A KSH adatai szerint 320 ezer forint felett a bruttó átlagfizetés Magyarországon. Alaposabban is górcső alá véve a helyzetet viszont kiderül, hogy a jól kereső kevesek húzzák fel az átlagot. Amennyiben pedig földrajzi bontásban vizsgáljuk a jövedelmi viszonyokat, még aggasztóbb a kép. A legszegényebb magyar településeken élők gyakorlatilag "vegetálnak".
Több százezer magyar dolgozik külföldön, akik kint a magyar fizetések többszörösét keresik meg. De vajon visszatérnének, ha Magyarországon is megkapnák a kinti fizetésüket?
Vajon ez volt a cél?
"Mosogatásból, takarításból éltem, de pultoztam is diszkókban, kocsmákban."
A magyar fiatalok közül jelenleg szokatlanul magas azoknak az aránya, akik szeretik a munkájukat, és jelentős részük fizetésemelésre is számít. Ugyanakkor fejlődési lehetőséget csak a negyedük lát a munkahelyén.
Az OECD országok legtöbbjében jóval alacsonyabb volt 2017-ben a munkanélküliek aránya, mint a gazdasági válságot megelőző, 2006-os évben. Magyarország ráadásul még a jól teljesítő országok közül is kiemelkedik, ugyanis 11 év alatt hazánk 3,3 százalékkal tudta csökkenti a munkanélküliek arányát. A rengeteg jól teljesítő ország ellenére van három olyan, ahol drasztikusan, éppen az ellenkező irányba mozdult el a munkanélküliségi ráta, ezáltal pedig az összes OECD tagországot figyelembe véve a munkanélküliek átlagos aránya mondhatni ugyanannyi volt 2006-ban, mint 2017-ben.
A magyarok nagy része örülne annak, ha lenne lehetősége képezni magát. Ennek ellenére Magyarországon kevesebben vesznek részt munkahelyi képzésekben, mint az EU-ban.
Több mint 750 óvónőt keresnek országszerte. Olyannyira nem találnak embert az intézmények, hogy már a diploma sem feltétel: ha valaki a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapta meg a papírt, azok is könnyen el tudnak helyezkedni.
Legnagyobb számban a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzett, 20-39 év közötti nőtlen férfiak terveznek külföldi munkavállalást, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-felméréséből.
A jövő évi költségvetés és az adótörvények tervezete szerint 2019-ben majdnem 360 milliárd forintot tesznek majd ki a családoknak járó adó- és járulékkedvezmények.
Ráadásul éjszakai munkáról van szó.
Ezek a legfrissebb adatok.
75 milliárd forint jutna jövőre az álláskeresési járadékra az idei 55 milliárd helyett - írja a Hvg.hu, amely megjegyzi, a több mint egyharmados növekedésre a legvalószínűbb magyarázat a közszférában történő jövő évi leépítések.
A jog (nem) állhat a dolgozók útjába!
Markáns fordulat állt be abban, ahogyan a fiatal munkavállalók megítélik a munkaadóikat. Ezek kívül nem szeretnének sokáig egy helyen dolgozni és egyre többoldalúak az elvárásaik - derül ki egy friss kutatásból.
Sok, 40-es, 50-es éveiben járó, Magyarországon elhelyezkedni képtelen magyar nő számára lehet kitörési pont a külföldi idősgondozás. Ők elsősorban Angliába járnak ki dolgozni, jelentős részük ingázik.
Nem tetszik nekik az átalakítási terv.
Annak ellenére, hogy a magyarok 44 százaléka szerint a hirdetések inkább nem, vagy egyáltalán nem tükrözik a valóságot, tavalyhoz képest jelentős javulás tapasztalható a területen.
Észak-Amerikához hasonlóan Magyarországon is egyre népszerűbbek a jellemzően néhány hónapos, intenzív és gyakorlatorientált képzés keretében szoftverfejlesztő szakmát adó tanfolyamok, az úgynevezett coding bootcampek. Ezek egy része nemcsak a programozó képzést, de végzett hallgatói elhelyezkedését is biztosítja hazai és külföldi informatikai cégeknél. Ráadásul garantált, akár minimum bruttó 350 ezer forintos kezdő fizetésért, ami megegyezik az egyetemet végzett, frissdiplomás szoftverfejlesztők munkabérével.
Magyarországon valamivel több, mint tizenegyezren vállalnak rendszeresen önkéntes munkát, a legnépszerűbb ágazatok, amelyben az önkéntesek tevékenykednek, a közigazgatás, a szolgáltatóipar, az oktatás, valamint a szolgáltatóipar.
