A termékek házhoz szállíttatása lehet az infláció egyik első áldozata, miközben egyre többen döntenek az olcsóbb, saját márkás árucikkek mellett.
Az egyik nagy boltlánc napi átlagos villanyszámlája tavaly 26 millió forint volt, a földgázért pedig naponta 1,8 millió forintot fizetett a több mint 100 üzlete után.
Ismét téma lehet a vasárnapi boltzár az elszabadult energiaárak miatt, a KASZ elnöke szerint ez már nem csak a munkavállalóknak érné meg.
Az élelmiszer-árstopról szóló rendelet megsemmisítését kérték a multinacionális boltláncok az Alkotmánybíróságtól.
Bizonyos termékek esetén a magyar vásárlók egyértelműen előnyben részesítik a nagy kiszerelést, de nem mindenhol van ez így.
Harmadával kevesebb alma teremhet Magyarországon, mint tavaly. Lengyelországban Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Csehországban is több lesz a termés.
Belföldi nyaralás során a bankkártyával rendelkező felnőttek majdnem fele került már olyan helyzetbe, hogy el kellett állnia a vásárlástól, mert nem tudott elektronikusan fizetni.
A kártyakibocsátók adatai szerint idén az első félévben rekordmértékben növekedett a SZÉP-kártya forgalma.
Az infláció tovább robog, az év eleji nyugdíjemelésnek emiatt júniusban már nyoma nem maradt a nyugdíjak vásárlóértékén.
Ma éjfélkor megszűnik a szép-kártyás fizetés a magyar boltokban: az ezt lehetővé tevő rendelet ugyanis csak júliusig volt érvényes.
A járvány előtt a nyári akciók jellemzően július első felében kezdődtek, mostanra azonban a boltok előrehozták a szezont.
Még bő egy hétig lehet SZÉP-kártyával vásárolni a magyar boltokban, legalábbis a vonatkozó rendeletet mindeddig nem hosszabbította meg a kormány, így az július elsejével lejár.
A kétszámjegyűvé dúzzadó infláció az idős magyarokat ismét jóval érzékenyebben érinti, mint az átlag dolgozót.
A magyaroknak mindössze 6 százaléka gondolja azt, hogy az árstop miatti veszteséget a boltok teljes egészében lenyelik.
Keményen egymásnak feszült 2021-ben az Aldi, a Penny és a Spar – derült ki a boltok legfrissebb éves beszámolóiból.
Az OKSZ áttekintette a kereskedelem időszerű kérdéseit, mint az áruellátás biztonsága, a vártnál nagyobb infláció, az árubeszerzés, vagy az energiaárak drágulása.
Nem jelent automatikus áremelést az extraprofit-különadó a boltokban - mondta a Pénzcentrumnak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Ha újra szabadpiaci áron lennének adhatók az alapélelmiszerek, egyik napról a másikra akár 25-30 százalékkal is többet kell fizetnünk értük - mondta Raskó György agrárközgazdász.
Hiába állítja a KSH, hogy „mindössze” csak 8,5 százalék az infláció sokan érezhetik úgy, hogy ennél sokkal jobban drágult meg minden.
Az árstoppal érintett termékek hiánya nem rendszerszintű, de valóban előfordulhat, hogy egyes boltok kifogynak bizonyos termékekből.
