Borítékolva volt a tragédia? Így lehetett volna megúszni a tömegkarambolt az M1-esen

Mint ahogy arról a Pénzcentrum is beszámolt, öt kamion és 37 autó ütközött az M1-es autópályát Herceghalomnál szombat délután 14 óra 25 perc körül. Összesen 39-en sérültek meg a tömegbalesetben, egy 44 éves férfi pedig életét vesztette. A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt. közösségi oldalán még aznap közölte, a balesetet lokális porátfúvás okozhatta, ami miatt hirtelen csökkenhettek a látási viszonyok. A rendőrség büntetőeljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálja a körülményeket.

A szörnyű tragédia több aktuális problémára is felhívja a figyelmet, melyekkel most már tényleg érdemes lenne foglalkozni. A Párbeszéd például talajvédelmi határozati javaslatot nyújt be a parlamentnek a hasonló porviharok megelőzése érdekében. De tényleg a hibás talajművelés okozhatta a vihart? Erre a kérdésre kerestük a választ.

Három összetevős katasztrófa

Hazánkban ismert a jelenség, de az ehhez hasonló porviharok egyelőre nem túl gyakoriak.

Túl gyakorinak semmiképp sem nevezném, de néha azért előfordulnak hasonló mértékű porátfúvások, porviharok hazánkban, általában évente néhány alkalommal, csak ezek a helyzetek szerencsére nem szoktak a mostanihoz hasonló balesetet eredményezni, emiatt nem volt eddig ekkora visszhangja ezeknek az időjárási eseményeknek.  Tavaly például január végén alakult ki egy hasonló szituáció, akkor egy napon belül hol a havat, hol a port hordta a viharos szél. Az azt megelőző évben, május 5-én egy közel 100 km/órás széllel érkező hidegfront a Velencei-tó térségében eredményezett hasonló időjárási eseményt

– mondta el a Pénzcentrumnak Nagy-Kurunczi Rita, az Időkép vezető meteorológusa, majd kifejtette:

Sok összetevő szükséges ahhoz, hogy egy ilyen helyzet kialakulhasson, egyrészt az elmúlt időszak nem volt túl csapadékos, Herceghalom térségében az elmúlt két hétben mindössze 4-5 mm csapadék esett, ez elenyésző.

A következő összetevő természetesen a szél: március 11-én országszerte viharos szél fújt, az északnyugati területeken 80-110 km/órás lökésekkel - a fővárosban 117 km/órával dőlt meg a korábbi szélrekord. Ráadásul az azt megelőző időszak is igen szeles volt, mely tovább szárította a földeket.

A harmadik összetevő, amit mindenképp kiemelne a szakember, az a szántóföldeken megkezdődtek a tavaszi mezőgazdasági munkálatok. Ezek során átforgatják, átmozgatják a föld felső rétegeit, melyek ezáltal még levegősebbé, porhanyósabbá válnak; a kopár területekről az apró szemcséket pedig sokkal könnyebben felkapja és elhordja a viharos szél. Ha pedig mindez éppen az autópálya közelében történik, rendkívül rossz látási viszonyokkal találkozhatnak a közlekedők - erre volt példa a szombati eset is.

A korszerűtlen földművelésnek ára van

Az intenzív talajművelés eredményeként évente mintegy 75 milliárd tonna termőföld tűnik el a Földön - mára a bolygó termőtalajának 80 százaléka mérsékelten, vagy jelentősen erodálódott, holott 10 centiméter talaj kialakulásához természetes körülmények között legalább 10 000 évre van szükség – írja Tuba Máté humánökológus, a Magyar Permakultúra Egyesület oktatója egy posztjában. Majd folytatja: azóta eltelt 86 év. Mi itt, Szlovákiában és Magyarországon még mindig szántunk. Nagy síkságokon is, mint a Kisalföld - óriási méretű táblákon, kivágva az összes szélfogó erdősávot, hogy pár rövidke évig egy picit nagyobb profittal lehessen termelni.

Ahol romlik a termőföld minősége, átalakul a szerkezete, ott a talaj gyakorlatilag az erózió miatt a porhoz kezd hasonlítani, és ha ez összetalálkozik egy komolyabb szélviharral, akkor kialakulhat a szombaton is tapasztalt jelenség. Persze a kialakulás közvetlen, konkrét okát nem tudom, az biztos, hogy szombaton porviharok mindenfelé voltak, a rajkai határátkelőt is le kellett zárni, Szlovákiában konkrét autópályaszakaszokat, az ország több más pontjáról is érkeztek jelentések ilyen jellegű jelenségekről – ezeknek köze lehet a talajerózió nyomán bekövetkező talajszerkezet-változáshoz

 - nyilatkozta a Pénzcentrumnak. Tuba Máté szerint alapvető szemléletváltozásra van szükség a tájgazdálkodásban: át kell gondolni, mekkora méretű táblákon gazdálkodunk, telepítünk-e mezővédő erdősávokat, de a vízgazdálkodás is kulcsfontosságú, hiszen az alapvetően meg tudja alapozni a szerkezetét. Ha egyszer van talajforgatásos gazdálkodásnak ma már ismert és jobb alternatívája, akkor ennek széles körű elterjedésén dolgozni kell. Hatékony, létező, kipróbált, profitábilis megoldások sora terjed manapság az USA-n kívül is, egy pár éve szerencsére már Magyarországon és Szlovákiában is.

