Lesújtó: még nagyon szűken sem lehet megélni a magyar minimálbérből
Azok sincsenek sokkal jobb helyzetben, akik a garantált bérminimumot kapják.
Azok sincsenek sokkal jobb helyzetben, akik a garantált bérminimumot kapják.
A következő 2-3 évre állapodnának meg a munkáltatók a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének üteméről. Ebben a kormányzati oldalon is egyetértenek, de a mértékéről nincs még megegyezés. A munkáltatók legalább 13 százalékos emelést szeretnének.
A boltos világban még mindig nagyok a bérkülönbségek.
A munkaadók, munkavállalók és kormányzat részvételével kedden lezajlott bértárgyalásokból kiderül, hogy minimálbér felett alacsony mértékben nőhetnek a bérek jövőre.
Növekvő reálbérek, lassan hízó árak, infláció felett emelkedő nyugdíjak - mindebből arra következtethetünk, hogy a magyar életszínvonal egyre magasabb. Ez nem is vitás, az már ugyanakkor más kérdés, hogy milyen messze vagyunk az osztrák szinttől. Vajon közelítünk a sógorokhoz, vagy Románia fog minket hamarabb utolérni? Régiós összehasonlításunkból kiderül, hogy pontosan milyen a magyar életszínvonal szomszédainkhoz viszonyítva, azaz kik élnek jobban: a magyarok, szlovákok vagy lengyelek.
Elismeri a kormány a szakszervezetek újabb jelentős, két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelésre tett javaslatának fontosságát annak érdekében, hogy a hazai keresetek ne szakadjanak le a régió többi országához képest.
Barátkoznunk kell a gondolattal.
A bérminimumot is emelheti a kormány.
Az ősszel megkezdődnek a bértárgyalások, ám egyelőre még távol állnak egymástól az álláspontok: a munkáltatók megelégednének az egyszámjegyű növekedéssel, a szakszervezetek azonban ennél többet szeretnének elérni - derül ki a 24.hu cikkéből.
Jelentősebb minimálbér- és garantált bérminimum-emelés jöhet jövőre is, ám a megváltozott munkaerőpiaci helyzet miatt a legkisebb kötelező keresetek szerepe egyre inkább csökken.
A Pénzügyminisztérium által meghirdetett nyári diákmunka programban résztvevők száma augusztus végére meghaladhatja a 30 ezret is, mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter.
Fontos változásra kell készülni.
Nemcsak a szélsőséges időjárás a hunyó.
Így fékezik meg az elszabaduló költségeiket.
A munkáltatók csaknem 80 százalékánál találtak valamilyen munkaügyi jogsértést. Sok cég a jogszabály nem egyértelmű voltára hivatkozva nem fizeti ki alkalmazottainak még a garantált bérminimumot sem.
A bevételeik emelkedésénél sokkal nagyobb arányú béremelésekre kényszerültek a boltok, ami sokakat hozott nehéz helyzetbe.
Előbb-utóbb mindenki rákényszerül, hogy 200 ezer forint feletti fizetést adjon.
Igyekeznek kikerülni a kötelező emelések megadását.
A középvezetők pedig labdába sem rúgnak ezen a pályán.
Mutatjuk, mi történt a legszegényebb melósokkal.