Egy globális korrekció magyar vonatkozásai - tanulmány

A szerzők szerint a világgazdaságban korábban nem tapasztalt mértékű egyensúlytalanság figyelhető meg, amit az USA nagymértékű folyó fizetésimérleg-hiánya, és ezzel párhuzamosan különböző felzárkózó és fejlett országok folyó fizetésimérleg-többletei tükröznek. Bár a fenti jelenség részben tükrözhet egyensúlyi folyamatokat is, egy, a GDP 5 százalékát meghaladó folyó fizetésimérleg-hiány még az USA esetében is hosszú távon nagy valószínűséggel fenntarthatatlan. A globális egyensúlytalanságok esetleges korrekciója több módon és számos csatornán keresztül valósulhat meg, amelyek más-más világgazdasági helyzetet teremthetnek. A probléma globális súlyánál fogva kulcsfontosságú, hogy egy esetlegesen bekövetkező korrekció milyen makrogazdasági hatásokkal járna Magyarországon?

A szerzők a globális korrekciós folyamat négy, a szakirodalomban gyakran tárgyalt csatornáját különítették el (költségvetési szigorítás-, lakásár-korrekció az USA-ban, a dollárbefektetésektől elvárt kockázati prémium emelkedése, keresletélénkülés egyes ázsiai feltörekvő országokban), majd ezeket modellszimulációk keretében elemezték. A globális szcenáriókat a NIGEM-modell segítségével állították elő, míg az ezekből következő hazai hatások megragadásához az MNB Negyedéves előrejelző modelljét használták.

Eredményeik szerint mind a globális, mind a hazai hatások esetében lényeges különbség mutatkozik a tekintetben, hogy a korrekció az Egyesült Államokból vagy a feltörekvő ázsiai országokból indul ki, illetve hogy a korrekciót a piac kényszeríti ki vagy kormányzati politika eredménye. Az esetleges globális korrekció hatásai elsősorban az euroövezet országain keresztül gyűrűznek be Magyarországra, így azok viszonylag tompítottan jelentkeznek. Az USA keresletének visszaesése, a dollár kockázati prémiumának emelkedése, vagy egy USA-beli fiskális szigorítás az európai keresletre (és így áttételesen a magyarra is) csökkentőleg hat, miközben az ázsiai megtakarítási ráta csökkenése (fogyasztási kereslet élénkülése) inkább kedvező hatást gyakorol a magyar konjunkturális helyzetre. Lényeges különbség mutatkozhat a makrohatások tekintetében attól függően, hogy a korrekciót a piac kényszeríti ki (pl. USA-dollárprémium emelkedése) vagy ha az egy kormányzati politika eredménye (pl. adóemelés az USÁ-ban).

A végső makrogazdasági hatásokban a magyar monetáris politikai reakció is lényeges szerepet játszik. Az EKB reakcióit követő politika általában kisebb volatilitású kibocsátás reakcióval, de kevésbé stabilizálódó inflációval jár, miközben az autonóm magyar monetáris politika jobban képes az inflációs hatásokat kordában tartani úgy, hogy az átlagos növekedési áldozat lényegében azonos az EKB-követő politika mellett jelentkezővel.

Míg a reálgazdaság alkalmazkodása egy időben elhúzódó, fokozatos folyamat, addig a pénzügyi mérlegben megjelenő tőkeáramlások nagysága és iránya jóval gyorsabban megváltozhat. Ezek a hatások azonban - bár jelentőségük nagyon lényeges lehet - csak nehezen vagy egyáltalán nem modellezhetők.

Magyarország szempontjából egy, a feltörekvő piacokra irányuló - tőkeáramlásokat kedvezőtlenül érintő - globális korrekció a kockázati prémium nagyobb mértékű emelkedését eredményezheti. Ez utóbbi - különösképpen a vállalatitőkeköltség és a hitel- és mérlegcsatorna felerősödése esetén - középtávon visszavetheti a növekedést. A kockázati prémium emelkedése miatti árfolyamgyengülés pedig rövidebb távon infláció emelkedéssel is járhat.

Hornok Cecília-Jakab M. Zoltán-Tóth Máté Barnabás: Globális egyensúlytalanságok korrekciója: illusztratív szcenáriók Magyarországra