Szeptemberben komoly fordulópont állt be a béreknél: már a statisztikákból is látszik a fizetések értékének csökkenése.
Az ALDI idén kétszer is emelte a fizetéseket a magas infláció miatt: van, aki jóval bruttó havi egymillió felett keres.
A bruttó átlagkereset 17,8%-kal, a nettó átlagkereset 18,4%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
A KFC bruttó 633 ezer forintot kínál az étteremvezetői munkakörre jelentkezőknek: megnéztük, ehhez mi kell, és milyen fizetést ígérnek a versenytárs gyorséttermek.
Egyre több cég használja a kirakatbérek gyakorlatát, miszerint már az álláshirdetésben szerepeltetik a konkrét fizetést.
A digitális, ezen belül a mobilos fizetések mögött álló masszív informatikai rendszer teljesen biztonságos vásárlásokat tesz lehetővé.
Elképesztő összeget, csaknem kétmillió forintot lehet keresni Svájcban villanyszerelőként.
Megnéztük, mekkora emberhiány van itthon a kiskereskedelemben, és mennyit keres most egy pénztáros vagy bolti eladó.
Összességében tehát tízből két (teljes munkaidőben) dolgozónak a fizetése legfeljebb bruttó 260 ezer forintot tesz ki.
A magyarok több mint 60%-a keres kevesebbet a nettó átlagbérnél a KSH friss adatai szerint.
Idén augusztusban 1% alá csökkent a reálbérek emelkedése, ami jól mutatja, milyen óriási Magyarországon az infláció.
Az álláskeresők jelentős többségét frusztrálja, ha nem látja a felkínált bért egy álláshirdetésben.
A 20,1%-os inflációt mindenki megérzi, azonban ez különösen nehezen érinti a kormánytisztviselőket, akik több éve nem kaptak fizetésemelést.
Ha bármelyik ismerős a csendes kirúgás öt jeléből, akkor jobban tesszük, ha minél hamarabb új munka után nézünk.
Egy hirdetés tanúsága szerint már takarítónak is érdemesebb elmenni, mint tanárnak - előbbivel többet lehet ugyanis keresni.
Egymillió kétszázezer forintnak megfelelő fizetést vihet haza egy kukás Németországban. Több országban szégyen pénzt is kapnak a kukások.
A négynapos munkahétről és a legnagyobb munkaerőpiaci kihívásokról kérdeztük Friedl Zsuzsannát a Magyar Telekomtól.
A gazdasági válság miatt egyre több vállalat tart attól, hogy a késő fizetések miatt veszélybe kerül a működésük.
Románia már csak két hellyel van mögöttünk az EU-ban az egy főre eső GDP-alapú vásárlóerőben.
Pörögnek a kártyás fizetések Magyarországon, az első negyedévben a teljes piac 30 százalékkal bővült.