Az átalakulási folyamatot sajnos lassítja, hogy a talajforgatás nélküli mezőgazdaságban a gazdáknak kevesebb gépre, üzemanyagra, műtrágyára, és vegyszerre van szüksége, ennélfogva lényegesen kevesebb benne az eladható technológia. Bár a nagy, európai ágazati szereplők kezdik látni benne az üzleti lehetőséget, teljesen érthető, de nem elfogadható érdekük, hogy a status quo minél lassabban változzon.

Így vezess a porviharban

A KRESZ is kimondja, hogy mindig az időjárási viszonyoknak megfelelő, biztonságos sebességgel kell közlekedni, nincs ez másképpen az autópályán sem - mondta a Pénzcentrumnak Albert Péter vezetéstechnikai szakértő. Mint hozzátette, ráadásul a szombati balesetnél jó előre lehetett látni, hogy porátfúvás van a kérdéses szakaszon, mégsem lassítottak le a közlekedők. Például a vasárnap kikerült, belső kamerás felvételen is látható, ahogyan a balesetben részvevő egyik kamionos 90-nel hajt a már összeütközött járművek közé, gyakorlatilag vakon.

EZ IS ÉRDEKELHET

Durva videón a tragédia pillanatai: így csapódtak egymásba az autók, kamionok az M1-esen

Megjelent egy videó a szombati balesetről, amiben összesen 42 gépjármű volt érintett. Egy 44 éves férfi életét vesztette.

A kérdéses balesetnél maximum 3-5 méter lehetett a látótávolság. Ilyenkor nem ciki bekapcsolni a vészvillogót és lelassítani, sőt, a biztonság érdekében ezt kell tennünk!

- húzta alá a szakember, aki szerint

a legveszélyesebb dolog, amit az autópályán ilyen esetben tehetünk, hogy átgondolt lassítás helyett hirtelen beletaposunk a fékbe.

Mint elmondta, szerinte a szombati baleset is jó eséllyel egy hirtelen fékezés miatt következhetett be. Hozzátette, a vezetéstechnikai oktatásaikon is látják, sokan élnek abban a tévhitben, hogy nagy sebességnél nem lehet élesebb manővereket végrehajtani, így például kikerülni az autójukkal.

Mi is szoktunk nagy sebességű tréningeket tartani, ahol a sofőröknek 130 kilométer per órás sebességgel kell manővereket végrehajtani. Sokan attól félnek, hogy felborul az autó, de ez nem így van, hiszen a kétezres évek eleje óta minden kocsiban van menetstabilizátor, ami pont az ilyen helyzetekben nagy segítség. Egyébként azért is maradnak ott sokan a jobb első ülésen súlyosabb baleseteknél, mert a sofőr nem meri határozottan kikerülni a veszélyforrást, csak finoman kormányoz, pedig erre még 130-nál is minden esély megvan - csak hozzászokás, gyakorlat kérdése. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a legtöbben rossz üléspozicióban vezetnek, és a kormányt sem a megfelelő helyen fogják - a tréningeken is rengeteg ilyennel találkozunk -, így pedig jóval nehezebb elkerülni a baleseteket nagy sebességnél...

- hívta fel a figyelmet Albert Péter. Emellett szerinte nagyon kevés magyar sofőr használja a hátsó helyzetjelzőt, megelégszenek a nappali menetfénnyel nap közben, ami rossz látási viszonyok mellett igencsak veszélyes - alapesetben csak az újabb autók kapcsolják be a hátsó világítást is nappali menetfénynél. Az pedig senkinek se jusson eszébe, hogy a hirtelen jött, rossz látási viszonyok miatt a leállósávon félreálljon, hiszen az az egyik legveszélyesebb része az autópályának!

A statisztikák szerint, ha valaki huzamosabb időt tölt el a leállósávban, akkor nagyjából 20 perc kell ahhoz, hogy valami baj történjen vele. Egyáltalán nem biztonságos a sztráda szélén megállni, csak a legszükségesebb esetben tegyük ezt. Akkor is gyorsan szálljunk ki az autóból, és menjünk a korlát túloldalára, ne maradjunk a kocsiban! Ugyanis a sofőrök sok esetben reflexből arra kormányoznak, amerre néznek: a legtöbb leállósávos baleset is azért történik, mert a vezetők a félreállt járművet nézik, és ha akarattalanul is, de arra rántják a kormányt

- magyarázta a szakember.

Mit hoz a jövő? Készüljünk?

Nagy kérdés, hogy mostantól az éghajlatváltozás miatt gyakrabban számíthatunk-e hasonló eseményekre. A hosszútávú statisztikák azt mutatják, hogy a csapadék eloszlása egyre szélsőségesebbé válik: olykor egy hónapig szárazság van, máskor 1 nap alatt lehullik egy havi csapadék. Emiatt a jövőben feltehetőleg gyakrabban kialakulhatnak olyan együttállások, amik ilyen porviharos helyzeteket eredményeznek, de attól egyelőre nem kell tartanunk, hogy minden nap ettől lesznek hangosak a hírek – vázolta fel a jövőt Nagy-Kurunczi Rita.

Címlapkép: MTI/Lakatos Péter