Félmillió magyar munkanélküli: máshol is savanyú a szőlő

Az eurózóna átlagában januárban 8,2 százalékra emelkedett az álláskeresők aránya a decemberi 8,1-ről. A tömeges nagyvállalati leépítések még éppen csak elkezdődtek, a szakértők biztosak abban, hogy a munkanélküliség tovább fog emelkedni a következő hónapokban. Egyes vélemények szerint az arány jövőre akár a 10 százalékot is meghaladhatja.

Spanyolországban a legrosszabb a helyzet. A hárommillió munkanélküli jelentős része külföldi - elsősorban dél-amerikai-, és főleg a sok embernek munkát adó autóiparban jelentősek az elbocsátások. Ugyanakkor félő, hogy a térség egyik fő bevételi forrását jelentő turizmus visszaesése a következő 3-6 hónapban jelentősen növelheti ezt az arányt.

A korábban a közösség éllovasainak tartott Balti-államok is szenvednek: a munkanélküliek aránya Lettországban januárban meghaladta a 12,3 százalékot, az arány Litvániában 9,8 százalék, Észtországban 8,6 százalék volt. Az észteknél januárban még csak 7,7 százalék volt az arány- az ország gazdasága a múlt év utolsó negyedében éves szinten 9,4 százalékkal zsugorodott. Litvánia még nagyobbat zuhant: a decemberi 8,2 helyett idén januárban már 9,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta.

Tulajdonképpen mindenhol visszaesés tapasztalható, a kérdés csak az, ki mennyire tudja visszafogni a zuhanást. A gazdaságilag legfejlettebb országok (Németország, Svédország, Dánia) mellé felsorakozott a viszonylag elmaradottabb Bulgária, ahol -az Eurostat adatai szerint- a tagállamok közül egyedül volt kimutatható a munkanélküliség minimális csökkenése. A Visegrádi-államok közül Csehországban tűnik a legjobbnak a helyzet: a Topolánek-kormánynak 5 százalék körüli munkanélküliséggel kell megküzdenie.

A mi helyünk

Magyarország az állástalanok januári 8,6 százalékos arányával a 22. helyet foglalja el a 27 tagállam rangsorában. Megelőzzük Írországot, Litvániát, Lettországot, Szlovákiát és Spanyolországot is.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma 2009. januárjának zárónapján 509,1 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest 6,7 százalékos (31,7 ezer fős) növekedést mutat, míg az előző év azonos időszakához képest 8,8 százalékos (41,0 ezer fős) növekedés volt megfigyelhető. A munkaerőpiacon jelentkező szezonális hatások miatt januárban megszokottnak értékelhető az álláskeresők számának növekedése, ez a növekedés idén valamelyest volt csak nagyobb, mint 2008-ban.

A január hónap folyamán bejelentett új álláshelyek száma 11,7 ezer darab volt, számuk decemberhez képest jelentősen, 56,3 százalékkal (15,1 ezer darabbal) csökkent. Az előző év azonos időszakához képest 48,5 százalékos csökkenés regisztrálható.

A kormány szerint Magyarország jól ellenáll a válságnak, hiszen a korábban becsült 100 ezer ember helyett 25 ezren vesztették el állásukat az elmúlt hónapokban. Az ellenzék szerint ugyanakkor nem megfelelőek a kormány megoldásai a munkahelyek megtartására, és a munkanélküliség kezelésére.

Gyurcsány Ferenc a napokban úgy fogalmazott: a válság végső soron mindenkit érint, munkaadót, munkavállalót és az államot is, hiszen kevesebb adó folyik be - mondta a miniszterelnök, hozzátéve: lényegében valamennyien ugyanabban a cipőben járunk; kevesebb a jövedelem, miközben még több kellene, hogy védekezni tudjunk.