A kormány intézkedéseinek köszönhetően több mint 260 ezer ember munkahelye maradhatott meg a koronavírus-járványban - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
A koronavírus-járvány gazdasági következményei megmutatkoznak a foglalkoztatottsági adatokban: 2020 júniusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 457 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 58 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 38 ezer fővel kevesebb.
Sok helyről hallhattuk a pandémia okozta egészségügyi veszélyhelyzet alatt, hogy a világunk már soha nem lesz ugyanaz a hely, mint a vírus előtt volt, és sokak szerint már dolgozni sem úgy fogunk, mint azelőtt. A kényszer home office alapvetően megváltoztatta a munkába járáshoz való viszonyát nem csak a munkavállalóknak, de a vezetőknek is. Egy a Pénzcentrum által készített home office kutatás rávilágított, hogy a magyarok mi mindent lennének hajlandóak beáldozni azért, hogy többet ne kelljen az iroda falai közt ülniük heti 40 órában.
Ne hagyd, hogy a stressz apránként eluralja az életed.
A járványhelyzet első heteiben rengeteg ember veszítette el a munkáját, és megtorpant a toborzás, leszámítva az ételfutár és bolti eladó pozíciókat: rájuk akkor nagy szükség volt. Az elmúlt napok adataiból azonban az derül ki, koronavírus-válság mélypontjához képest nőtt a foglalkoztatottak száma. És persze egyre több az álláshirdetés.
Feleannyi állást sem hirdettek, mint tavaly, a munkáltatók az újraindulás mellett igyekeznek racionalizálni az erőforrásaikat, és sokan kivárnak a felvétellel.
Negyedik alkalommal hirdették meg a Szerethető Munkahelyek díjat, amely több szempontból is megújul az idei évben, részben a vírus okozta piaci változások hatására. Többek között fókuszba kerül majd, hogy a jelenlegi helyzetben egyáltalán hogyan maradhat szerethető egy munkahely, hogyan lehet otthonról dolgozni és miért érdemes az irodát is fenntartani, milyen túlélési stratégiákat vetettek be a vállalatok az utóbbi hónapokban, illetve milyen változások várhatóak a jövőben a cégek életében. Újdonság, hogy ősszel a legszerethetőbb álláskeresőt is díjazzák. És talán a legnagyobb változás idén, hogy mostantól erdélyi vállalkozások is indulhatnak a címért.
Téged is ért már hátrányos megkülönböztetés? Nem vagy egyedül: minden 10. magyar szenvedett már el diszkriminációt neme, származása, életkora, családi körülménye, egészségi állapota vagy végzettsége okán - legtöbben álláskereséskor, de a napi munkavégzés, a leépítés, vagy akár hivatalos ügyintézés esetén is előfordul, hogy valaki indokolatlan hátrányt szenved el.
Diákok alkalmazása segíthet a cégeknek kilábalni a válságból a leggyorsabban. Ahogy újra kezdenek talpra állni azok a cégek, amelyeknek márciusban súlyos leépítést kellett végrehajtaniuk a kieső bevételek miatt, egyre többen találják magukat abban az ördögi körben, hogy nincs elég munkaerő az újrainduláshoz, hiszen elküldték őket, viszont nem tudják rögtön visszavenni a teljes állású alkalmazottakat, hiszen az újranyitás fokozatosan történik, ráadásul anyagilag is megterhelő.
Bár a koronavírus-járvány miatti egészségügyi vészhelyzet alaposan megrendítette a már hosszabb ideje stabil hazai munkaerőpiacot, a munkavállalók körében továbbra is részben optimista hangulat uralkodik. Ugyanakkor fontos fejlemény, hogy a vírus okozta válság hatására hirtelen megugró munkahely megtartása iránti motiváció, valamint a saját állás, illetve a munkahely stabilitásába vetett bizalom erőteljes meggyengülése miatt megfordulni látszik a korábbi évek munkaerő-piaci trendje, azaz egy kínálat által meghatározott irány felé indulhat az álláspiac, derül ki egy friss kutatásból.
Ismét átszervez a Tesco: a több száz dolgozót érintő átcsoportosításról levélben értesítették az érintetteket. Matt Simister, a cég közép-európai vezérigazgatója már beszélt a Pénzcentrumnak a vállalat terveiről és céljairól, melyből kiderül, mire számíthatnak ezek a munkavállalók.
A kormány célja, hogy minél korszerűbb szabályozással segítse elő a nem hagyományos foglalkoztatási formák terjedését, ami a munkáltatók és munkavállalók érdeke is - mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárca hétfői közleménye szerint.
Nem értünk hozzá-
Szerettünk tovább aludni és örültünk, hogy többet lehetünk a családunkkal a karantén idején, derült ki egy friss felmérésből. Többek között arra voltak kíváncsiak, hogy az elmúlt hónapok milyen hatással voltak a magyarok otthonukhoz és munkahelyükhöz való viszonyára, mi hiányzik és mit nem sírnak vissza a karanténidőszakból munkavégzésük szempontjából.
Elégedetlenek a szakszervezetek. Az augusztusi kifizetések összegszerű meghatározásánál fontos szempont lesz, hogy az egyes munkavállalók hány évet töltöttek már el a cégnél.
A kikapcsolódás csak akkor az igazi, ha a munka nem szól közbe. Ha a dolgozó nyaralás alatt is a munkájával foglalkozik, akkor onnan visszatérve nem lesz kipihentebb, hatékonyabb, sőt: teljes kiégéshez vezethet, ha még a nyaralás értékes perceit is a munka uralja.
A maszkviselés és a tömeg kerülése beépül a magyarok közel 65%-ának életébe, és ha nem muszáj, nem tömegközlekedéssel utaznak, viszont bár a megkérdezettek 63%-a maszkot fog viselni mindenhol, ahol szükséges, azt 69%-uk nem szeretné, ha a munkahelyén, zárt térben is maszkot kellene hordania.
A koronavírus-járvány nyomán járó hirtelen változások felforgatták a munkaerőpiacot: érezhetően rengetegen keresnek munkát, bizonyos pozíciókra akár négyszer annyian is jelentkeznek, mint a pandémia előtt.
