Kitudódott az európai miniszterelnök mesterterve a Hormuzi-szoros megnyitására: minden babért ő arathat le Trump helyett

Irán február 28. óta lezárta a szorost a hajóforgalom elől, miután az Egyesült Államok és Izrael légicsapásokat mért Teheránra. Mivel az ország területi vizei a szorosba nyúlnak, a blokád kikényszerítésére fizikailag is képes. Az olajárak azóta hordónként száz dollár fölé ugrottak, ami nagyjából negyven százalékos emelkedést jelent a háború előtti szinthez képest. Az ázsiai országokat különösen súlyosan érinti a helyzet. Malajzia például csütörtökön elrendelte, hogy a köztisztviselők otthonról dolgozzanak az energiatakarékosság érdekében.

A csütörtöki videokonferenciát Yvette Cooper brit külügyminiszter vezette. A résztvevők között volt Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország, Kanada, Ausztrália és az Egyesült Arab Emírségek is. Az európai országok kezdetben tartózkodtak az érdemi szerepvállalástól, mert attól tartottak, hogy belekeverednek a háborúba. Az elhúzódó válság és az energiaárak drasztikus emelkedése miatt azonban végül csatlakoztak a brit kezdeményezéshez.

Az Egyesült Államok nem vesz részt a tárgyalásokon. Trump a héten a Truth Social közösségi oldalon azt írta, hogy nem Amerika dolga újranyitni a szorost. Felszólította az európai szövetségeseket, név szerint az Egyesült Királyságot, hogy vegyenek amerikai üzemanyagot, vagy kapcsolódjanak be a háborúba. "Tanuljatok meg harcolni magatokért, az USA nem fog többé segíteni" - fogalmazott.

Starmer szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a koalíció minden diplomáciai és politikai eszközt megvizsgál. A cél a szabad hajózás helyreállítása, a rekedt hajók és a legénység biztonságának garantálása, valamint az alapvető nyersanyagszállítások újraindítása. Második lépésként a katonai tervezők azt vizsgálják, hogyan lehetne a harcok lezárultával a szorost aknamentesíteni, és az olajszállító tankereket fegyveres kísérettel védeni.

A szoros megnyitása ugyanakkor korántsem egyszerű feladat. Irán a tűzszünet öt feltétele között szerepelteti, hogy a nemzetközi közösség ismerje el a Hormuzi-szoros feletti iráni fennhatóságot. Március eleje óta csupán néhány, Teherán által "barátinak" tekintett ország, mint India, Pakisztán, Malajzia és Kína lobogója alatt hajózó vízi járművet engedtek át. Iráni sajtójelentések szerint a parlament törvényt készít elő a szoroson áthaladó hajók tranzitdíjfizetési kötelezettségéről. Az Iszlám Forradalmi Gárda eközben már működtet egyfajta "tranzitdíjrendszert" a hajóforgalom szabályozására.

Ian Lesser, a German Marshall Fund vezető elemzője szerint a koalíció kilátásai bizonytalanok, amíg nem sikerül valamilyen megállapodást kötni Iránnal a szoroshoz való hozzáférésről. A vízi út katonai erővel történő megnyitásához az amerikai és az európai erők együttműködésére lenne szükség. A brit kezdeményezés tehát ideális esetben nem helyettesítené, hanem csak kiegészítené az amerikai jelenlétet.