkahelyvédelmi bértámogatásra pályázni, egy régiós összehasonlításból az látszik, hogy más országok továbbra is fenntartják ezt az intézkedést a gazdaságuk és a munkahelyek védelmének érdekében, köztük Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Horvátország és Románia is.
A második hullámban ismét egyre több magyar munkavállaló vonul home office-ba, azaz amíg a járvány le nem vonul otthonról dolgoznak. Ez azonban számos plusz költséggel járhat, nem csak a megfelelő eszközöket kell beszerezni, ha erről a cége nem gondoskodott, de a rezsiszámlák is megemelkedhetnek, hiszen nyakunkon a fűtésszezon. Itthon azonban már készül a jogszabálymódosítás, mely lehetőséget ad a cégeknek, hogy adómentes juttatás formájában megtérítsék ezeket a költségeket. De vajon mire elég ez a pénz?
Jelenleg ugyan még bizonytalan a helyzet a hazai munkaerőpiacon, hosszú távon (feltéve ha lesz Covid-19 vakcina) megoldódhatnak a mostani problémák, sőt, ismét munkaerőhiányos állapot léphet fel. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a demográfiai helyzet nem változott: még mindig többen lépnek ki a piacról, mint ahányan érkeznek oda. Az atipikus foglalkoztatási formák, mint amilyen a nyugdíjas- vagy diákszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás is, használható megoldáts jelenthet a folyton változó gazdasági környezetben, mint amilyen a mostani is. De vajon jelenleg szükségük van-e a magyar munkaadóknak diákokra, és ha igen, mekkora bért tudnak nekik ajánlani - ennek járt utána a Pénzcentrum, megszólaltatva a legnagyobb piaci szereplők közül hármat.
Nem lesz elég egy monitort küldeni a dolgozóknak. A hibrid modell egy olyan munkaszervezési forma, ahol jelen van az irodai és a távolról végzett munka is, ám ennek kialakítása nem csak a hely függvénye: van időbeosztásban vagy szervezeti egységenként/egyénenként váltakozó modell is.
Habár az esetszámok napról napra egyre meredekebben emelkednek, nem csak hazánkban a környező országokban is, a tavaszihoz hasonló korlátozásokra jelenlegi ismereteink szerint egyelőre nem kell számítani. Ám az biztos, hogy a korábbi intézkedések, elsősorban az otthoni munkavégzés lehető legszélesebb körben való kiterjesztése erősen befolyásolta azt, hogy miképp fogunk dolgozni a jövőben: hogy konkrétan mire lehet számítani, arról Kadala Miklós, a Hr School alapítója beszélt a Pénzcentrumnak.
Várhatóan ősszel kerül a parlament elé az otthoni munkavégzést támogató jogszabály-módosítás. Az egyik legfontosabb változás a tervezetben, hogy a home office atipikus munkavégzési forma, vagyis csak a munkaadó és a munkavállaló közös megállapodásán alapulhat, ha csak az egyik fél akarja, akkor nem megoldható.