Mégis, honnan lett ennyi pénze?! Nem tudni, vizsgálják-e a 13,5 ezer milliárdot befektető magyar vállalkozó ügyét

A Pénzcentrum is beszámolt arról, hogy papíron egy Mészáros Lőrincnél is jelentősen gazdagabb magyar személyt találtak: T. János két cégébe összesen 13 500 milliárd forintot fektetett be. A Donor Zrt. és a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. 2023-ban jött létre, mindkét cég mérlegében egy-egy brazil államkötvény szerepel, amelyekért váltóval fizettek. A cég tulajdonosa, T. János, birtokolja a váltókövetelést, amelynek lejárata 2036. szeptember.

A 24.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint a brazil állampapírokkal kapcsolatos történet gyanús. Szabó E. Viktor, az Aberdeen Asset Management befektetési igazgatója kijelentette, hogy Brazília nem bocsátott ki 2036-os lejáratú államkötvényeket. Emellett az államkötvények szokásos kibocsátási és kereskedési gyakorlatának is ellentmond az, hogy ekkora összegű kötvény egyetlen kézben összpontosuljon. Az ilyen volumenű befektetések jellemzően több szereplő között oszlanak meg.

Hadházy Ákos országgyűlési képviselő két lehetőséget vázolt fel: vagy könyvelési csalás történt, vagy valóban ekkora vagyon van a cégekben. Az első lehetőség tűnik valószínűbbnek, ám ha a második igaz, akkor kérdéses, hogy honnan származik ez a pénz. A képviselő jelezte, hogy feljelentést tesz csalás, pénzmosás és színlelt szerződés gyanúja miatt.

A cégbíróság és az adóhatóság szerepe is felmerült az ügyben, hiszen ilyen nagyságrendű pénzügyi műveletek bejegyzése, és az azokhoz kapcsolódó dokumentáció ellenőrzése jelentős felelősséggel jár. A cégbíróság csak formai követelményeknek megfelelő okiratokat vizsgál, míg az adóhatóság feladata lenne a valódiság ellenőrzése, ám ebben az esetben nem tűnik úgy, hogy lépéseket tettek volna.

A szakértők szerint a cégek esete inkább értékpapírcsalásra utal, mivel nincs nyoma 2036-os lejáratú brazil államkötvényeknek a piacon, és az ilyen volumenű befektetések egyetlen tulajdonos általi birtoklása szokatlan. Az ügyhöz kapcsolódóan felmerült a könyvvizsgálók felelőssége is, hiszen a számviteli szabályoknak megfelelő dokumentumok hitelesítésének ellenére sok kérdés maradt megválaszolatlan. A lap megkereste a NAV-ot, de az adóhatóság az adótitokra hivatkozva nem válaszolt.