Nesze neked külföldi álomfizu: ezt jobb ha tudod, mielőtt lelépnél

A kelet-európai országok uniós csatlakozása óta rengeteg ember indult el keletről nyugat felé a jobb élet reményében. Bár az első években főleg a románok, lengyelek és a balti államok állampolgárai hagyták hátra hazájukat, mostanra már a magyarok közül is nagyon sokan vándoroltak ki Nyugat-Európába. Kérdéses, hogy pontosan mennyien, ám létezik olyan becslés is, mely szerint akár 600 ezren is lehetnek ezen honfitársaink.

Magától értetődik, hogy a nyugati országokban elérhető magasabb fizetések sokak számára teszik vonzóvá a kivándorlás gondolatát. Itt a Pénzcentrumon is sokszor foglalkoztunk olyan külföldi munkalehetőségekkel, melyeknél a hazai viszonyokhoz képest hatalmas béreket kínálnak, ráadások sok esetben még végzettséget sem kérnek ezek elvégzéséhez.

EZ IS ÉRDEKELHET

Magyar melósokat keresnek: 640 ezres fizetés, érettségi sem kell

Azonnal kezdhetsz.

Azt azonban érdemes észben tartani, hogy Nyugat-Európában nem csak a fizetések, hanem a megélhetési költségek is magasabbak, tehát a kint megkeresett, sok százezer forintnyi fizetés egyáltalán nem biztos, hogy annyit ér, mintha azt Magyarországon keresné meg valaki.

EZ IS ÉRDEKELHET

Zsíros állás külföldön? Ezt jobb, ha tudod: hatalmas bukta lehet a vége

Tényleg érdemes mindent hátra hagyni?

A megélhetések közötti különbségeket, illetve ezek időbeli változását foglalja össze az alábbi infografika. Az ábrán jól látszik, hogy az uniós átlaghoz képest jóval alacsonyabbak a megélhetési költségek a kelet-európai országokban, de még a dél-európai tagállamokban is.

Nyugat felé haladva azonban egyre nőnek a megélhetési költségek, ám jól látható, hogy az igazán drága országok az északiak, illetve a nem EU-tagállam Svájc. Ezt mindenképpen érdemes észben tartania annak, aki a külföldi munkavállaláson töri a fejét.