A matek nem hazudik, hiába a sok olcsónak tűnő kínálat: egyáltalán nem repülünk olcsóbban

A várakozások szerint az európai diszkont légitársaságok akár növelhetik is a Budapestet érintő járataik számát, de kifejezetten az intézkedés hatására nem várható, hogy a légitársaságok tovább csökkentik a repülőjegyek árát – véli Bagdi Lajos. Ennek oka, hogy a fapados légitársaságok árképzése nem úgy történik, hogy összeadják a költségeket, ráteszik az árrést és ezáltal meghatározzák a jegyárat. A jegyárat számos egyéb tényező (szezon, kereslet, töltöttség) határozza meg, az adó az csak egy kis szelete ennek.

A légitársaságok költségei között ugyanakkor sokkal jelentősebb tételek is megjelennek (pl. kerozin, munkabér), de vannak továbbá egyéb költségek (más reptéri díjak, lízingdíjak, stb.), amelyek szintén befolyásolják a jegyárakat. Ha egyébként nem éri meg a járatot elindítani (mert az átlagos bevétel nem éri el az egy ülésre jutó átlagos költséget), akkor a gép nem fog elindulni, függetlenül a különadó mértékétől – zárta gondolatait a Niveus partnere.

Az extraprofitadóról szóló szabályozás 2022 nyarán vezette be a légitársaságokat terhelő adót, amelyet eredetileg még utasonként kellett megfizetni. Erre válaszul az egyik jól ismert fapados légitársaság rögtön be is jelentette, hogy megszünteti nyolc budapesti útvonalát, egyúttal jelezte, hogy áthárítja az új adót az utasokra (ezzel összetűzésbe is került a kormánnyal). A szabályozás 2023-tól annyiban változott, hogy nem a Magyarországról (belföldről) induló utasok száma alapján kellett ezt az adót megfizetni, hanem károsanyagkibocsátás-alapú lett ez a különadó. Utasonként 1 600 forint és 15 600 forint közötti összeg lett az adó mértéke a repülő egy ülésre jutó kibocsátási értékétől és a desztinációtól függően (így például egy Dubai-ba repülés akár 15 600 forint különadó-teherrel is járhatott). A 2024-es költségvetésben közel 40 milliárd forintot kalkuláltak ebből a bevételtípusból, ami most a 2025-ös eltörlés után természetesen kiesik a büdzséből.