Bajban lehetnek a magyar sofőrök: mutatjuk, mit tervez az EU
Külföldi munkáért külföldi bért?
Külföldi munkáért külföldi bért?
Az otthonról történő ügyintézés lehetőségeinek kiszélesítését tervezik.
Veszélybe kerülhet az ügyfelek kiszolgálása is, mivel már most is 10 százalékos a létszámhiány. És miközben új embert nem vehetnek fel egyetlen kormányhivatali jogállású szervhez, központi hivatalhoz sem, sokan nyugdíjba vonulnak.
Egy friss tanulmány szerint még a fejlett országokban is komoly akadályai vannak a társadalmi mobilitásnak. Jóval kisebb eséllyel válik vagyonossá egy szegény családból származó ember, mint egy gazdag szülőkkel rendelkező embertársa.
Jelentős szakadék van a fővárosi és a vidéki gyerekek nyelvtudása között, és akadnak egyéb problémák is - ismerteti az Oktatási Hivatal tavaly végzett kutatását az Eduline oktatási portál.
Egyetlen iparágban, így a munkaerő-toborzás területén sincs hiány az újabb és újabb technológiákból. A HR-esek elképesztő eszköztárral rendelkeznek, amely megoldásokra álláskeresőként is fel kell készülni, legalábbis, ha meg akarunk csípni egy igazán jó pozíciót. Mutatjuk a legújabb csodafegyvereket, és azt is, mit gondolnak a munkaerő-toborzásra szakosodott hazai cégek vezetői arról, hol is tart ma az ágazat Magyarországon.
Segítenek azokon, akik nem kaptak magas állami, szakmai kitüntetést.
Munkaügyi szabálytalanságot találtak a vizsgált 1042 munkáltató 81 százalékánál, az ellenőrzött csaknem négyezer munkavállalónak pedig 69 százalékánál az áprilisi akcióellenőrzésen, a legtöbb probléma az építőipart érintette és jellemzően a fekete foglalkoztatásból adódott - ismertette jelentésében a Pénzügyminisztérium munkaügyi főosztálya a tárca honlapján.
Még mindig sokan választanak valamilyen OKJ-s képzést. A TOP 10-es listát megnézve kiderül, hogy a társadalombiztosítási ügyintéző és a bérügyintéző képzések vonzották a legtöbb jelentkezőt, legalábbis a nők körében.
Ezek voltak a 25. hét legfontosabb, legérdekesebb, legolvasottabb hírei a Pénzcentrumon.
Csath Magdolna közgazdász szerint némi kiegyenlítődést tapasztaltak a béreknél: csökkent a különbség a legkisebb és a legnagyobb keresetűek fizetése között.
Kétezerrel kevesebb fizikai munkás dolgozott a boltokban áprilisban, mint év elején. Pedig a boltos bérek is emelkedtek. A létszám a kisebb boltokban zsugorodott. Egyébként a kis- és közepes boltos vállalkozásoknál ugyanannyi a részmunkaidős, mint a nagyláncoknál, és hát ez is munkaerőforrás.
Egy friss kutatás szerint az informatika területén újonnan elhelyezkedők 2018-ban akár már fél milliós bruttó fizetést is zsebre tehettek kezdőként.
Több százezer magyar munkakereső önéletrajzához férhet hozzá nagyjából bárki. Bár a kíváncsiskodónak ehhez előzőleg regisztrálnia kell magát mint munkaadót, azt senki sem ellenőrzi, hogy valós adatokkal teszi-e mindezt.
Minden diákhitelest érint.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma azonnali összehívását indítványozza a Magyar Szakszervezeti Szövetség, hogy a cafetéria kapcsán tervezett változásokról érdemi konzultáció folyhasson.
Egy új törvényjavaslatnak köszönhetően, a miniszterek az eddigi maximum bruttó 1,3 milliós fizetés helyett a jövőben akár 5 milliót is kereshetnek majd.
Mint arról itt, a Pénzcentrumon is beszámoltunk, a kormány benyújtotta a parlamentnek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot. A parlament honlapjára kedden délután felkerült törvényjavaslatban foglaltak szerint - többek között - változik a cafeteria-rendszer is. A legfontosabb, munkáltatókat és munkavállalókat érintő tudnivalókról tegnap a Pénzcentrum Facebook-oldalán beszélgettünk élő videóban Fata László cafeteria szakértővel. Mutatjuk annak az exkluzív felmérésnek az eredményeit is, amelyet a szakember készített 446 hazai munkáltató körében arról, hogyan alakítják majd várhatóan át 2019-től a cafeteria rendszerüket, ha elfogadják a benyújtott javaslatot.
A 15 és 64 év közötti EU-s munkavállalók mindössze 5 százaléka dolgozott általában otthonról 2017-ben. Bár ez az arányszám rendkívül alacsony, a magyar adat még ettől is jócskán elmarad a maga 2,5 százalékával. Ez azt jelenti, hogy hazánkban jelenleg, alig több mint 100 ezer olyan munkavállaló van, aki otthonról, azaz homeoffice-ból tevékenykedik.
Öt magyar felnőttből négyen megnézik az élelmiszercímkéket. A vásárlók ráadásul különös figyelmet fordítanak a tartósítószerek, a cukor és a különböző színezőanyagok jelenlétére a termékekben, holott sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy az E-számok nem minden esetben laborban előállított veszélyes kemikáliák, hanem olyan általános anyagok is lehetnek, mint a C-vitamin (E-300) vagy a sütőpor (E-500). Ezen felül a Coca-Cola június 20-i sajtóeseményén a Pénzcentrum megtudta azt is, hogy a teljes magyar gazdaságot sújtó munkaerőhiány a vállalatot is érinti, és legnehezebben a pénzügyi, logisztikai és gyártási területre találnak megfelelő számú és jól képzett szakembert.