Kevesen tudják, hogy a közkedvelt nyaralóhelyek a turistalátványosságokon túl az adórendszereik miatt is vonzó célpont lehetnek a fizetőképes, jómódú külföldiek számára.
2013 óta több mint 10 százalékot csökkent a nemzetközi érdekeltségű társas vállalkozások aránya a milliárdos cégek körében hazánkban.
A labdarúgó-Európa bajnokság nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a vártnál kevesebb külföldi turista jött Budapestre.
2021-ben ismét megszámlálhatatlan magyar diák várja azt, hogy szeptembertől a világ valamelyik külföldi egyetemén folytassa tovább tanulmányait. De mi motiválja ezeket a fiatalokat?
Nizonyos építőipari alapanyagok esetében olyan drasztikus az áremelkedés az elmúlt hónapokban, hogy napi árazást vezettek be, amire húsz év óta nem volt példa.
Az e-kereskedelem vám- és áfaszabályai jelentősen megváltoznak: a 2021. július 1-jén érvénybe lépő rendelet alapján minden terméknek, amelyet az Európai Unióba importálnak, vámkezelésen kell átesnie, minden termékre meg kell fizetni az áfát.
Az ELTE magasan a legnépszerűbb az angol nyelvű sajtóban, de mi köze a Debreceni Egyetemnek egy nigériai valóságshowhoz? És miért szeretnek a külföldi hallgatók Pécsre járni?
Meglepő válaszokat kaptunk.
Sok szempontból hasznot hajtanak.
Megnehezítik a dolgukat.
Könnyebben juthatnak hozzá a családtámogatásokhoz a külföldről hazatérők.
Márciusban is több ezer magyar biztosította be magát a Brexit ellen.
Nem mindegy, ki hol lakik.
Elsőre biztos nem gondolnád, de így van.
A 2015-16-os tanévben 1265, idén pedig már 5148, elsősorban ázsiai, afrikai országból származó diák tanul valamelyik magyarországi felsőoktatási intézményben.
Méghozzá kétszer annyit, mint öt éve.
Hogy a kóla is hazai?
Növelnék a hazai tulajdon arányát.
A legnépszerűbb a Debreceni Egyetem.
Nagy a hiány a finanszírozásban.
